Kína, amelyet a Biden-kormányzat a biztonságra leselkedő legnagyobb veszélyként nevezett meg, továbbra is a legfontosabb priorítás a CIA műveletei szempontjából – mondta William J. Burns, a CIA igazgatója. Ennek ellenére a The Wall Street Journal azt írja, hogy drámai módon lecsökkent Washington kémhálózatának az aktivitása Kínában, és egyáltalán nincs rálátásuk a kínai politikai vezetés ügyeire.
Az Egyesült Államokat egy évtizeddel ezelőtt szinte elvakították Kínában, amikor szisztematikusan összegyűjtötték a CIA-nak dolgozó kínai ügynökhálózatot. Akkor nem kevesebb mint két tucat, Washingtonnak információkat szolgáltató ügynököt végeztek ki vagy börtönöztek be, köztük magas rangú kínai tisztviselőket is – írta legfrissebb elemzésében a The Wall Street Journal.
A jelenlegi és volt amerikai tisztviselőkkel készített interjúk szerint a CIA még mindig azért küzd, hogy újjáépítse hírszerzési képességeit, ügynökhálózatát Kínában. Ezen hiányosságok miatt Amerikának csak korlátozott rálátása van a Hszi Csin-ping kínai elnök és belső köre közötti titkos egyeztetésekre, még olyan kulcsfontosságú biztonsági kérdésekben, mint amilyen például Tajvan esete.
Egy volt magas rangú hírszerzési tisztviselő egyenesen úgy nyilatkozott az amerikai lapnak, hogy
a titkosszolgálatnak egyáltalán nincs rálátása a kínai vezetés terveire és szándékaira.
Mindenesetre az biztosan leszögezhető, hogy a Kínára irányuló kémhálózat megerősítése az egyik legfontosabb célja a CIA-nak. Amely ismételten a Kínával és Oroszországgal való lehetséges „nagyhatalmi” konfliktusra való felkészülés felé mutat.
Washington miután bő két évtizede terroristákra vadászik – az évente 100 milliárd dollárt költő amerikai hírszerző hálózat –, most milliárdos költségvetési átcsoportosít végez, hogy a potenciális ellenfelekre összpontosítson.
Kína számára „megkerülhetetlen irányvonal az anyaország teljes újraegyesítése” – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök kedden Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság alapítója és első vezetője születésének 130. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson.
„Az anyaországot újra kell egyesíteni, és elkerülhetetlenül újra is fogjuk egyesíteni” – fogalmazott Hszi a rendezvényen elmondott beszédében a Kínai Kommunista Párt magas rangú tisztségviselői előtt. Kínának mélyíteni kell az integrációt Tajvannal, elő kell mozdítania a kapcsolatok békés fejlődését a Tajvani-szorosban, és „határozottan meg kell akadályoznia, hogy Tajvant bárki bármilyen módon elszakítsa Kínától” – idézte az elnök szavait a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
Január közepén elnök- és parlamenti választásokat tartanak Tajvanon. Peking álláspontja szerint a tajvani választás kínai belügy, és a szigeten szavazók számára a kérdés az, hogy a háborút vagy a békét választják. A tajvani függetlenedés irányába tett kísérlet háborút jelent Kína szerint. A pekingi kormány szerint Laj Csing-tö, a tajvani elnöki poszt megszerzésére legesélyesebb jelölt veszélyes szeparatista, akinek felhívását a tárgyalásokra több alkalommal is visszautasították. Bár Hszi Csin-ping beszédében nem utalt olyasmire, hogy a szigetet katonai erővel szereznék vissza, az utóbbi másfél évben Kína két nagyszabású hadgyakorlatot is tartott Tajvan közelében, és hadihajói és harci repülőgépei rendszeresen megjelennek a Tajvani-szorosban – írta az MTI.
Ráadásul az izraeli, valamint az orosz–ukrán háború megnehezíti a CIA-igazgató azon törekvését, hogy Kína legyen a hosszú távú első számú prioritás. Egy veterán szerint a két válság kezelése próbára teszi az ügynökség rugalmasságát és hatékonyságát, miközben folyamatosan Pekingre igyekeznek összpontosítani.
