Amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb hat évre hatalomra kerül, valószínűleg nem enyhül Oroszország és az Egyesült Államok között fennálló nukleáris feszültség, mivel lejár az utolsó olyan szerződés ideje, amely korlátozza a mindkét fél által bevethető robbanófejek számát.
Vlagyimir Putyin az ukrajnai invázió 2022-es megindítása óta azzal dicsekedett, hogy Oroszország rendelkezik a világ legfejlettebb nukleáris fegyverzetével, és azt mondta, hogy képes megsemmisíteni bármely agresszort – írja a Reuters egy elemzésben.
Hétfőn, három nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy 2024 márciusában újraindul az elnökválasztáson, elnökölt két új tengeralattjáró zászlófelvonási ünnepségén.
A Reuters szerint ugyanakkor Putyin tagadja, hogy Moszkva atomfegyverekkel „hadonászik”, és ellenáll a használatukra vonatkozó agresszívebb doktrína elfogadásának, nukleáris erőit fokozott készültségbe helyezte, és bejelentette, hogy taktikai atomrakétákat telepít Belaruszba.
Egyes biztonsági elemzők szerint a nukleáris fegyverek egyre nagyobb jelentőséget kapnak Putyin gondolkodásában és retorikájában, mivel hagyományos erői Ukrajnában nehézségekkel küzdenek, és mivel a nyugati országok leváltak az orosz energiáról.
Az elemzők emellett úgy látják: a Kreml vezetőjének nem áll érdekében, hogy tárgyaljon Washingtonnal a nukleáris kockázat csökkentéséről, mert
Moszkva úgy véli, hogy éppen az a félelem, hogy Oroszország nukleáris fegyverekhez folyamodhat, tartotta vissza az Egyesült Államokat és szövetségeseit attól, hogy közvetlenül csatlakozzanak a háborúhoz Ukrajna oldalán.
Mire Putyin várhatóan jövő májusban megkezdi új ciklusát, már kevesebb mint két év lesz hátra az új START-szerződés lejártáig, amely 2026. február 4-én korlátozza Oroszország és az Egyesült Államok stratégiai nukleáris robbanófejek és bombák számát mindkét oldalon 1550-re.
Az eredetileg 2021-ben lejáró megállapodást az év elején, Joe Biden amerikai elnök beiktatása után sietve öt évvel meghosszabbították. A további meghosszabbítás kilátásai azonban több okból is kétségesnek tűnnek. Bonyolítja a helyzetet Kína nukleáris fegyverkezése, és nem világos, hogy 2026-ban ki lesz a Fehér Házban a felelős.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a múlt hónapban azt mondta, hogy Moszkva nem folytatja a párbeszédet, hacsak az Egyesült Államok nem hagy fel az Oroszországgal szembeni, szerinte alapvetően ellenséges irányvonalával – utalva az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatásra, amely Biden szerint megingathatatlan.
Putyin gyakran emlegette az új orosz fegyverrendszerekben rejlő lehetőségeket, és
Rjabkov szerint Washington téved, ha azt hiszi, hogy megnyerhet egy olyan típusú új fegyverkezési versenyt Oroszország ellen, mint amilyet Ronald Reagan amerikai elnök folytatott az 1980-as években.
De egy ilyen verseny Oroszországra is terheket róna. Nigel Gould-Davies, a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének munkatársa szerint Oroszország tudja, hogy egy ellenőrizetlen új nukleáris fegyverkezési verseny olyasmi, amit nem engedhetnének meg maguknak. Annál is inkább, mivel Oroszország a legtöbb tekintetben sokkal gyengébb az Ukrajna elleni háborúja következtében.
Azt mondta, hogy a szankciók, bár nem bénították meg Oroszország gazdaságát, korlátozzák a technológiához való hozzáférését.
Nyikolaj Szokov volt orosz diplomata más véleményt fogalmazott meg, mondván, hogy Oroszország kutatási és fejlesztési programjai sokkal olcsóbban működnek, mint az Egyesült Államoké, és hogy Oroszország gazdasága jobb állapotban van, mint a Szovjetunióé az 1980-as években. Szerinte egyébként is egy új fegyverkezési verseny felé tartanak.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök két atommeghajtású tengeralattjáró zászlófelvonó ünnepségén Oroszország északi részén, Szeverodvinszk városában 2023. december 11-én. Fotó: Kirill Iodas / Sputnik / Pool / Reuters )