Egyelőre borotvaélen táncol a december közepére tervezett uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozó, amelyen a 27 résztvevőnek az utóbbi idők legkomolyabb döntését kellene meghozni arról, hogy támogatják-e Ukrajnát jövőre egy 50 milliárd euró értékű csomaggal. Ez a találkozó jelzés egyben az USA felé is, hogy az EU – a Hamász-Izrael háború kapcsán képviselt eltérő vélemények ellenére is – elkötelezett Kijev támogatása mellett.
A fejfájást az jelenti az uniós vezetőknek, hogy a legutóbbi pekingi Putyin–Orbán találkozó óta egyértelművé vált, milyen szoros a kapcsolat az orosz és a magyar vezető között, s utóbbi most azt sürgeti, jegeljék a Kijevnek szánt politikai és pénzügyi támogatást egészen addig, amíg a tagállamok vezetői bele nem egyeznek a teljes folyamat felülvizsgálatába. Bár Magyarország az unió lakosságának mindössze 2 százalékát teszi ki, azonban mivel stratégiai kérdésekben egyhangú döntést szükséges hozni, így Orbán Viktor ebben az esetben könnyen túszul ejtheti az egész közösséget – írja elemzésében a brüsszeli témákban mindig jól értesült Politico.
Egy magát megnevezni nem kívánó uniós tisztviselő azt mondta, hogy „komolyabb válság felé haladunk”, míg egy uniós diplomata pedig megjegyezte
a decemberi lehet az eddigi legnehezebb európai tanácsi találkozója a vezetőknek."
Persze bevethetnék Magyarország ellen az unió legkomolyabb fegyverét, amelynek eredményeként kizárnák az országot mindenféle uniós politikai döntésből, azonban ez a lépés visszafelé is elsülhet, és akár elindíthatja a közösség feldarabolódását is. Ezért a brüsszeli vezetők inkább ahhoz a taktikához nyúltak, hogy személyesen igyekeznek meggyőzni Orbán Viktort.
Éppen ezért járt a hét elején Budapesten Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, és igyekezett meggyőzni a magyar vezetőt. A kétórás találkozóról semmilyen érdemi állásfoglalást nem adtak ki, így vélhetően áttörés sem történt. Azonban egy névtelenséget kérő diplomata úgy összegezte a megbeszéléseket: legalább arra jó volt, hogy megértsék, mit is akar pontosan Orbán Viktor, és melyek az ő aggodalmai.
Sokan úgy vélik, hogy a magyar kormányfő fenyegetőzése része annak a taktikájának, amellyel nyomást akar gyakorolni a Bizottságra annak érdekében, hogy Magyarország végre hozzájusson a neki járó mintegy 13 milliárd eurós forráshoz, amelyet egyelőre jegeltek, amíg nem nem sikerül a jogállamisági és az uniós alapértékekkel kapcsolatos elvárások teljesítésére rábírni a magyar vezetést.
Mások azt mondják, hiba volt, hogy eddig nem figyeltek oda Orbánra alaposabban, hanem állandóan az orosz kapcsolatokkal jöttek elő. A magyar kormányfő már hosszabb ideje megkérdőjelezi az uniós Ukrajna-stratégiát, és ezt bizony eddig figyelmen kívül hagyták. Most kezdtek csak el igazán a magyar fenyegetéssel komolyabban foglalkozni.
Elméletben megindíthatnák a legsúlyosabb uniós eljárást Magyarország ellen, azaz a 7-es cikkelyre hivatkozva, amelyet akkor lehet megtenni, ha egy tagállam – alaposan bizonyíthatóan – megsértette az uniós alapértékeket. Ennek azonban kiszámíthatatlan és messzemenő következményei lehetnek. Ezt már eljátszották 2000-ben Ausztria ellen, amikor a szélsőjobbos Jörg Haider pártja belépett a bécsi kormánykoalícióba. Csak azt érték el, hogy az osztrákok felhorgadtak, minek szól bele Brüsszel az ő belső ügyeikbe. És ezzel jelentősen megnőtt az osztrák EU-ellenesek tábora is.
Vannak, akik úgy gondolják, egy hasonló lépés Magyarországgal szemben akár azt is eredményezhetné, hogy kilépünk az unióból.
