Emmanuel Macronnal folytatott beszélgetésén Orbán Viktor próbálta meggyőzni a francia elnököt arról, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése helyett stratégiai partnerséget kívánatos kötni Volodimir Zelenszkijjel. A Le Point információi szerint azonban a diskurzus végén mindenki a saját álláspontjához ragaszkodott. Az is kiderült, kivel akar politikai szövetséget kötni a magyar miniszterelnök az Európai Parlamentben.
Ukrajna uniós csatlakozása ügyében régóta ismert a kormány álláspontja, Orbán Viktor két héttel ezelőtt egy levelet is írt Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, amiben jelezte: minden, Ukrajnát érintő döntést meg fognak vétózni a december közepi csúcstalálkozón, ha Brüsszel nem teljesíti azt, amit kér. Egy újabb levélben – amelyet a Bloomberg ismertetett – pedig azt javasolta az uniós vezetőnek, hogy a jövő heti EU-csúcson ne is vegyék napirendre Ukrajna kérdését.
A Le Point-nek adott exkluzív interjújában Orbán Viktort elsősorban erről kérdezték, aki úgy fogalmazott, jogilag ez nem egészen vétó. „Mondjuk úgy, hogy nem segítek egy szerintem rossz döntés meghozatalában” – fogalmazott, majd kifejtette, úgy látja, Európában nem mindenki ért egyet ebben a kérdésben.
Ukrajna nehéz helyzetben van, Oroszország megszállta, és mi úgy döntöttünk, hogy támogatjuk. Ezért legitim, hogy az Európai Tanács egésze a megfelelő jelzéseket küldje Ukrajnának. Én ezt támogatom. De más jelzéseket is lehet küldeni, mint az európai uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdése. Nem ezt kellene tennünk
– vélekedett, majd kifejtette ennek a miértjét is. A miniszterelnök két okot mondott, amelyek közül az egyik az, hogy Ukrajna nem hajlandó tárgyalni, a másik pedig az, hogy az európaiak nem fogadják el teljes jogú tagként az országot.
Akármit gondolnak Párizsban, Brüsszelben és Hágában, mi pontosan tudjuk, hogy mi történik Ukrajnában. Az Európai Bizottság jelentése, miszerint a hét előfeltételből négy már teljesült, egyszerűen nem igaz. Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országaként ismert. Ez egy vicc! Nem hozhatunk olyan döntést, hogy megkezdjük a csatlakozási tárgyalási folyamatot
– fejtette ki véleményét Orbán Viktor.
A magyar kormányfő gazdasági oldalról is megközelítette a kérdést. Mint mondta: „Ukrajna nagy ország, nagy mezőgazdasági ágazattal. Ha ezt a mezőgazdaságot beengedik az európai agrárrendszerbe, akkor az másnap tönkreteszi azt. A mezőgazdasági támogatási rendszerünk átalakítása nélkül nem engedhetjük be őket. A következmények szörnyűek lesznek.” Szerinte az EU-nak nem sikerült megteremteni az alapokat ahhoz, hogy Ukrajna jól felépített módon váljon az unió tagjává, és többet hozzon be, mint amennyibe kerülne. „Ezért jobb, ha nem kezdünk tárgyalásokat. Ne ismételjük meg ugyanazokat a hibákat, amelyeket Törökországgal követtünk el” – hangsúlyozta.
A miniszterelnök kitért saját javaslatára is, miszerint stratégiai partnerségi szerződést kellene kötni Ukrajnával, beleértve a különböző témákról, például a mezőgazdaságról, a vámokról és a biztonságról szóló megállapodást. Hangsúlyozta, hogy
támogatja az együttműködés szintjének emelését, de ez nem jelenti azt, hogy tagként is elfogadnák Ukrajnát.
