Maros megyét Kolozsvár alá sorolnák be, míg a magyar többségű Kovászna és Hargita Brassóval kerülne egy közigazgatási egységbe. Szlovákiában is hasonló, a magyarok számára hátrányos tervezet szivárgott ki nemrégiben.
Romániában jelenleg 41 megye van, a legújabb javaslat szerint – amelyet a román üzleti és tudományos szféra szorgalmaz – pedig ezekből mindössze 15 maradna. A közigazgatási egységeket a kistelepülések és a városok lakosságszámának megfelelően szerveznék újra.
A szakemberek szerint a Bukaresttel kiegészülő 41 megye csökkentésével Románia sokkal jobban tudna működni. Bogdan Daniel Vișan, a romániai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy véli, a községek meghatározásánál legalább ötezres, a városoknál legalább tízezres lakosságszámot kellene figyelembe venni.
Marcel Ciolacu, Románia szociáldemokrata miniszterelnöke is szükségesnek tartja a közigazgatási reformot, ugyanakkor megjegyezte,
ezt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani.
A politikus szerint az átrendezést a 2024-es parlamenti választások előtt nem fogják meglépni.
Az említett javaslat ugyan a mai Romániában található történelmi régiók határait tiszteletben tartja, azonban elsősorban az erdélyi megyéknél a kulturális, demográfiai és történelmi szempontokat kevésbé veszi figyelembe.
Erdély, a Partium, a Bánát, Havasalföld, Moldva, valamint Dobrudzsa határait jól kirajzolják az új közigazgatási egységek – bár Máramaros esetében lehet vitatkozni, amelyet hozzácsapnának a jelentősebb magyar kisebbséggel rendelkező Szatmárhoz és Biharhoz –, azonban az erdélyi megyék esetében már vegyes a kép.
Székelyföldet például kettévágná a javaslat. A 38 százalékban magyar lakossággal rendelkező Maros megyét, benne a 40-45 százalék között mozgó marosvásárhelyi magyarsággal, hozzácsatolnák a döntő többségben román lakosságú Kolozs, Szilágy és Beszterce megyéhez, míg a magyar többségű Hargitát és Kovásznát Brassóval vennék egy kalap alá.
Utóbbi azért különösen problémás, mert
így nemhogy autonómia nem jönne létre, de még magyar többségű megye sem maradna Romániában.
Hargita megye 85, Kovászna megye 74 százalékban magyar, amennyiben viszont összevonnák őket Brassóval, abban az esetben Románia egyik, ha nem a legprosperálóbb megyéje jönne létre, amely viszont 54 százalékban román lenne, és csak 43 százalékban magyar.
Bár a Maszol megemlíti, a közigazgatási reformot évek óta gumicsontként használják a politikai pártok, elemzők mégis úgy tartják, van esély rá az elkövetkező években. Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora szerint az átszervezést ugyanakkor nem lehet életképtelen kritériumok alapján elvégezni, ismerni kell a földrajzi és gazdasági viszonyokat, a településeken élők hagyományait, kötődéseit a történelmi régiókhoz.
Ebből a szempontból a három székely megye (Maros, Hargita, Kovászna) összevonása lenne magától értetődő, emellett Brassónak is sokkal több kötődése van például a javaslat szerint külön délnyugat-erdélyi megyéhez csatolandó Nagyszebenhez, illetve az egykor szász többségű dél-erdélyi területekhez.
Nem csupán keleti szomszédunkban dolgoznak közigazgatási reformon. Szlovákiában arról már nagyjából közmegegyezés van, hogy a jelenlegi, észak–déli irányú megyerendszer nem életképes, viszont a szlovák politikusok továbbra sem nagyon mernek hozzányúlni a Vladimir Mečiar által kidolgozott rendszerhez.
A megyék alapvetően úgy lettek kialakítva, hogy ne legyen olyan közigazgatási egység, ahol magyar többség van. Ezzel mind politikai, mind gazdasági téren nagyobb mozgástér van az erőforrások elosztása kapcsán, aminek sokszor a magyarlakta, déli járások az elszenvedői. A konkrétumoknak a szeptemberi, szlovákiai választások előtti helyszíni riportunkban jártunk utána Csallóközben.
Többek között arról is szó esett, hogy a szlovák Belügyminisztériumtól kiszivárgott egy olyan javaslat, amely teljesen átformálná a megyei és a járási szintű közigazgatást.
A tervezet ugyanakkor talán még kedvezőtlenebb a magyarság számára, mint a jelenleg érvényben lévő rendszer.
Ez alapján a Dunaszerdahelyi járástól Pozsonyhoz csatolnák a közel 50:50 arányban magyar-szlovák vegyes lakosságú Somorját, emellett a járás északi részén fekvő településeket a kibővített, szlovák többségű Nagyszombat megyéhez csapnák, ami alá besorolnák a jelenleg magyar vezetésű önkormányzattal rendelkező Galántát, a járás pedig teljesen megszűnne.
Eltűnne továbbá a magyar többségű komáromi járás is, amelyet a ma már mindössze 20 százalékos magyar lakossággal rendelkező Érsekújvárhoz csatolnának szinte egy az egyben, viszont a magyar többségű Párkány önálló járásként kelne életre.
Magyar többségű megye továbbra sem lenne Szlovákiában, ugyanis a jelenlegi Nagyszombat és Nyitra megyét összevonnák egy nagy, nyugat-szlovákiai közigazgatási egységbe, amelyen belül a magyaroknak még a mostaninál is nehezebb lenne az érdekérvényesítés.
(Borítókép: Egy résztvevő székely zászlóval a kezében a csíkszeredai Mikó-vár előtt 2016. október 30-án. Fotó: Veres Nándor / MTI)