Kim Dzsongun észak-koreai vezető magasztalta az idén elért eredményeket és győzelmeket, miközben megnyitotta a 2024-re vonatkozó új politikai célok kitűzéséről szóló kulcsfontosságú politikai tanácskozást.
Szakértők szerint a kormányzó Munkáspárt e heti év végi plenáris ülésén Észak-Korea valószínűleg a fegyverkezési fejlesztések terén elért eredményeit fogja hangoztatni, mert az országnak nincsenek gazdasági eredményei a tartós nemzetközi szankciók és a járványok okozta gazdasági nehézségek miatt.
A kedden kezdődött ülésen mondott nyitóbeszédében Kim Dzsongun 2023-at a nagy fordulat és a nagy változás éveként határozta meg.
Az állami beszámoló szerint Észak-Korea az első katonai kémműholdjának novemberi fellövése és más kifinomult fegyverek bevezetése következtében idén gyors fejlődést ért el a védelmi képességeiben.
Észak-Korea ritka jó termésről is beszámolt az idén, mivel az ország a tervezettnél hamarabb fejezte be az új öntözőrendszerek kiépítését, és teljesítette a főbb mezőgazdasági állami célkitűzéseket. A vezető elmondta, modern utcák, új házak és épületek épültek Phenjanban és az ország más részein.
A dél-koreai értékelések szerint Észak-Korea idei gabonatermése 4,8 millió tonna, ami 6,9 százalékos növekedést jelent a tavalyi 4,5 millióhoz képest, ez elsősorban a kedvező időjárási körülményeknek köszönhető. A 4,8 millió tonna azonban még mindig mintegy 0,7 millió tonnával marad el a megfelelő éves mennyiségtől – a szakértők szerint Észak-Koreának évente mintegy 5,5 millió tonna gabonára van szüksége a 25 millió lakos ellátásához.
A Munkáspárt várhatóan több napig tartó ülésén áttekintik az idei állami projekteket, és új célokat határoznak meg a jövő évre. Erre azt követően kerül sor, hogy Észak-Korea a múlt héten kilőtte a legfejlettebb interkontinentális ballisztikus rakétáját, amelyet az Egyesült Államok szárazföldi területének támadására terveztek, írja az ABC.
Augusztusban a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat azt közölte, hogy Észak-Korea gazdasága 2020 és 2022 között minden évben zsugorodott, és a bruttó hazai termék tavaly 12 százalékkal volt kevesebb, mint 2016-ban.