A tagállamok többségének eredeti céljaival szemben, a nyomásgyakorlás ellenére sem született döntés az ukrán csatlakozási tárgyalások megindításáról az európai uniós szakminiszterek keddi tanácsülésén – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.
A tárcavezető az európai uniós tagországok úgynevezett általános ügyekkel foglalkozó tanácsülését követően arról számolt be, hogy elsősorban az Európai Bizottság bővítési csomagja volt napirenden.
A brüsszeli intézmények és a legtöbb tagállam fő célja az volt, hogy döntés szülessen az ukrán csatlakozási tárgyalások megindításáról – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Ez az eredeti célokkal ellentétben és a nyomásgyakorlás ellenére nem történt meg, ehelyett a tanács gyakorlatilag pusztán tudomásul vette az Európai Bizottság értékelését, ami pedig azt jelenti, hogy a döntés az e heti EU-csúcs elé kerül
– tájékoztatott Szijjártó Péter.
Majd figyelmeztetett, hogy az Ukrajnával kapcsolatos magyar álláspont nem „taktikai pozíciót” jelent, itt nincs tér alkudozásra, ugyanis a kormány úgy látja, hogy az EU nincs felkészülve egy jól strukturált, kölcsönös előnyöket biztosító csatlakozási folyamat megindítására az országgal.
Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy a kormánynak sikerült kivetetnie az eredeti előterjesztésből a szerbekkel szembeni lépések kilátásba helyezését, illetve a közösségi források befagyasztásával való fenyegetést a boszniai Szerb Köztársaság vonatkozásában, és azokat a pontokat, amelyek ellehetetlenítették volna az észak-macedón tárgyalási folyamatot.
Ellentétben mindazzal, amit az európai vagy a globális közvélemény gondol, a helyzet az az, hogy ma a bővítéspárti országok kisebbségben vannak az Európai Unióban. Persze a nyilvánosság előtt mindenkitől bővítéspárti mondatokat lehet hallani, amikor egymás között vagyunk. Amikor döntési helyzet van, amikor zárt ajtók mögött vagyunk, akkor a bővítést feltétlenül pártoló tagországok kisebbségben maradnak
– tette hozzá.
Szijjártó Péter sérelmezte, hogy tíz éve nem csatlakozott új tagállam a közösséghez, és hat éve nem sikerült egyetlen tárgyalási fejezetet sem lezárni valamelyik tagjelölttel, és újat is csak két éve nyitottak meg.
A miniszter a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a térség felvétele óriási jelentőséggel bírna, ráadásul az Európai Unió addig nem lehet teljes, amíg ez nem történik meg.
Ezért sürgette a Montenegróval megnyitott csatlakozási fejezetek minél előbbi lezárását, a harmadik fejezetcsoportról szóló tárgyalások megkezdését Szerbiával, illetve a folyamat érdemi megindítását Észak-Macedóniával és Albániával. Továbbá hozzátette, hogy hazánk továbbra is támogatja Bosznia-Hercegovina, Georgia és Moldova integrációs törekvéseit is.
(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter az EU-tagállamok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek találkozóján Brüsszelben 2023. december 12-én. Fotó: Olivier Hoslet / EPA / MTI)