Az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, mivel Kijev elvégezte az elvárt feladatokat, a viszonosság elve alapján és a partnerség jegyében azt várja, hogy az EU elismerje az ukrán erőfeszítéseket.

Szavai szerint „pusztító” lenne, ha az EU-tagországok vezetői nem adnának zöld jelzést országának a tagsági tárgyalások megkezdéséhez.

Nem tudom elképzelni, nem is akarok beszélni arról, milyen pusztító következményekkel jár az, ha az Európai Tanács nem hozza meg ezt a döntést

– fogalmazott Kuleba, majd hozzátette, ha nem születik pozitív döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, az azt az üzenetet hordozza, hogy az Európai Unió nem tartja be ígéreteit.

Kijelentette, nem támasztják alá tények azt az állítást, amely szerint Ukrajna nem tesz eleget a korrupció elleni fellépés területén. Az Európai Bizottság számos jelentésben közölte, hogy Ukrajna nagy lépéseket tett ezen a területen, ugyanis a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges négy, az Európai Unió részéről megkövetelt törvényt elfogadta.

Ennek a Magyarország által folyamatosan hangoztatott aggodalmakat el kell oszlatnia

– mondta, hozzátéve, Ukrajna megváltoztatta a kisebbségi nyelvhasználatot és oktatást érintő jogszabályait is olyan módon, ahogyan azt Magyarország kívánta. Ezt a tényt tiszteletben kell tartani.

Nagyon nehéz megérteni tehát, honnan jön Magyarország bővítéssel szembeni ellenállása. A nemzeti kisebbségeket érintően ugyanis Ukrajna mindazt megtette, amit Magyarország kért. Ha minden feladatunkat elvégeztük, tisztázni kell, miért áll ellen továbbra is Magyarország

– zárta gondolatait az ukrán külügyminiszter.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a találkozóra érkezve közölte, most, amikor Oroszország megsokszorozta Ukrajna elleni támadásait, nem az európai támogatás csökkentésének, hanem növelésének jött el az ideje. A főképviselő reményét fejezte ki, hogy az Ukrajnának szánt támogatást illetően az „európai egység” erősödik.

A tagállamoknak azt kell áttekinteniük, miként növelhető az uniós támogatás

– fogalmazott.

„Noha az orosz légitámadások soha nem látott intenzitásúak, az orosz hadsereg veszteségei is egyre nagyobbak. Ez az a pillanat, amikor minden képességet fel kell sorakoztatni Ukrajna támogatására” – hangsúlyozta az uniós diplomácia vezetője.

Krisjanis Karins lett külügyminiszter arról beszélt, hogy az Európai Uniónak a katonai mellett politikai támogatást is nyújtania kell Kijevnek. Utóbbinak azt kell jelentenie, hogy az „Európai Unió teljesen kitárja kapuját”, és megkezdi a csatlakozásról szóló tárgyalásokat Ukrajnával – mondta.

Kijelentette, az ukrajnai támogatás tekintetében Magyarország álláspontja „kihívást jelent” az EU számára, és aláhúzza az uniós egyhangú döntéshozatalról folytatott diskurzus fontosságát.

Az Európai Uniótól keletre nincs többé senki földje. Az a terület vagy az Európai Unió, vagy az orosz érdekszféra része

– tette hozzá a lett külügyminiszter.

Elina Valtonen finn külügyminiszter „sajnálatosnak” nevezte az ukrán támogatásokkal szembeni magyar álláspontot, és azt mondta, Kijev végsőkig tartó segítése nemcsak a megtámadott ország, hanem az Európai Unió érdeke is.

(Borítókép: Dmitro Kuleba az EU külügyminiszterek találkozójának kezdete előtt az EU Tanács székházában 2023. december 11-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary)