Nem mindegy, ki hol lakik, és pontosan hány éves, amikor szavazni akar, sok országban ugyanis eltérő a választójogi életkor. De nem csak ez lehet furcsa innen, Magyarországról nézve. Összegyűjtöttük a legérdekesebb voksolási különlegességeket a világon.
Újabb reformokat jelentett be hétfőn Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke a választási törvénnyel kapcsolatban. Ezek egyik pontja szerint többek között alapfokú iskolai végzettséghez, azaz írni-olvasni tudáshoz kötnék a szavazati jogot. Hasonlóra egyébként volt már példa, többek között az Egyesült Államok számos államában is, ám 1965-ben ezeket a rendelkezéseket – amelyeket kimondva-kimondatlanul a faji előítéletek vezettek, és a feketék szavazati jogának korlátozására hoztak létre – a választói jogi törvény bevezetésével eltörölték. A Mi Hazánk ötlete így merőben egyedülálló lenne, legalábbis Európában biztosan.
Arról, hogy ez hogyan is valósulna meg pontosan, egyelőre nem tudni, de érdekes lenne egy olyan helyzet, amikor iskolai bizonyítvánnyal kellene igazolnunk magunkat a szavazófülkék előtt.
Ennek kapcsán összegyűjtöttük a jelenleg érvényben lévő legfurcsább választási törvényi kikötéseket a világon. Természetesen azokat az országokat nem vettük figyelembe, ahol egyáltalán nincsenek választások, mint például Afganisztánban. Íme néhány furcsaság, amely leginkább persze innen, Magyarországról tűnik annak.
Bár nálunk a 18 éves választói minimumkorhatár régóta kőbe van vésve, nemegyszer felmerült ennek módosítása. Világszerte nagy a szórás az életkor szempontjából, az viszont kijelenthető, hogy a legelterjedtebb a nálunk is megszokott felnőttkorba lépés, azaz a 18 év. Néhány országban viszont már akár 16 éves kortól is lehet szavazni, így például a szomszédos Ausztriában, de például Boszniában is szavazhatnak a 16–17 évesek, amennyiben teljes állásban dolgoznak.
A legidősebben az Egyesült Arab Emírségekben szólhatnak bele a politikába – már amennyire – az állampolgárok, ott 25 évtől engedélyezett a szavazás, igaz, csak a főbb választásokon, a helyi voksolásokon ettől eltérhetnek. Maximuméletkor egyébként csak egyetlen államban van, a Vatikánban, ahol 80 évnél idősebb bíborosok már nem szavazhatnak a pápaválasztáson.
Több országban is egyébként kötelező a szavazás, ez főleg Dél-Amerikában terjedt el, de Ausztráliában és Új-Zélandon is büntetés jár érte, ha valaki nem megy el voksolni.
Ausztráliában például egyszeri mulasztás esetén 20 ausztrál dollárt, azaz nagyjából 4600 forintot kell fizetni. Bolíviában azonban akár a fizetését is elbukhatja az az állami alkalmazott, aki nem tudja bizonyítani, hogy részt vett a választáson. Ezt egyébként egy szavazás után kapott kártyával lehet igazolni. A nők szavazati jogával kapcsolatban már egyre nyitottabb az egész világ szerencsére. Igaz, néhol egészen lassan történtek meg a változások.
Bár a voksolásokat a legtöbb országban egyetlen nap alatt rendezik, ettől is vannak eltérések. A leghosszabb ideig tartó választások Indiában zajlanak, ahol hetekig is eltart a szavazás, 2019-ben például 39 napig tartott, több mint 900 millióan voksoltak. Ráadásul rengeteg szavazókört kell felállítani, hiszen a törvények értelmében egyetlen lakos sem élhet két kilométernél messzebb a legközelebbi szavazóhelyiségtől.
A választásokon emiatt sokszor egyetlen ember miatt kell felállítani szavazóköröket, nemegyszer a dzsungel kellős közepén.
Hasonlóra máshol is van példa, bár az speciális eset. Az Egyesült Államok több asztronautája is szavazott már az űrből. Elsőként 1997-ben David Wolf a Mir űrállomás fedélzetéről, de például Kate Rubins 2016-ban és 2020-ban is a Földön kívülről adta le voksát az elnökválasztáson. Ez egy speciális szavazóegységen keresztül történik.
Szintén érdekes lehetőséget kínál fel több ország is az állampolgárainak, Görögországban, Spanyolországban és Kolumbiában is lehet például a fentebbiek közül egyik jelöltre vagy pártra sem szavazni, ugyanis a szavazólapokon általában van ilyen lehetőség is. Sokan ezzel fejezhetik ki elégedetlenségüket a jelöltek irányába.
A világ országainak mintegy 10 százalékánál lehet egyébként elektronikus módon szavazni, sőt néhány államban, például Észtországban vagy Örményországban már interneten keresztül is le lehet adni a szavazatot. A legelterjedtebb módszer azonban mégis a papíralapú, urnába dobható vagy levél formájában beküldhető szavazás, ahogyan például Magyarországon is van.
Gambiában viszont egészen különleges módot találtak ki: üveggolyókat kell dobni a jelöltek arcképével és nevével díszített színes dobozokba, vagy más néven választási dobokba. A golyó leérkezve megszólaltat egy csengettyűt, amely jelzi, hogy hány „szavazatot” dobtak a dobba, ezzel kizárva, hogy valaki otthonról hozott golyókkal elcsalja a választásokat.
(Borítókép: Németh Emília / Index)