Történelminek nevezte a mostani EU-csúcsot Olaf Scholz német kancellár – de nem amiatt, mert rendhagyó módon Orbán Viktor vétó helyett kivonult a teremből egy döntés alatt, hanem azon témakörök kapcsán, amelyekben sikerült megegyezniük a tagállamok állam- és kormányfőinek. A német kancellár emellett arról is beszélt, hogyan kérték meg Orbán Viktort, hogy távozzon a döntés alatt a teremből. Brüsszelből jelentjük.
Európai Uniónak hívjunk magunkat, és mindannyiunk számára kötelesség, hogy a közös munka szellemiségében szövetkezzünk
– fogalmazott Olaf Scholz német kancellár az EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatóján Brüsszelben, amikor arról kérdezték, hogyan állt elő az ötlettel, hogy Orbán Viktort kérjék távozásra a teremből, amikor a többi 26 tagállam épp arról szavaz, hogy megkezdjék Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat.
Scholz, amellett, hogy összefoglalta az Ukrajnával és Moldovával kapcsolatos döntések miatt általa történelminek titulált csúcs történéseit, újságírói kérdésekre válaszolva beszélt arról, miként kérte meg Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a szobából való távozásra, amikor a csatlakozási tárgyalások körüli vitán patthelyzet alakult ki a magyar kormányfő és a többi 26 tagállam között.
„Mivel egyhangú döntésre van szükség, ezért álltam elő az ajánlattal” – kezdte a kancellár, majd kifejtette, pontosan hogyan is zajlott le az esemény.
Ahhoz, hogy a 26 [tagállam] előrelépést érhessen el a folyamatban, és hogy egy ember tiltakozása [ne akadályozza azt], az Európai Unió számára baráti szellemiségű ajánlattal álltam elő a magyar miniszterelnöknek. Azt javasoltam, hogy ezt a döntést a távollétében is meghozhatjuk
– emlékezett vissza az eseményekre Scholz, majd azzal folytatta, hogy felidézte, Orbán Viktort nem akarták siettetni.
Mondtam neki, hogy nyugodtan gondolkodjon az ajánlaton, ne spontánul reagáljon. Azt válaszolta, hogy elfogadja
– folytatta Scholz, majd elmondta, olyan javaslattal áltak elő, amellyel a magyar miniszterelnök „együtt tud élni”.
Ugyanakkor Scholz újságírói kérdésre kijelentette, hogy ez egy nem mindennapos lépés volt, ezért a jövőben nem szeretnék azt megismételni,
hiszen nem lehet mindig kiküldeni a folyosóra az ellenálló országot. Azonban hozzátette, hogy jogilag teljesen rendben volt.
Annak ellenére, hogy a magyar kormányfő az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával végül ily módon nem ellenezte, két esetben is élt a vétóval.
Egyrészt a 2021–2027 közötti többéves keretköltségvetés (MFF) félidős módosítását ellenezte, ahogy szintén nem támogatta, hogy Ukrajnának a mostani költségvetésből több támogatást nyújtsanak. Emiatt erről rendhagyó januári csúcson döntenek majd az uniós tagállamok állam- és kormányfői. (Hogy a magyar kormány miért vétózott, azt Orbán Balázs a helyszínen tartózkodó újságíróknak bővebben is kifejtette.)
Ezzel kapcsolatosan Scholz azt mondta, bizakodó, hogy már januárban sikerül megegyezniük. Szerinte azt megfelelően kell előkészíteni, és akkor viszonylag gyorsan megállapodhatnak. Hozzátette, hogy
a 26 tagállam gyorsan közös nevezőre hozta és megállapodott a tervezetben, ami szerinte „egész figyelemreméltó” ahhoz képest, amit a csúcs előtt vártak.
Egyébként e gondolata közben nem említette, hogy az egyetlen tagállam, aki ellenezte az uniós költségvetés módosítását, az Magyarország volt.
Újságírói kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy a magyar kormányfő a vétójának feloldásáért a Magyarország számára járó, ám jelenleg felfüggesztett uniós forrásokat követeli, elmondta, hogy szerinte nincs kapcsolat a kettő között.
Az Európai Bizottság ezeket a forrásokat jogállamisági kritériumokhoz kötötte. [...] Amennyiben a kritériumok teljesülnek, akkor feloldják ezeket a forrásokat
– fogalmazott a német kancellár.
Ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök már nem ilyen pozitív hangvételben értékelte az eseményeket. Az Európai Tanács egy másik pontján egy időben nyilatkozó francia elnök a Portfolio tudósítása szerint „tisztességtelen volt”, amiért a magyar kormányfő azért vétózta meg a költségvetés módosítását, mert nem értett egyet az Ukrajnának szánt támogatásokkal. Szerinte emiatt nem kellett volna a többi elemre is nemet mondania.
Ráadásul a francia államfő szerint a magyar érvelés kaotikus volt, mivel korábban egyszer már megszavazták, hogy Ukrajna 18 milliárd eurót kapjon az EU-tól.
Macron emellett kijelentette, azt várja Orbán Viktortól, hogy
az elkövetkező hónapokban európai módon viselkedjen, és ne ejtse túszul a tárgyalásokat politikai feltételekkel.
Macron emellett Scholz történetét kicsit árnyalta. Felidézte, az ötlet nem kizárólag Olaf Scholzhoz kötődik, a megoldási javaslat kidolgozásában a német kancellár és a francia elnök mellett részt vett Mark Rutte holland, Giorgia Meloni olasz, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökök, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is.
Mint korábban helyszíni tudósításunkban összefoglaltuk, a tagállamok állam- és kormányfői az idei utolsó EU-csúcs első napján megegyeztek, hogy Ukrajnával és Moldovával megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat, azonban mindezt úgy, hogy Orbán Viktor elhagyta a termet, miután véleményével egyedül maradt, így mivel senki sem ellenezte, elfogadták az erről szóló elvi határozatot.
Azt, hogy mi volt a mostani csúcs tétje és milyen témákban tárgyaltak, a csúcsot felvezető cikkünkben foglaltuk össze, míg azt, hogy mik történtek az első napon Orbán Viktor kivonulásán kívül, azt ebben a helyszíni riportunkban írtuk meg.
(Borítókép: Olaf Scholz 2023. december 14-én. Fotó: Jean Catuffe / Contributor / Getty Images)