Még az EP frakcióin belül sem alakult ki egyetértés az európai szexipar szabályozásáról. Egyesek a skandináv modell eredményességére esküsznek, mások a buktatóira hívják fel a figyelmet.
„A tehetős férfiaknak a megtakarításukból van pénzük a szexre, a szegény nők pedig a túlélés érdekében kényszerülnek rá” – világított rá a lényeges különbségre egy szociáldemokrata EP-képviselő. Maria Noichl állhatatosan betiltaná a szex megvásárlásának lehetőségét, annak ellenére, hogy állásfoglalás-tervezetét szeptember derekán nem támogatták elegen.
Miután szerinte Európa „mágnesként vonzza a szexturizmust”, uniós szabályozást szorgalmaz a kérdésben. Nézete egyértelmű. A szex értékesítését nem munkának, hanem nemi alapú erőszak engedélyezésének tartja. A szex megvásárlását és a strichelést egyaránt betiltaná.
A szexiparban dolgozó, jobbára nők, de férfiak, migránsok és transzneműek nem azért kapnak pénzt, hogy „kiéljék szexualitásukat”. A nőknek azért fizetnek, hogy „nyugton maradjanak, és ne zajongjanak” – mondta Noichl a Politicónak.
A képviselő véleménye azonban megosztó.
Egyesek arra figyelmeztetnek, hogy kezdeményezése csak ronthat a szexmunkások munkakörülményein.
A prostituáltak jelentős része emberkereskedelem és szexuális kizsákmányolás, azaz bűncselekmény áldozata – erre hívták fel a figyelmet a magyar női jogvédő szervezetek tavalyelőtt. Egy akkori kutatás szerint a magyar férfiak jellemzően negyven- és hatvanéves koruk között veszik igénybe a prostituáltak szolgáltatásait.
„Tiszteletlennek” tartja Noichl hozzáállását a szexmunkások jogaiért küzdő európai szövetség, az ESWA programigazgatója, aki maga is szerzett tapasztalatokat a szakmában.
„Azzal az állításával: a prostitúció nemi alapú erőszak, valójában azt sugallja, hogy a szexmunkások nem képesek különbséget tenni a nemi erőszak és a szexmunka között” – reagált Luca Stevenson.
Európában heves vitát váltott ki a szexipar szabályozása. Egyesek teljesen betiltanák. Ezt az álláspontot képviselik általában a vallási és szélsőjobboldali csoportok. Mások legalizálnák a prostitúciót.
A Svédországban kidolgozott skandináv modell kompromisszumos megoldás: legalizálja a szex értékesítését, ugyanakkor kriminalizálja a szex vásárlását.
Noichl javaslata még a hagyományos brüsszeli pártvonalak határait is felrúgta, és frakciókon belül is eltérően szavaztak az indítványára, amely büntethetővé tette volna a szex vásárlását. A nem kötelező érvényű állásfoglalást ugyan 234 szavazattal elfogadta az Európai Parlament, a megosztottságot azonban híven tükrözi a 122 tartózkodó és a 175 ellenszavazat.
A képviselő végső célja a kereslet csökkentése, mert „a kereslet teremt piacot”. Azzal érvelt, hogy az „ügyfelek” a kriminalizálástól tartva kevésbé igénylik majd a szex megvásárlását, ami eleve csökkenti a szexmunka mennyiségét.
A kriminalizálással azonban nem ért egyet a Zöldek képviselője.
Nem tilthatjuk be, mert azzal kizárjuk a szexmunkásokat a közellátásból és az állami védelemből
– érvelt Sylwia Spurek.
A kriminalizálás arra készteti a szexmunkásokat, hogy „titokban dolgozzanak”, ami megfosztja őket a szerveződés és a kizsákmányolás elleni hatékony fellépés lehetőségétől – mondta Monika Vana, egy másik zöldpárti EP-képviselő.
A szexre éhes ügyfelek kriminalizálását ugyan ellenzi a cseh Radka Maxová, de támogatja a szociális és migrációs védelem, illetve a munkaügyi törvények azon elemeit, amelyek lehetővé teszik, hogy „a nők a szexmunkától eltérő karriert választhassanak”.
A szexmunka iránti kereslet csökkenése után a szexmunkások kevésbé befolyásolhatták, ki legyen a kliensük.
Következésképpen „növekedett a HIV-fertőzések száma a peremre szorult szexmunkások körében” – figyelmeztetett a skandináv modell franciaországi alkalmazásának következményeire az ESWA vezetője.
Stevenson szerint ráadásul az északi modell „rendkívül antifeminista”, és „mellőzi az érintettek képességét, hogy saját életükről döntsenek”.
A szexmunkát ugyan nem az Európai Parlament szabályozza, Noichl azonban azt szeretné, ha a tagországok fokozatosan közös nevezőkön, a skandináv modellen alapuló előírásokat alkalmaznának.
(Borítókép: Vörös lámpás negyed Bangkokban. Fotó: Jeremy Horner / LightRocket / Getty Images)