A bizottsági alelnök újságírók egy szűk csoportjával találkozott Brüsszelben, és beszámolt a hét elején tett ukrajnai látogatásáról. Szerinte a kijevi kormány nagyon igyekszik, hogy akár heteken belül teljesítse a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételéül szabott elvárásokat. Ezek egyike a kisebbségek anyanyelvhasználatát lehetővé tévő jogszabályok elfogadása, amelyeket a magyar kormány régóta követel.
Jourová közölte: a törvénymódosítások már a kijevi parlament előtt vannak, ő maga pedig garanciákat kapott Denisz Smihal ukrán kormányfőtől, hogy a képviselők még az év vége előtt jóváhagyják azokat.
„Biztosítottak róla, hogy a választott modell politikailag és a gyakorlatban is működőképes. De nem tudom megjósolni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elégedett lesz-e ezzel a törvénnyel” – fogalmazott a bizottsági alelnök.
A Népszava kérdésére az uniós pénzek felszabadításához kötött igazságügyi reform brüsszeli értékeléséről azt mondta, hogy a magyar kormány sok erőfeszítést tesz, hogy megfeleljen az elvárásoknak, és nagyon intenzíven kommunikál az Európai Bizottsággal.
A testület értékekért felelős alelnöke értésre adta, hogy a bizottsági döntést nem lehet a végtelenségig húzni, de egyelőre várják a tisztázó budapesti válaszokat pótlólagosan feltett kérdéseikre.
Brüsszel a Magyarországnak járó és egyelőre zárolt felzárkóztatási támogatások nagy részének feloldását attól teszi függővé, hogy sikerült-e az elvárásoknak megfelelően megerősíteni az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét. Jourová szavai sejtetni engedték, hogy hamarosan megszülethet a végleges döntés.
A reform értékelése és az Ukrajna megsegítését szolgáló pénzügyi csomagra vonatkozó magyar vétófenyegetés nem függ össze
– erősítette meg Vera Jourová.