Annak ellenére, hogy az elmúlt 30 évben rendkívül sokat fejlődtek a visegrádi országok gazdaságai, továbbra is nagy a hátrányuk Nyugat-Európához képest. Ahhoz, hogy a V4-ek közelítsenek a nyugati országokhoz, először ki kellene lépni a közepes jövedelem csapdájából. Ehhez azonban két dolog szükséges: egy új megközelítés és több infrastruktúra-befektetés – vélik a szakértők.
A visegrádi négyek (V4) együttműködésének jelenéről és jövőjéről rendezett konferenciát a Waclaw Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet, ahol a meghívott magyar, lengyel, szlovák és cseh szakértők azt vizsgálták: jelenleg milyen helyzetben vannak a V4-országok és az országok közötti gazdasági, kereskedelmi együttműködés, a közös projektek, illetve milyen irányban lenne érdemes bővíteni azt, amennyiben ez lehetséges.
Annak ellenére, hogy a kerekasztal-beszélgetésen részt vevők mindannyian egyetértettek abban, hogy a V4 az elmúlt 30 évben sikeres projektnek számított,
azért van még tér a fejlődése számára, és a sikerek mellett nehézségek is jellemezték a visegrádi országok együttműködését.
Vass Ágnes, a Magyar Külügyi Intézet elemzője úgy látja, a V4 az egyik legnagyobb blokk az EU-ban, és az elmúlt pár évben ezt jól bizonyította, hogy a visegrádi országok GDP-növekedése az EU-átlagnál magasabb volt.
Ugyanakkor még mindig van hova fejlődni. Szakáli István Lóránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója szerint hiába volt sikeres a politikai együttműködés, a gazdasági együttműködésben és kereskedelemben kevesebbet tettek, mint ami szükséges lehetne.
Egyik problémának az összeköttetést látja: mint rámutatott, Kelet-Európa az autópályák terén nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is elmarad Nyugat-Európától, ezenkívül a nyugati és a keleti országok közötti összeköttetés jobban ki van építve, mint az észak és dél közötti – míg Varsó és Budapest között a vonatút 12 óráig is eltarthat, addig Nyugat-Európában ugyanezt a távot 3-4 óra alatt is meg lehet tenni. Ez pedig amiatt problémás, mert
a közgazdász szerint jól látható összefüggés van az egy főre eső GDP mértéke és a kiépített autópályák között,
amivel nemcsak az adott országot, hanem a V4-et mint együttműködést is fejleszteni lehetne.
Ezzel a szlovák Alexander Skurla infrastruktúra-szakértő is egyetértett. Mint rámutatott, már a Római Birodalomban is fontos szerepe volt az infrastruktúrának, hiszen az utak a provinciák közötti kereskedelmet segítették. Az egyik legnagyobb problémának azt látja, hogy a V4-országok nincsenek kellően összekötve, ezenkívül esetenként az országokon belüli közlekedés is problémás.
Mint emlékeztetett, Szlovákiában Pozsony és Kassa között még mindig nincs közvetlen autópálya, míg Európa-szinten a nagy sebességű vonatok hiánya okoz gondokat. (Kelet-Szlovákia helyzetét az Index korábban többrészes riportban mutatta be.)
Skurla arra is felhívta a figyelmet, hogy 2022-ben a V4 közlekedési miniszterei elérték, hogy az Európai Bizottság a transzeurópai közlekedési hálózat, TEN-T program keretében támogatja, hogy a visegrádi országok fővárosait nagy sebességű vonathálózattal kössék össze. Ez az állampolgárok közlekedése mellett a cégeknek és a külföldi befektetőknek is jó, hiszen így gyorsabban lehetne eljuttatni a termékeket a régióban.
Ez Vass szerint is nagy lehetőséget rejt:
ez ugyanis amellett, hogy megkönnyíti a közlekedést, megnyitja a más régiók közötti együttműködési lehetőségeket
– például így Triesztből vagy Rijekából gyorsabban és biztonságosabban lehetne nyersanyagot juttatni a régióba.
Ugyanakkor Skurla szerint fontos, hogy ne a múlt technológiáival, hanem a legmodernebbel valósuljanak meg a befektetések. A European Green New Deal által előírt, üvegházhatású gázok csökkentését csak új technológiával lehet elérni, már ha a tagállamok valóban 2030-ig 55 százalékkal csökkentik a károsanyag-kibocsátást, hogy 2050-re elérjék a klímasemleges gazdaságot – ezek az időpontok pedig szerinte hamar eljönnek.
Az új technológiákra kell fókuszálnunk, mert a meglévő technológiákkal ez lehetetlen. Ezenkívül fontos, hogy a V4-országok közös megközelítéssel rendelkezzenek
– húzta alá a szlovák infrastruktúra-szakértő.
Az infrastruktúra-beruházások a gazdaságra rendkívül jó hatással lehetnek. Mint Szakáli egy IMF-tanulmányra hivatkozva rámutatott, ha új autópályák és vasútvonalak épülnének a régióban, az rövid távon 0,2–0,8 százalékponttal növelhetné a GDP-t, míg végeredményben évente akár 2 százalékponttal is emelhetné azt.
Ennek ellenére a beruházások lassan haladnak, aminek okai elég összetettek.
Mint arra az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója rámutatott, a legtöbb projekt nagyon hatalmas – példaként a Három Tenger Kezdeményezés (3SI) keretén belül megvalósuló Via Carpathia utat említette, ami három tengeri kikötőt, a litván Klaipedát a görög Szalonikivel és a Fekete-tenger legforgalmasabb kikötőjét, a román Konstancát kötné össze észak–dél irányban egy úttal, ami egész Közép-Kelet-Európában áthaladna –, amiknek óriási forrásigénye van.