Megjegyzendő, hogy eddig egyetlen amerikai kormányzat sem ismerte el nyilvánosan, hogy 2010 és 2012 között elvesztette a kínai ügynökeit.
Napjainkban az amerikai műholdak szorosan figyelik Peking katonai fejlesztéseit, miközben kibertérben is igyekeznek a kínai kommunikáció jelentős részét ellenőrizni. Azonban Washington még így is csak következtetésekre hagyatkozhat a legtöbb esetben, és a kínai elnök nyilvános nyilatkozatait kell értelmezniük ahhoz, hogy bármit is megtudjanak.
A szakértők szerint Kína keményebb hírszerzési célpont, mint egy évtizeddel korábban
A WSJ úgy fogalmazott, a kínai elnök orwelli világot épített: mindent megfigyelnek az országhatáraikon belül. Ez pedig nagyon megnehezíti a kémkedési műveleteket. „Sajnos Kína céljai és célkitűzései olyan hatalmasak, hogy nagyon nehéz azt mondani: nagyszerű munkát végzünk” – mondta Mike Turner kongresszusi képviselő és a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke.
Pedig a 2000-es évek elején a CIA elemzői egyre gyakrabban kezdtek el figyelmeztetni Kína gazdasági növekedésére és katonai ambícióira. A hírszerzési jelentéseknek ez az áradata a kormányzati bennfentesek körében „ijesztő kínai jelentés” néven vált ismertté.
Fontos hozzátenni, a CIA korábban kihasználta Kínában a kommunista párt és a közigazgatás felsőbb köreiben tapasztalt korrupciót, több tucat tisztviselőt lefizettek. Ám Hszi Csin-ping reformjai azt eredményezték, hogy mára már keményen fellépnek a korrupció minden formájával szemben. Részben ennek is tudható be, hogy a hálózat megsemmisült.
A WSJ elemzése szerint Barack Obama kormányzata ezeket a figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyta. Abban bíztak, Kína a gazdasági növekedésével párhuzamosan liberalizálódik, és csatlakozik az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi világrendhez.
Nem mellékes az sem, hogy az Egyesült Államokat – amely a 2001. szeptemberi terrortámadásokat követő években Izraelre ruházta a palesztin fegyveresek megfigyelését – a közel-keleti szövetségeséhez hasonlóan az idei Hamász támadása váratlanul érte.
EZ AZ ESET JÓL PÉLDÁZZA, HOGY A VÉGES KÉMKEDÉSI ERŐFORRÁSOK MELLETT MILYEN NEHÉZ AZ EGYENSÚLY MEGTEREMTÉSE.
Kína, amelyet a Biden-kormányzat az amerikai biztonságra leselkedő legnagyobb veszélyként nevezett meg, továbbra is az egyik legfontosabb országa a CIA számára – mondta William J. Burns, a CIA igazgatója a The Wall Street Journalnak.
„Az elmúlt három évben több mint kétszeresére növeltük a kínai misszióra fordított költségvetési forrásokat. Létrehoztuk a Kínai Missziós Központot, amely a CIA egyetlen országos szintű missziós központja. Jelenleg ez koordinálja a teljes ügynökség erőfeszítéseit ebben a kérdésben. Miközben több más prioritás és fegyveres konfliktusok között egyensúlyozunk, továbbra is intenzíven foglalkozunk ezzel a hosszú távú stratégiai kihívással ”– összegezte a CIA igazgatója.
Ezzel szemben Oroszországban a CIA nagyobb sikereket ért el:
A lap aláhúzta, Oroszországban nagyobb a belső ellentét, így a kémkedés szempontjából a heterogénebb politikai közeg „célpontokban gazdagabb környezet” – állítják a szakértők. A legutóbbi hírek szerint a kínai nemzetbiztonsági minisztérium augusztusban azt közölte, hogy letartóztatott két kínai állampolgárt, akik a CIA-nak kémkedtek. Ennek ellenére a CIA vezetője szerint előrelépés történt: az elmúlt években „nagyon keményen” dolgoznak azon, hogy erős humán hírszerzési képességgel rendelkezzenek. A volt ügynökök szerint a feladat nehéz, de nem lehetetlen.
(Borítókép: Joe Biden. Fotó: Roberto Schmidt / AFP)