A korábbi amerikai külügyminiszter tanácsadó cége, a Kissinger Associates szerda este közleményben jelentette be, hogy a német származású volt diplomatát, a 20. századi történelem egy kiemelkedően meghatározó szereplőjét connecticuti otthonában érte a halál, de annak okát nem közölte – írja a BBC.

Henry Kissinger 1923. május 27-én Heinz Alfred Kissinger néven, Németországban született, majd zsidó származása miatt 1938-ban családjával együtt az Egyesült Államokba menekült a náci Németországból. 1943-ban lett amerikai állampolgár, ezt követően három évig szolgált az amerikai hadseregben, később pedig a hírszerzésnél.

Miután megszerezte az alap-, mester- és doktori diplomáját, nemzetközi kapcsolatokat tanított a Harvardon. Richard Nixon amerikai elnök 1969-ben nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki, amely pozíció óriási befolyást biztosított számára az amerikai külpolitikában.

Kissinger a Nixon-kormány idején – majd később Gerald Ford elnöksége alatt – külügyminiszterként vezette a Kínával kapcsolatos diplomáciai erőfeszítéseket, segített tárgyalni az 1973-as jom kippuri háború befejezéséről Izrael és szomszédjai között, és fontos szerepet játszott a vietnámi háborút lezáró párizsi békeszerződésben.

Az évek során azonban Kissingert éles kritikák is érték azok részéről, akik azzal vádolták, hogy a Szovjetunióval való rivalizálást az emberi jogok fölé helyezte, és világszerte elnyomó rezsimeket támogatott, köztük Augusto Pinochet chilei uralmát.

Nobel-békedíjat kapott 1973-ban az észak-vietnámi Le Duc Tho mellett, aki azonban elutasította az elismerést. A vitatott kitüntetés a Nobel-bizottság két tagjának lemondásához vezetett.

Bár Kissinger 1977-ben távozott a kormányzati szolgálatból, továbbra is gyakran nyilatkozott a közügyekről, az amerikai elnökök és törvényhozók gyakran kérték ki tanácsát. Különböző vállalatok igazgatótanácsában is tevékenykedett, valamint a külpolitikai és biztonsági fórumok állandó szereplője volt, 21 könyvet írt.

Kissinger májusban lett 100 éves, de még akkor is aktív maradt, többek között júliusban meglepetésszerűen ellátogatott Pekingbe, hogy találkozzon Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

George W. Bush is búcsút vett tőle

Alapítványán keresztül kiadott megemlékezésében George W. Bush korábbi amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy Kissinger halálával az amerikai külügy „az egyik legmegbízhatóbb és legmarkánsabb hangját veszítette el”.

Régóta csodáltam ezt az embert, aki fiatal fiúként, zsidó családból menekült a nácik elől, majd az Egyesült Államok hadseregében harcolt ellenük. Az ő külügyminiszteri kinevezése éppúgy sokat elmondott az ő nagyságáról, mint Amerika nagyságáról. Két elnök kormányában dolgozott, és még több elnöknek adott tanácsot. Hálás vagyok ezért a szolgálatért és a tanácsokért, de a leghálásabb a barátságáért

– folytatta Bush, aki végül azzal zárta gondolatait, hogy neki és feleségének is hiányozni fog Kissinger bölcsessége, bája és humora.

Putyin és Medvegyev búcsúja

Méltán örvendett tiszteletnek világszerte Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó – írta Vlagyimir Putyin orosz elnök a néhai diplomata és külpolitikai stratéga özvegyéhez intézett gyásztáviratában.

Kérem, fogadja mély részvétemet férje, Henry Kissinger halála miatt

– áll a Kreml honlapján csütörtökön közzétett gyásztáviratban. Putyin szerint Kissinger személyében „kiváló diplomata, bölcs és előrelátó államférfi” távozott, „aki hosszú évtizedeken át méltán örvendett tekintélynek szerte a világon”. Megjegyezte, hogy sokszor találkozott Kissingerrel, és megőrzi a legjobb emlékezetében.

A Vesztyi FM hírrádió szerint Kissinger tíz alkalommal találkozott Putyinnal – írja az MTI.

Dmitrij Medvegyev, korábbi elnök és miniszterelnök, az orosz biztonsági tanács jelenlegi elnökhelyettese az X-en azt írta, hogy Henry Kissinger hosszú éveken át hűségesen szolgálta hazáját, ugyanakkor pragmatikus volt, aki figyelembe vette a realitásokat, és nem csak az amerikai külpolitika kánonjait követte.

Az amerikai kormányzatban és a nyugati világban ma már nyoma sincs ilyen embereknek. Nyugodjék békében

– írta Medvegyev.

(Borítókép: Henry Kissinger 2016. október 25-én. Fotó: Daniel Leal / AFP)