Ugyanakkor Szakáli szerint nem kizárólag a forráshiány akadályozza a beruházásokat: további példaként említette, hogy a térség a kommunista időket tükröző állapotában és mennyiségében is rendkívül rossz infrastruktúrát örökölt, miközben Nyugat-Európa már ekkor is fejlettebb volt. Emellett néha a politikai akarat és a stabilitás hiányát látja még problémának.
Skurla szerint azonban ezek mellett még egy további hátráltató tényező van: ez pedig a rendkívül összetett és bonyolult bürokrácia.
Mint emlékeztetett, a kormányváltásokkal gyakran a bürokrácia is lecserélődik, így nincs folytonosság az adminisztrációk között, ami gyakran nehezíti a folyamatokat. Szerinte fontos lenne, hogy néha egyszerűsítsenek a folyamatokon, emellett az államoknak szorosabban kéne együttműködniük – például nehéz megtalálni az interneten, hogy az adott országon belül ki a felelős a többi visegrádi országgal való együttműködésért.
Abban minden résztvevő egyetértett, hogy az együttműködést fokozni kell, hiszen az gazdaságilag mind a négy országnak jövedelmező lehet.
Szakáli szerint ugyanakkor paradigmaváltásra lenne szükség.
Úgy látja, ugyan az elmúlt tíz évben nagy volt a fejlődés a visegrádi országokban, de még így is nagy a lemaradás Nyugat-Európához képest. Ezenkívül Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia is ugyanazokkal a problémákkal néz szembe: a tehetséges fiatalok otthagyják az országot, hogy nyugaton vállaljanak munkát, ezenkívül mind a négy ország a közepes jövedelem csapdájában ragadt. Ezt a kifejezést azon országokra használják, amelyek gazdasági teljesítménye ugyan meghaladja a világ átlagát, de az adott szintről nem tud továbblépni.
Ahhoz, hogy ebből a visegrádi országok kilépjenek, szerinte a szorosabb együttműködés a megoldás.
Ez a régió a közös értékekre és érdekekre épül, viszont ha sikeresebb jövőt akarunk, és szeretnénk folytatni a konvergenciát a nyugat-európai országokhoz, akkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni az infrastruktúrára és a fejlesztésekre. Ha nincs versenyképes infrastruktúránk, akkor nem lehet mély gazdasági kapcsolatunk sem
– érvelt a közgazdász, aki szerint a V4-nek közös gazdasági egységként kellene működnie.
Vass is egyetértett azzal, hogy az infrastruktúra-beruházások jó lehetőséget teremtenek az együttműködés segítségére, ugyanakkor az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak országonként, hanem régiónként is változhat, hogy épp vasútra vagy autópályára lenne szükség. Példaként Szlovákiát említette, aminek nyugati részén sok autópálya van, míg keleten ennél jóval kevesebb.
Szerinte az infrastruktúra-beruházás már csak azért is jó, mert azzal külföldi befektetőket is lehetne vonzani, ami hosszú távon segítené a gazdasági fejlődést is.
A visegrádi országok közötti együttműködés jövőjét mindhárom szakértő pozitívnak látja, annak ellenére, hogy politikailag bizonyos kérdésekben megosztottak az országok.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója, Szakáli István Loránd szerint az ilyen időkben az egyik megoldás az lehet, hogy a közös érdekek mentén mélyítik az együttműködést. Szerinte az infrastruktúra-beruházás szükségességében mindegyik országban egyetértenek, ideológiától függetlenül.
Vass Ágnes is úgy látja, hogy a kormányváltások ellenére az együttműködés továbbra is fényes jövő lehet. Mint fogalmazott:
Ezekben a viharos időkben, amikor hozzánk közel és távol is konfliktusok vannak, az is arra ösztönzi ezeket az országokat, hogy jobban együttműködjenek
– foglalta össze gondolatait a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
A szlovák infrastruktúra-szakértő, Alexander Skurla is optimistán tekint a V4 jövőbeni együttműködésére. Szerinte ugyan vannak problémák, de az jó, hogy ezt kibeszéljük, hiszen a problémamegoldás első lépése a probléma azonosítása.
Ugyanakkor szerinte nemcsak a politikai vezetőknek és a minisztériumoknak, hanem az állampolgároknak és a civil szervezeteknek is jobban részt kellene venniük az együttműködésben.
A gazdasági együttműködés kapcsán a konferencia egy másik paneljében az állampolgári és civil részvétel szükségességéről beszélt két szakértő: Magyar Fejlesztésösztönző Iroda szakértője, Pató Viktória Lilla előadásában arra mutatott rá, hogy Nyugat-Európához képest a régió országai jóval kevesebb közvetlen uniós forrásra pályáznak, pedig az jelentős mértékben járulhatna hozzá a közép- és kisvállalatok fejlődéséhez, így a régió gazdaságának fejlődéséhez is. Emiatt Pató úgy látja, a fejlesztés egyik lehetősége ezekben rejlik.
A cseh Mikulas Zeman, a Cseh Nemzeti Bank vezető elemzője szerint az állampolgárok megtakarításait lehetne bevonni. Mint emlékeztetett, a régióban jóval alacsonyabb a lakosság körében a befektetési kedv, mint nyugaton, így ennek a növelése is hasznos eszköz lehet.
A konferenciáról az Index Varsóból tudósított a Waclaw Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet által szervezett tanulmányút keretében.
(Borítókép: A visegrádi négyek [V4] találkozója Prágában 2023. november 22-én. Novák Katalin Magyarország, Andrzej Duda Lengyelország, Petr Pavel Csehország és Zuzana Caputova Szlovákia képviseletében [balról jobbra]. Fotó: David W Cerny / Reuters)