Munkareggelin próbálta meggyőzni Ursula von der Leyen, Olaf Scholz, illetve az Orbán Viktorral az elmúlt egy héten már találkozó Charles Michel és Emmanuel Macron, hogy a magyar kormányfő ne vétózzon az idei utolsó EU-csúcson az Ukrajnát érintő kérdésekben. Azonban több politikus is pesszimista, és hosszú csúcsot vár – az Európai Tanácsban dolgozó felszolgálókat szombatra is beosztották, kérdés, szükség lesz-e rájuk.
Szerdán érkeztek az uniós vezetők Brüsszelbe, hogy aznap részt vegyenek a Nyugat-Balkán–EU-csúcstalálkozón, majd pedig csütörtökön megkezdjék a kétnaposra tervezett, ám a lehetséges magyar vétó miatt akár elhúzódó idei utolsó EU-csúcsot.
A tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban ugyanis több fontos témáról is meg kellene egyezniük a tagállamoknak,
köztük az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalás elindításáról, amit Orbán Viktor teljességgel ellenez.
Miután a magyar miniszterelnök megérkezett a csúcs helyszínére, újságírói kérdésre arról beszélt, hogy egy tagállamot csak abban az esetben lehet felvenni, ha teljesítették az előfeltételeket – szerinte ez Georgia tekintetében teljesült, azonban Ukrajna kapcsán nem. Mint fogalmazott
A bővítés nem egy elméleti kérdés, hanem egy érdemeken alapuló, jogilag részletes folyamat, aminek előfeltételei vannak.
Mint arról a csúcsot felvezető cikkünkben írtunk, a magyar kormányfő jelenleg az egyedüli résztvevő, aki nyilvánosan ellenzi, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról megkezdjék a tárgyalásokat – a csúcs egyik legfontosabb témája az uniós bővítés, és a tagállamok vezetőinek egyhangú döntésben kellene kimondani, hogy mely országokkal kezdené el a jövőben az EU a tárgyalási folyamatokat.
Azonban mivel Orbán már régóta vétóval fenyegetőzik, elképzelhető, hogy a két napra tervezett csúcs elhúzódik – hogy ez ne történjen meg, a szokásos délután hármas kezdés helyett már délelőtt tízkor elkezdték a csütörtöki napon a hivatalos programot, ezenkívül pedig az elmúlt egy hétben többen is próbálták meggyőzni a magyar miniszterelnököt: Budapesten járt az Európai Tanács-elnök Charles Michel, Emmanuel Macron francia elnök pedig Párizsban fogadta, de még Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is erről folytatott egy rendkívül feszültnek tűnő eszmecserét Argentínában.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a tagállamok vezetői kizárólag a csúcson próbálnák véleményének megváltoztatására rábírni Orbán Viktort,
ugyanis a magyar kormányfő még a csúcs előtt munkareggelin vett részt Charles Michel, Ursula von der Leyen, Emmanuel Macron és Olaf Scholz társaságában.
Minderről maga a magyar miniszterelnök számolt be X-, leánykori nevén Twitter-oldalán, ahol a doorstepjéhez hasonlóan azt írta ki, a bővítés nem egy elméleti kérdés, hanem érdemeken kell alapulnia, azaz vélhetően a téma is az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdése lehetett – a csúcson ugyanis ebben szeretnének megállapodni a tagállamok.
Hogy a tárgyalás hogyan ment, jelenleg nem tudni – Olaf Scholz doorstepje alatt elzárkózott attól, hogy választ adjon a kérdésre, de azt hozzátette, szerinte Orbánnak fel kéne adnia a vétóját.
Mivel nyilvánosan a tagállamok vezetői közül csak Orbán Viktor ellenzi azt, hogy Ukrajnával megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat, így nem meglepő, hogy amikor a vezetők megérkeztek a csúcs helyszínére, a doorstepen a legtöbb kérdést a lehetséges vétó kapcsán tették fel az állam- és kormányfőknek.