Orbán Viktor beszélt az Ukrajnában élő kisebbségekről is, amelyről úgy véli, a jogaikról nem kellene tárgyalni, hiszen ez nem tekinthető csatlakozási előfeltételnek. „Az ukránoknak tiszteletben kell tartania ezeket. Nem azért, mert szeretnének csatlakozni az Európai Unióhoz, hanem mert ez szükséges, már csak azért is, hogy fenntartsák a kapcsolatot Európával” – fogalmazott. „Az emberi jogok, a jogállamiság és a kisebbségek jogai alapelvek, ahogy az önök elnöke néhány évvel ezelőtt nagyon helyesen mondta; ez egzisztenciális kérdés” – utalt Macron korábbi kijelentésére.
Az interjút készítő újságíró ekkor feltette azt a kérdést, amelyre európai vezetők is kíváncsiak: akkor sem változik-e a magyar kormány véleménye Ukrajna csatlakozásáról, ha megkapja a befagyasztott uniós pénzeket? A miniszterelnök erre úgy felelt:
A pénzügyi kérdés taktikai kérdés. Több mint negyvenéves politikai tapasztalatom arra tanított, hogy soha nem szabad összekapcsolni az olyan technikai kérdéseket, mint a pénz, a történelmi kihívásokkal. Ha ezt megteszed, a teljes káoszt kockáztatod. Ezért nem akarok megegyezni az ukránkérdésben, de más kérdésekben nagyon is kész vagyok rá.
Az Emmanuel Macronnal való találkozásáról elmondta, megpróbálja meggyőzni a francia elnököt arról, hogy hallgassa meg az érveit, ugyanakkor ő is kíváncsi arra, miért teszi azt Franciaország, amit tesz. „Nyilvánvaló, hogy nem adhatom fel az álláspontomat. Magyarországon a közvélemény több mint kétharmada ellenzi bármilyen tárgyalás megkezdését. A parlament teljesen ellenzi. A magyarok nem szeretnék, hogy ez megtörténjen. Minden tagállam szuverén joga, hogy saját véleményt alkosson” – vélekedett Orbán Viktor.
Az Oroszország elleni szankciókról is kérdezték a kormányfőt, aki elmondta, egyik csomagot sem támogatta. Véleménye szerint ezek csak nagyon ritkán hasznosak. „A szankciók természetüknél fogva rosszak. Ebben az esetben két problémánk van. Az első az, hogy a szankciók megtervezése és végrehajtása egyaránt rossz, néha olyannyira, hogy az EU-tagoknak nagyobb kárt okoznak, mint Oroszországnak. Másodszor, becsapnak bennünket.” Szerinte az Egyesült Államok elkerüli a szankciókat, és „jó üzleteket köt” Moszkvával. Megjegyezte:
„csak olyan döntéseket és szankciókat akadályozok meg, amelyek Magyarország alapvető érdekeivel ellentétesek. Mint például az energiával kapcsolatosak. Az szóba sem jöhet.”
Kiemelt téma volt a beszélgetésben az orosz–magyar viszony is, amelyről Orbán Viktor elmondta, Oroszországot nem lehet összehasonlítani az Európai Unióval vagy az európai kontinenssel, amelynek kardinális értéke a szabadság. A miniszterelnök úgy látja, Oroszországban a fő kérdés nem a szabadság, hanem egy olyan hatalmas terület egységének fenntartása, amelyet szinte lehetetlen egyben tartani.
Illúzió azt várni, hogy Oroszország hasonlítson Európára. Ez nem lehetséges. Történelmileg, politikailag, földrajzilag és hagyományosan más ország
– vélekedett, azonban megjegyezte, ez nem ad okot arra, hogy ne működjön velük együtt.
