Európának versenyt kell futnia annak érdekében, hogy jobban meg tudja védeni magát – nyilatkozta Boris Pistorius német védelmi miniszter.
A tárcavezető szavai szerint az évtized végére új katonai fenyegetések jelenhetnek meg, még akkor is, ha a biztonsági szövetséges Egyesült Államok az indo-csendes-óceáni térségre helyezi át a hangsúlyt. „Oroszország jelentősen megnövelte fegyvergyártását, hogy ellássa az ukrajnai invázióját, miközben a balti államokat, Grúziát és Moldovát is fenyegeti” – idézte Boris Pistoriust a Reuters.
Eközben az Egyesült Államok valószínűleg csökkenteni fogja katonai szerepvállalását Európában, mivel más térségek felé fordul.
„Nekünk, európaiaknak többet kell tennünk azért, hogy a kontinensünk biztonságát garantáljuk. 5-8 évünk van arra, hogy felzárkózzunk a fegyveres erők, az ipar és a társadalom tekintetében” – fogalmazott Pistorius, megjegyezve azonban, hogy időbe telik, amíg a régió növeli saját fegyvergyártását.
Arra is kitért, Európa számára világos, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatásokat is pótolnia kell, ha Washington nem állapodik meg az új finanszírozásról. Az új, Európa-barátabb lengyel kormány megválasztásának most lehetővé kell tennie, hogy a Berlin, Párizs és Varsó alkotta háromszög jobban fejlessze katonai együttműködését – tette hozzá.
Ki kell találnunk, hogyan tudnánk a NATO védelmi tervei alapján a legjobban berendezkedni a keleti szárnyon
– mondta, majd megjegyezte: egyelőre nem látja úgy, hogy a német hadsereg olyan nagyszabású missziókat ismételne meg, mint amilyeneket Afganisztánban és Maliban.
A német tárcavezetőnek korábban már több hasonló kijelentése volt. November elején például arról beszélt, hogy pénzügyi bónuszokkal és egyéb kedvezményekkel csábítaná a Bundeswehr több ezer katonáját állandó litvániai állomásozásra.
Pistorius védelmi miniszter a lehető legrövidebb idő alatt szeretne egy fegyveres dandárt a balti államokban állomásoztatni. A Der Spiegel a védelmi minisztérium egy belső dokumentumára hivatkozva azt írja, hogy a Pistorius által a NATO keleti szárnyán bejelentett német harci dandárt önkéntes alapon kívánják felállítani. A tárca az említett dokumentumban
PÉNZÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS SZEMÉLYI ÖSZTÖNZŐRENDSZERT DOLGOZOTT KI, HOGY SIKERÜLJÖN A BALTI ORSZÁGOKBA TELEPÍTENI A KATONÁKAT.
A hivatalos iratok alapján külföldi juttatásokat, rendszeres németországi utazásokat, helyi iskoláztatást és bölcsődei ellátást, valamint előléptetési lehetőségeket és nyugdíjkorhatár-csökkentést is ígér a katonáknak.
Nyáron Pistorius mindenkit meglepett azzal, hogy bejelentette: mintegy 4000 katonát telepítenek állandó jelleggel Litvániába, hogy megvédjék a NATO keleti szárnyát. Ha Pistorius és Carsten Breuer főparancsnok akarata érvényesül, a férfiakat és nőket, valamint családjaikat a NATO keleti szárnyára helyezik át. A korábbi külföldi bevetések során – például Afganisztánban, Maliban vagy Koszovóban – az egységek hat hónapos külföldi tartózkodás után hazatérhettek. A német védelmi miniszter tart tőle, hogy Európát és Németországot is háború fenyegeti. Azt is közölte a védelmi miniszter, hogy Németország készen áll akár arra is, hogy Izraelnek segítséget nyújtson.
(Borítókép: Boris Pistorius és Heiko Bohnsack 2023. december 15-én. Fotó: Michael Matthey / picture alliance / Getty Images)