Erről beszélt a NATO-főtitkári ambíciókkal rendelkező észt miniszterelnök, Kaja Kallas, aki kijelentette, hogy nem túl optimista a megegyezést illetően, mivel szerinte Orbán neki konkrétan kijelentette, hogy ebben a kérdésben hajthatatlan.
Ugyanakkor az észt miniszterelnök bizakodó, szerinte lehetséges a kompromisszum elérése. Mint fogalmazott, ezt a kérdést szerinte nem lehet jövőre elhalasztani.
Emellett Kaja Kallas kifejtette, szerinte rendkívül fontos, hogy még idén megegyezzenek a tagállamok az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásról, és arról beszélt, addig nem mennek haza, amíg ez meg nem történik.
Az Index információi szerint egyébként az Európai Tanács épületében dolgozó pincéreket szombat reggelre is bekérették,
ezenkívül több nagykövetség is úgy számol, hogy a delegációik még Brüsszelben fogják elfogyasztani a reggelijüket szombaton.
Ennél jóval élesebb kritikát fogalmazott meg a litván elnök, Gitanas Nauséda, aki a doorstepjén arról beszélt:
Ha visszaélünk az egyhangúság elvével, egyre többen fogják feltenni a kérdést, hogy miért hozunk még mindig konszenzusos döntést?
A litván államfő finoman jelezte, hogy ő akár hajlandó lenne eltörölni a vétó intézményét, ha azzal valaki gyakran él vissza.
A kérdésre kicsit elviccelődve adott választ az immáron ismét lengyel miniszterelnökként Brüsszelbe visszatérő Donald Tusk, aki doorstepjén elmondta:
Nem tudom, dicséret-e számomra, hogy itt, Brüsszelben annyian várják, hogy majd én meggyőzöm Orbán Viktort, hogy tegyen valamit.
Ugyanakkor utalt arra, hiába a hosszú ismertség kettejük között, a két politikus között már régóta megromlott a viszony – Donald Tusk volt a jobbközép Európai Néppárt (EPP) pártcsalád vezetője, amikor onnan a Fidesz viharosan távozott.
De rajtuk kívül több államfő is kritikát fogalmazott meg Orbánnal szemben a belebegtetett vétója miatt,
Az új finn miniszterelnök, Petteri Orpu szerint a tagállamoknak nem szabad, hogy megzsarolják Ukrajna ügyében.
De rajtuk kívül szintén a Kijevvel elindítandó tárgyalásról értekezett a litván miniszterelnök, Elvika Silina, a görög miniszterelnök, Kirikákosz Micotákisz, de az ír taoiseach – Írországban így nevezik a miniszterelnöki pozíciót –, Leo Varadkar is beszélt a témáról.
Az EU-csúcson tartózkodik az Európai Parlament máltai elnöke, Roberta Metsola is, aki az Európai Tanács épületében tartott sajtótájékoztatója után további kérdésekre válaszolt újságíróknak – az EP-elnököt itt érte utol az Index, miközben több újságíró is arról kérdezte, mit gondol Orbán Viktor vétójáról.
Metsola a kérdés elől kicsit kitérve általánosan arról beszélt, régóta várnak erre a csúcsra, ahol döntés születhet az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Mint fogalmazott,
ez egy történelmi lehetőség (...). Most már rajtunk áll, hogy akik felelősséget vállaltunk, eldöntsük, szélesre nyitjuk az ajtónkat Ukrajna előtt, mint ahogy mi [az Európai Parlament – szerk.] 2022-ben tettük, vagy becsukjuk.
Az utóbbi lehetőség kapcsán úgy fogalmazott, annak a következménye Putyin közvetlen győzelme lenne, amit teljességgel szeretnének elkerülni.
Az EP-elnök ezenkívül hozzátette, hogy Ukrajnának nemcsak a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, hanem további pénzügyi támogatásokra is szüksége van.
Ezt a döntés nem csak politikai, hanem morális szempontból kell meghoznunk
– fogalmazott Metsola, aki szerint az EU-nak felelőssége is van, hogy megtegyék a következő lépést és megkezdjék a tárgyalásokat.