„Egyes vezetők azt állítják, hogy amit az Európai Unió jelenleg tesz, az racionális, és hogy ebből valami pozitív dolog fog kisülni. Mások viszont úgy vélik, hogy a fő eredmény Ukrajna katonai, pénzügyi és politikai összeomlása lesz. Ez az én álláspontom. Kell egy B terv, és új stratégiát kell kidolgoznunk” – hangsúlyozta a kormányfő. Kifejtette, nem akarja, hogy visszatérjen a világ abba a helyzetbe, amelyben ő maga is felnőtt, hogy az egyik oldalon a Nyugat, a másikon a Szovjetunió van.
Orbán Viktort arról is kérdezték, hogy szerinte Franciaország összeomlóban van-e, utalva korábbi kijelentéseire, miszerint a baloldaliak és liberálisok befolyása, valamint a tömeges bevándorlás gyengíti az európai kulturális modellt. Erre a magyar kormányfő kitérő választ adott, mondván, nem az ő feladata ezt megválaszolni. Mint fogalmazott, az országnak vannak kiváló politikusai, akik megtalálják a választ erre a kérdésre. Ugyanakkor megjegyezte:
mi, magyarok nem szeretnénk követni azt, amit önök csinálnak.
„Ha önök úgy gondolják, hogy a migránsok befogadása valami széphez, egy új társadalomhoz, a hagyományos társadalomnál erkölcsileg magasabb rendűhöz vezetne, akkor tegyék meg. Ez az önök döntése. De mi, magyarok úgy gondoljuk, hogy ez túl kockázatos. Nincs garancia arra, hogy a migránsok beengedésével és a kultúrák keveredésével valami jobbat kapunk, mint a hagyományos társadalmunk. Ez túl kockázatos” – vélekedett.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a brexit meggyengítette Közép-Európát. „A brüsszeli bürokraták egy centralistább életmód elfogadására akarnak kényszeríteni bennünket. Ami nekünk nem tetszik. Ezért ellenállunk. Ez a másik ok, amiért a nemzeti szuverenista erők, némelyikük szélsőséges, felemelkednek. Véleményem szerint ez a két oka annak, hogy Európában a nemzeti jobboldali pártok erősödnek” – mondta. Orbán Viktor úgy látja, hogy amint a britek kiléptek, a centralista országok új eszközöket vezettek be, amelyeket a nemzeti szuverenista országok ellen használhatnak.
A jogállamiságról elmondta, úgy látja, hogy ez egy politikai eszközzé vált azok kezében, akik egy még centralizáltabb Európai Uniót akarnak. „Ezt a fogalmat ellenünk használják, mert nem értékelnek minket” – vélekedett. Hozzátette, hogy amint kilépett a Fidesz az EPP-ből (Kereszténydemokrata Néppárt), azonnal elindították a jogállamisági eljárást, mert „mi már nem vagyunk részei az Európai Unió domináns pártstruktúrájának”. „Ártatlanok vagyunk, de ugyanakkor kiszolgáltatottak is. És ők támadnak minket” – hangsúlyozta.
Orbán azt is elmondta, ő hogyan definiálja a jogállamiságot: „A hatalmi ágak szétválasztása és egyensúlya, a vallásszabadság és a közösségek szabadsága. Ezeket mind teljes mértékben tiszteletben tartja a magyar alkotmány. Ezek nagyon hagyományos, konzervatív értékek, azt hiszem.”
A miniszterelnök elmondta, szívesen csatlakoznának az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójához, mivel nagyon tiszteli az olasz miniszterelnököt és Lengyelországot. „A kérdés az, hogy mikor: az európai választások előtt vagy után? Ez egy nagyon pragmatikus kérdés” – fogalmazott.
Az egyetlen probléma az, hogy van egy másik frakció az Európai Parlamentben, amely sok hozzánk közel álló pártot tömörít. Ez az ID- (Identitás és Demokrácia) frakció, amelynek Marine Le Pen is tagja. Ő is közel áll hozzánk
– mondta, majd sajnálatosnak nevezte, hogy a két blokk még nem találta meg az együttműködés módját.