Mi lehet a megoldás? Erre különféle elképzelések vannak. Az egyik ilyen megoldás az lehetne, hogy nem egyben és jövő évre vonatkozóan fogadják el az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagot, hanem szétterítik 2024 és 2027 közötti tételekre. De ennek sem lenne jó üzenete, mert azt mutatná, hogy az Európai Unió képtelen hosszabb távon elköteleződni Ukrajna mellett, akkor pedig hogyan várja ezt el szövetségesétől, az Egyesült Államoktól.
Persze megoldás lehet a most körvonalazódó válság enyhítésére – nem a megoldására –, ha az állam- és kormányfők a jól bevált halogatás taktikájához nyúlnának, azaz most decemberben nem döntenének az Ukrajnának szánt pénzügyi csomagról, hanem jövőre halasztanák azt. Ukrajna támogatása márciusig megoldott, nem vagyunk még elkésve – mondta a Politicónak egy brüsszeli diplomata.
Azonban a magyar fenntarások mellett vannak más tagállamok is, amelyek most komolyabb belső gondokkal néznek szembe. Ilyen például Németország, ahol az alkotmánybíróság döntése költségvetési válságba sodorta a berlini kormányt, és ahol akár előrehozott választásokat is kikényszeríthet az ellenzéki CDU/CSU. Ennek hátteréről itt írtunk részletesen.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a jövő év első fele Brüsszelben már az európai uniós választásokról szól. Megkezdődik a helyezkedés, az erőgyűjtés és a háttéralkuk sora. Ebben a légkörben pedig még nehezebb lehet jövő év elején egyezségre jutni Ukrajnával kapcsolatban.
A brüsszeli vezetést zavarja, hogy míg egyfelől egyre nyilvánvalóbb a demokratikus deficit, addig a kormány az EU menekültügyi álláspontját veszi célba plakátkampányával. Az óriásplakáton Ursula von der Leyen elnök látszik Soros György fiával, Alexszel és a „Ne engedjük, hogy úgy táncoljunk, ahogy ők fütyülnek” felirat.
Elkeserítő, ami Magyarországon történik – mondta a héten újságírók egy csoportja előtt Johannes Hahn költségvetési biztos. Elég nehezen emészthető ez a magyar kampány, amelyet az EU és az elnökasszony ellen indtottak.
Orbán Viktor annyi mindenről megkérdezte már az embereket, és ha tényleg rosszabb az Európai Unió, mint az egykori Szovjetunió, akkor miért nem lép ki?"
– tette fel a kérdést a biztos.
Sokan úgy vélik, hogy a magyar miniszterelnök inkább belülről próbálja majd meg eltéríteni az uniót, semmint elhagyni azt. Vélheti azt is, hogy megfordult a szél, hiszen Szlovákiában a hasonszőrű Robert Fico kezébe került a kormány, míg nemrégiben Hollandiában a szélsőjobboldali Geert Wilders került egyre közelebb a kormányalakításhoz. És ha esetleg 2024-ben ismét Donald Trump győz az amerikai elnökválasztáson, akkor bizony már sokkal kevésbé lesz elszigetelt az unióban, mint eddig volt.
Egyfajta európai uniós választási felkészülésre, az erők összenézésére készülnek az Európai Parlament jobboldali és euroszkeptikus pártjainak vezetői és képviselői Toszkánában. A Corrierre della Sera című olasz lap pénteki számában írtak arról, hogy az európai jobboldal jeles képviselői ülnek le tanácskozni vasárnap a firenzei Fortezza da Basso erődben. Matteo Salvini kezdeményezésének célja, hogy erőiket egyesítve próblják meg a jövő nyári európai parlamenti választásokon befogni az Európai Néppártot vagy a szocialistákat.
Franciaországból várták volna Marie Le Pent, aki személyesen nem, de videókapcsolaton keresztül részt vesz a tanácskozáson. Maga helyett egyébként pártja üdvöskéjét, Jordan Bardellát küldi. A kormányalakítási zűrzavarra hivatkozva hárította el a részvételt a holland választásokon győztes Geert Wilders, a PVV vezetője. A német szélsőjobb pártja az AfD nem Alice Weidel vezetővel, hanem Tino Chrupalla társelnökkel képviselteti magát.
Azért elég hosszas a résztvevő országok és szervezetek listája. Bulgáriát éppúgy képviselik, mint a lengyel szélsőjobbot, vagy a román jobboldal pártját, az Aurt, de lesznek ott Dániából, Észtországból, Csehországból, vagy éppen az osztrák FPÖ-től. Magyar résztvevőről egyelőre nem írtak az olasz lapok.
(Borítókép: Orbán Viktor 2023. június 29-én Brüsszelben. Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images)