A borsos parkolási díjakat egyelőre csak London egyes negyedeiben számítják fel azoknak, akiknek az autója az átlagosnál több káros anyaggal szennyezi a levegőt.
A greenwichi önkormányzat a környezetre legveszélyesebb autók tulajdonosaitól egy óra parkolásért hét fontot, valamivel több mint 3000 forintot kér el, miközben a környezetbarát elektromos autók parkolási díja ennek az összegnek csupán egytizede, 70 penny – derült ki a Telegraph elemzéséből.
A parkolási díjak sávosak, az összeget pedig a járművek szén-dioxid-kibocsátásának mértéke szabja meg.
Sávos az állandó greenwichi lakosok éves parkolási engedélye is: az autó „kipufogásától” függően 20–300 fontba kerül. Sokkal többet kell azonban kipengetniük a vállalkozóknak. Az üzleti célra használt járgányok éves parkolási engedélye a legkevésbé szennyezők esetében 55 font, a legtöbb szén-dioxidot kibocsátók esetében azonban ennek az összegnek a tizenötszöröse: 825 font, azaz több mint 360 ezer forint.
A greenwichi önkormányzatot a parlamentben ellenzékként működő Munkáspárt irányítja, amely 2030-ra teljes karbonsemlegességet tűzött ki célul.
A „bugyuta” rendszer a lakosokat és a vállalkozásokat „bünteti” – üzente a greenwichi elöljáróknak, vagy inkább saját választóinak egy konzervatív alsóházi képviselő, történetesen a közlekedési bizottság tagja.
„Az önkormányzatoknak alkalmazkodniuk kell a valós világhoz, amelyben hétköznapi emberek élik életüket, akik munkába és bevásárolni járnak, a gyermekeiket pedig iskolába szállítják” – érvelt Greg Smith.
A csaknem tízmilliós Londonban évtizedek óta egyre körülményesebb és drágább autóval közlekedni.
Az ötfontos, forgalomkorlátozás vezérelte behajtási díjat London belvárosába több mint húsz éve, 2003 februárjában vezették be.
A díjköteles övezeteket azóta folyamatosan bővítették, és mára kiterjesztették a nagyváros mind a 32 kerületére.
A környezetvédelmet négy éve, 2019-ben tovább szigorították az ULEZ kijelölésével. A betűszó az Ultra Low Emission Zone-t, az ultraalacsony kibocsátási zónát jelöli, amely autósok százezrei szerint csak fejfájást okoz. A cél ennek épp az ellenkezője, hogy a zónában élőknek ne okozzon fejfájást a szennyezett levegő, ezért minden áron, egészen pontosan behajtási díjjal próbálják csökkenteni az elavult autók forgalmát.
Augusztusban paradox módon egy, a Dean Streetről induló lánctalpas tank dübörgött végig Európa legforgalmasabb belvárosi bevásárlóutcáján, az Oxford Streeten.
A tank vezetőjének mégsem kellett a közben 12,5 fontra növelt dugódíjat megfizetnie, mert az egyébként szabályosan regisztrált páncélost 1965-ben gyártották, veteránnak minősül, ezért mentesül a környezetvédelmi díj fizetési kötelezettsége alól.
Keményen ostorozta greenwichi munkáspárti kollégáit egy konzervatív tanácsos is, aki szerint a negyed vezetése nem elégedett meg az ULEZ támogatásával, hanem a parkolási díjak megemelésével tovább „sarcolja” az autótulajdonosokat.
Aggaszt, hogy ezek a döntések milyen hatással lesznek a családi költségvetésekre, amelyek „már amúgy is túlfeszítettek” – jelentette ki Matt Hartley.
ENNEK ELLENÉRE Greenwich példáját követte néhány más londoni kerület, sőt vidéki önkormányzatok is.
Sadiq Khan londoni polgármester nem csak a dugódíj emelésével és az ULEZ kiterjesztésével üzent hadat az autósoknak. A sebességkorlátozást a metropolisz utcáinak több mint felén 20 mérföldre, 30 kilométerre csökkentették, miközben ez az arány 2016-ban még 25 százalékos volt.
A Londonban autózók – pénzbírságok és alacsony károsanyag-kibocsátású övezeti díjak címén – az elmúlt öt évben csaknem 2,7 milliárd fonttal, nagyjából 1200 milliárd forinttal gyarapították a városi költségvetést.
A légszennyezettség koncentrációja a közzétett adatok alapján egyértelműen csökkent az ULEZ bevezetése óta, de még mindig magasabb az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott biztonságos határértékeknél.
(Borítókép: London 2023. augusztus 22-én. Fotó: Stefano Guidi / Getty Images)