A minisztérium közlése szerint a tárcavezető az avatóünnepségen emlékeztetett rá, hogy 2010-ben még csak huszonkét határátkelési pont volt a két ország között, míg most a harminckilencediket adták át.

Beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország és Szlovákia is stratégiai fontosságot tulajdonít határai törvényes átjárhatóságának. Szavai szerint különösen igaz ez annak tükrében, hogy hazánk leghosszabb határa épp a szlovák, eközben a szomszéd ország ráadásul a harmadik legfőbb kereskedelmi partnernek számít.

Tehát nekünk az a stratégiai feladatunk, hogy minél több átkelési lehetőség legyen Magyarország és Szlovákia között. Ez jó Szlovákiának, jó Magyarországnak, jó a szlovákoknak és jó a magyaroknak a határ mindkét oldalán

– szögezte le beszédében.

Az új szlovák kormány felállásával kapcsolatban kiemelte, hogy a megegyezést, amelynek alapján ez az új átkelő is elkészülhetett, „ugyanezzel az összetételű kormánnyal írtuk alá ugyanilyen összetételű kormányként, minthogy Robert Fico és Orbán Viktor 2014-ben kötött megállapodásába foglaltuk bele azokat az Ipoly-hidakat, amelyeket most megépítünk”.

Rámutatott, hogy méltatlan állapotot számoltak fel, ugyanis Ipolyvarbó és Őrhalom között legalább fél órát kellett autózni, 23-24 kilométert kerülve, és ez most pár percre, néhány száz méterre csökkent.

Az újabb híd is világosan bizonyítja, hogy Magyarország és Szlovákia kiválóan együttműködve, kiválóan használja fel a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat. Mindez mutatja azt is, hogyha megkapnánk a jog szerint nekünk járó európai uniós forrásokat, jól bánnánk velük

– húzta alá.

Majd az EU társfinanszírozásával 2,5 milliárd forintból megvalósult fejlesztést ismertetve tudatta, hogy a 30,5 méteres híd mellett Magyarországon 1100 méter, Szlovákiában pedig 400 méter utat építettek.

„Ez tehát a harminckilencedik átkelési pont, de nem állunk meg” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a jövő év elején újabb átkelési pontot adnak át Drégelypalánknál.

Szijjártó Péter ezután kifejtette, hogy sokan emlékeznek még azokra az időkre, amikor közel sem volt természetes a nyugodt és akadálytalan átkelés a két ország között. Leszögezte: legutóbb a koronavírus-járvány idején vált világossá, hogy a szabad átkelés a határon olyan, mint a levegő.

„Ha van, észre sem vesszük, ha nincs, akkor pedig azonnal hiányzik mindenkinek” – fogalmazott.

„És arra is emlékezhetünk, hogy volt időszak, amikor a politikai gyűlölködés miatt nem tudtunk hidakat építeni, sem a szó szoros, sem annak átvitt értelmében. Mára azonban mindez teljesen megváltozott” – hangsúlyozta.

Magyarország és Szlovákia együttműködése kölcsönös tiszteleten alapuló sikertörténetté vált. Fontos ügyekben erősítjük egymást, hozzájárulunk egymás gazdasági növekedéséhez, valamint egymás fizikai biztonságához. És ezt kell most megőriznünk

– figyelmeztetett.

A miniszter végezetül kitért arra is, hogy napjaink nehézségei még inkább felértékelik a kiszámítható, kölcsönös tiszteleten alapuló jószomszédi kapcsolatok jelentőségét.

„A legutóbbi szlovákiai parlamenti választások eredménye megerősíti, elősegíti azt, hogy Szlovákia és Magyarország továbbra is a kölcsönös tisztelet talaján állva, kölcsönösen fontos eredményeket elérve tovább építse az együttműködését” – összegzett.

Illetve rámutatott, hogy határ mentén élni különleges élethelyzetet jelent, amelynek milyenségét az határozza meg, hogy ez a határ elválaszt vagy összeköt, ellehetetleníti a két oldal közötti gazdasági, társadalmi, családi, baráti kapcsolatokat, vagy elősegíti ezeket.

„Ez attól függ, hogy a határ átjárható-e. Tehát hogy a határon mindazok átkelhetnek-e kellő sűrűséggel és kellőképp akadálymentesen, akik azt a törvények tiszteletben tartásával, barátsággal és tisztességes szándékkal teszik” – mondta.