Sokan drukkoltak, hátha a novemberben megkötött, Hamász és Izrael közötti tűzszünet kitartana karácsonyig. Sajnos azonban különböző okok miatt ez a fegyvernyugvás most meglehetősen rövidre sikeredett, de az érintett közvetítő államok Katarban már dolgoznak egy következőn.
A karácsony egyébként is az emberek életében – még háborútól mentesen is – egyfajta lassulást, lassítást jelent, amikor az éves robot végén kissé megpihenünk, befelé figyelünk.
A legemlékezetesebb fegyvernyugvás talán az I. világháború első karácsonyán, 1914-ben történt. A már hónapok óta tartó harcokat a nyugati fronton küzdők nagyon megszenvedték, mert az időjárás szokatlanul hűvös és csapadékos volt. Végül karácsony napján a szemben álló felek tűzszünetet hirdettek. Nemcsak hogy nem lőtték egymás állásait, hanem kimerészkedtek a lövészárkokból, átmentek a frontvonal túloldalára, csokit, személyes tárgyakat cseréltek, sőt még egy focimeccset is szerveztek.
Aztán ahogyan elmúlt a karácsony és annak varázsa, folyt tovább az öldöklés, ahogyan azt tűpontosan megörökítette könyvében, a Nyugaton a helyzet változatlanban Erich Maria Remarque.
Persze azóta nemcsak fegyveres konfliktusok esetében, hanem fenyegetettség esetén – átvitt értelemben is – hirdethetnek tűzszünetet, amint azt tette a koronavírus-járvány első évében, 2020 karácsonya előtt a skót püspöki konferencia alelnöke, John Keenan. Paisley püspöke egyszerűen „tűzszünetet hirdetett” a járvány megakadályozását célzó egyre szigorúbb döntések felfüggesztése érdekében egy rövid időszakra.
Két kutató, Sanja Badanjak és Laura Wise a PA-X Peace Agreements adatbázisát feldolgozó és elemző tanulmányukban hívták fel a figyelmet arra, hogy mind karácsony, mind pedig húsvét kapcsán gyakran volt megfigyelhető az elmúlt 100 évben az ellenségeskedések beszüntetésének igénye ezeken az ünnepi napokon.
A 110 milliós, 90 százalékában katolikusok lakta szigetországban még a 80-as években, amikor a manilai kormány folyamatosan harcolt ellenfelével a Fülöp-szigetek Kommunista Pártjának (PCC) katonai szárnyával, akkor is kiemelten kezelték a karácsonyi időszakot. Ez a Fülöp-szigeteken december közepén indul, és alaposan belenyúlik a januárba. A szemben állók – saját politikai előnyük érdekében – igyekeztek hangsúlyosan jelezni, leteszik a fegyvert erre az időszakra, nem indítanak támadásokat. Persze az ünnepek elmúltával ott folytatták az öldöklést, ahol azt decemberben abbahagyták.
Ugyanez volt igaz az évtizedeken át húzódó észak-írországi konfliktusnál is. A fegyveres ír csoport, az IRA, már a 70-es években meghonosította, hogy tűzszünetet hirdet december 24–26-ra.
Srí Lankán, ahol viszonylag kevés keresztény él, és 1983–2009 között folyt a polgárháború a tamil kisebbség és a szingaléz többség között, a tamil fegyveresek 2001-ben hirdettek váratlanul tűzszünetet karácsonykor, amit meglepő módon a Srí Lanka-i kormány elfogadott, majd ennek nyomán négy hónapig hallgattak a fegyverek.
Latin-Amerikában Salvadorban és Kolumbiában is többször hirdettek karácsonyi fegyvernyugvást a kormány ellen lázadó gerillaerők.
Az 1990-es évek elején a felbomlott Jugoszláviát egykor alkotó, majd egymás ellen forduló etnikumok között a heves harcok ellenére is sikerült viszonylagos fegyvernyugvást kialkudni a tárgyalóknak. Ezt 1991 karácsonyától 1994 karácsonyáig, illetve 1995 újévének napjáig mindig betartották. Ugyanis a konfliktusban érintett katolikus horvátoknál december 25-től kezdődött az ünnepi időszak, míg a szemben álló görögkatolikus szerbeknél ez csak január 7-én indult. Sőt, ezzel együtt nemcsak a szerbek, a horvátok, hanem a muzulmán bosnyákok is ünnepelték a szilvesztert és az újévet, amit szintén igyekeztek fegyvermentessé tenni.
Miután lassan már két éve tart az Ukrajna elleni orosz háború, így volt alkalmunk látni, hogy az első karácsonyt a szemben állók fogolycserére használták a Donyec-medencében, illetve az oroszok önmaguk javasoltak tűzszünetet december 24-től, amit követett az orosz ortodox egyház által sürgetett fegyvernyugvás a január 7-i ünnepen.
(Borítókép: Mostar városa. Fotó: Roger Hutchings / Getty Images)