Az EU migrációs politikájával kapcsolatban elmondta, egyenesen rossznak tartja. „Én vagyok az egyetlen, aki kerítést épített. Megállítottuk a migránsokat. Magyarországon nincsenek migránsok, és erre büszke vagyok. Néha sikerül néhánynak átjutni, de előbb-utóbb visszaszorítjuk őket. A szlovákokkal és az osztrákokkal van némi vita erről. Ők azt látják, hogy Magyarországról migránsok érkeznek” – magyarázta. Megjegyezte azonban, hogy nem könnyű mindent elzárni egy három-négyszáz kilométer hosszú határon, még akkor sem, ha azt egy hermetikusan zárt kerítés védi.
Tudja, ez egy állandó harc… A célunk nagyon egyszerű: senki ne léphessen magyar területre az engedélyünk nélkül. Ezt a célt minden európai embernek követnie kellene! És mégsem ezt tesszük. Ezért szeretném támogatni Meloni asszonyt és a többi vezetőt
– hangsúlyozta Orbán, aki azt is elárulta, hogy ha Meloni felhívná, és kérne egy repülőgépet, hogy azzal visszaküldjön néhány migránst Afrikába, a kérésnek eleget tenne.
Az európai választásokkal kapcsolatban elmondta, jó esély van a győzelemre, mert „az Európai Unió létrehozásának alapvető céljait nem követi az elit, a liberális elit, a domináns elit, a brüsszeli bürokraták”.
„Az Európai Unió a béke és a jólét ígérete a magasabb életszínvonal révén. Most nincs sem béke, sem magasabb életszínvonal. Tehát itt az ideje, hogy a nem mainstream pártok azt mondják: »Köszönjük, srácok, de rajtunk, újonnan érkezetteken múlik, hogy átvegyük a hatalmat és irányítsuk az EU-t, hogy helyreállítsuk a békét, helyreállítsuk a biztonságot és javítsuk a jólétet.« Ez a megfelelő idő a nem hagyományos jobboldali pártok számára. El kell végeznünk a munkát. A lehetőség adott. Úgyhogy szerintem joggal remélhetjük, hogy a választások után változás lesz az újoncok javára” – fejtette ki véleményét Orbán Viktor.
A NATO-val kapcsolatban elmondta, hogy jó dolognak tartja, és szükség van rá.
Ma biztonságos helyzetben vagyunk, mert a NATO sokkal erősebb, mint Oroszország. Oroszország még az ukránokat sem tudta legyőzni. Tehát a NATO nélkülözhetetlen. De fennáll annak a veszélye, hogy az amerikaiak elhagyják Európát. Nekünk, európaiaknak felelősséget kell vállalnunk a saját védelmünkért. Ezért vagyok én a védelmi kiadások növelésének legerősebb szószólója
– fogalmazott. Hozzátette, hogy „a közös európai hadiipar keretében a franciáknak nagyon fontos szerepet kellene játszaniuk katonai képességeink növelésében, és európai alapon meg kellene találniuk a módját annak, hogy a NATO-hoz hasonlóan együttműködjünk. Európának képesnek kell lennie arra, hogy saját erőivel megvédje magát. Ellenkező esetben mindig az amerikaiak árnyékában leszünk. Ez a valóság”.
Elismerte, hogy ez akár évekbe is telhet, de szerinte mindez az európaiakon múlik. Pozitív példaként említette a magyar fejlesztéseket, ismertetve, hogy négy évvel ezelőtt kezdődött a hadsereg modernizálása, és most a GDP több mint 2 százalékát érte el. „Van egy új iparunk. Új hadseregünk van. Ha megvan az akarat, akkor eredményeket lehet elérni. Csináljuk meg! Én a közös európai védelmi politika lelkes híve vagyok. Nem szeretem az Európai Unió központosító megközelítését, de ha a biztonságról van szó, akkor a jelenleginél is központosítottabbnak kellene lennünk”.
(Borítókép: Orbán Viktor 2023. december 1-jén. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)