A tehetős oroszok milliók megforgatásával játszák ki a szankciókat egy zágrábi iroda közvetítésével, ahol mindössze két alkalmazott ügyfelek tömegeit szolgálja ki. Mesés bevételre tettek szert.
Az anyacég, a Wirex, egy hivatalosan Londonban bejegyzett platform, amelynek hatmillió ügyfele 2014 óta több mint húszmilliárd tranzakciót bonyolított le kriptovalutában. A Wirexet azonban a közelmúltban az a vád érte, hogy gazdag oroszok a szankciók kicselezésére használják fel – emlékeztetett a horvát Index.
Azt is feltérképezték, hogyan. A szakzsargont a drogkereskedelemből kölcsönözték, ahol felbérelt emberek – „öszvérek” – csempészik át a kábítószert akár a saját testükbe rejtve is.
A kriptovaluta esetében a gazdag orosz szintén felbérel egy „öszvért”, ebben az esetben általában egy kelet-európai – lengyel, cseh, román, észt vagy ukrán állampolgárt, akinek csak a személyes adataira van szüksége.
Ezzel létrehoz egy hamis fiókot a Wirex-platformon, majd az alkalmazással – az „öszvér” személyes adatainak a felhasználásával – a szankciók ellenére kijuttatja pénzét Oroszországból.
A tranzakciókat a platform parányi, a horvát fővárosban bejegyzett irodája, a Wirex Digital felügyeli csupán két beosztottal – írta a történetet elsőként megszellőztető Jutarnji list.
Az egész műveletet azonban az Oroszországban még márciusban nemkívánatosnak minősített Transparency International tárta fel. Az orosz főügyészség indoklása szerint az intézmény formálisan korrupcióellenes szervezet ugyan, de beavatkozik Oroszország belügyeibe, és veszélyt jelent az ország alkotmányos rendjének alapjaira és biztonságára nézve.
Anonimitás eladó: a kriptoöszvérek feketepiaca című tényfeltáró elemzésében a Transparency feltárta azt a műveleti eljárást, amivel az oroszok és fehéroroszok Európába mentik pénzüket saját bankjaikból.
Ehhez csupán két dologra van szükségük: az „öszvérek”, a rászoruló kelet-európaiak személyes adataira és irataira, valamint a Wirex alkalmazásra.
Ez utóbbit, vagyis a „kriptovalutákhoz kötődő, kulcsfontosságú tranzakciós szolgáltatásokat az Egyesült Királyságban és Európában” – amint az a Transparency International tényfeltáró elemzéséből is kiderül – a cég zágrábi kirendeltégéből, a Wirex Digitalból irányítják.
Noha pénzügyi forgalma, még az euró horvátországi bevezetése előtt, megközelítette az egymilliárd kunát, létezéséről kevesen tudtak. Nem csoda, hisz csupán két alkalmazottnak adott munkát, ők ketten azonban 906 millió kunás, csaknem 45 milliárd forintos éves bevételt generáltak.
„Büszkék vagyunk szakértői csapatunkra, és elkötelezetten készen állunk arra, hogy a szabályozási követelményeken túlmutató ellenőrzést vezessünk be az »öszvér«-fiókok és a dark web egyéb visszaélései elleni küzdelemben” – így reagált a Wirex üzemeltetője a Horvátországból feltett újságírói kérdésekre.
A „büszkeség” ilyen profit mellett elvárható. A cég azt állítja: rendszeres együttműködést alakított ki a horvát hatóságokkal, amelyek jól ismerik a Wirex üzleti modelljét. A Wirex globálisan is együttműködik a pénzügyi szabályzókkal, miközben a kriptopiac terjeszkedésével párhuzamosan maga is fejlődik.
A horvát pénzügyi felügyelet, a HANFA márciusban ellenőrizte a Wirex működését, októberben pedig nyolc intézkedést rendelt el, köztük a „pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzési rendszerét”, amely már nem felelt meg a követelményeknek.
Ez a rendszer már nem állt arányban a vállalkozás méretével, jellegével, kiterjedtségével és összetettségével
– áll a HANFA sajtóközleményében.
A felügyelet azt is kiderítette, hogy a Wirex Digital cégvezetésének nincs bejelentett tartózkodási helye, és fizikailag sincs jelen Horvátországban. A zágrábi iroda két alkalmazottja nem képes megfelelő módon felügyelni a tranzakciókat, mert egyes ügyfeleket csak tartózkodási engedély és jogosítvány alapján azonosítottak.
(Borítókép: Joan Cros / NurPhoto / Getty Images)