Miután valaki azt állította, hogy a skót Minger a világ legorrfacsaróbb sajtja, szinte a teljes készlet elfogyott belőle. Sok helyütt ínyencségnek tartják azokat a falatokat, amelyekhez képest egyesek szerint a rothadó káposzta illatos kölni.
Az 59 éves skót Rory Stone – akinek már a szülei is sajtkészítők voltak – azt állítja: nem az a szándék vezérelte, hogy a világ legrohadtabb szagú sajtját dobja a piacra. Azt elismeri, hogy az ő sajtjának van némi „bukéja”, viszont nagyon finom az íze.
Egy ismerőse alkalmazta a szuperlatívuszt a Minger kellemetlen illatára, ő pedig csak az ötletet felkarolva népszerűsítette termékét. Azóta nem tud belőle eleget készíteni.
A minger egyébként inkább rusnyát jelent, a sajt esetében azonban az orrfacsaró találóbb jelző. Ennek ellenére a vevők nem tudnak betelni a brie típusú sajttal.
„Az illatát szép szavakkal leírni lehetetlen” – ismeri el Stone, aki szerint azonban az íze egészen más élmény, ráadásul „olvad a nyelven”. Úgy véli: a sajtok bűzét nem lehet összehasonlítani, de különösebben nem is foglalkoztatja azok után, hogy a „legbüdösebb” jelzővel az ő terméke tarol a piacon.
Márpedig a sajtok illata igenis mérhető. A brit Cranfield Egyetemen már 2004-ben az általuk „elektronikus orrnak” nevezett eszközzel laboratóriumi körülmények között megállapították, hogy a legbüdösebb sajt a Vieux-Boulogne. Szoros versenyben maradt le a szintén francia Époisses és a reblochon, illetve a belga trappista szerzetesek 19. századi receptje alapján készített limburger.
Egy szűk réteg egyszerűen imádja ezeket a sajtokat
– mondta a Wisconsini Egyetem tejipari kutatóközpontjának tudósa. Dr. Mark Johnson azokkal a bátrakkal hasonlította őket össze, akik a legcsípősebb paprikák elfogyasztásában mérik össze maguk és a paprikák erejét.
Berlinben múzeumban állították ki a világ leggusztustalanabb étkeit, másutt tudományos alapossággal sorolták fel a legborzasztóbb illatú specialitásokat.
A svéd erjesztett heringet, a surströmminget itt is sokan ismerik – hallomásból. De milyen lehet egy elfeledett, évtizedek óta porosodó halkonzerv illata a doboz felnyitása után? Egy nyugdíjas attól rettegett, hogy felrobban, miután két centivel megemelkedett a teteje, ezért tűzszerészeket hívott.
Ha abban a konzervben még van hal, akkor megeszem
– fogadkozott egy surströmming-specialista, aki szerint a hering olyan, mint a bor. Idővel csak érik. A kisdobozos surströmming egyébként Magyarországon is kapható 18-20 ezer forintért.
A nattót, a ragacsos, erjesztett szójababot szinte egész nap majszolják Japánban. Rizzsel keverik, misolevesbe főzik, vagy sushiba gyúrják. Már a textúrája is kihívást jelent, a szúrós illata pedig az erősen átizzadt zokni szagára emlékeztet.
Az iru a nigériai jorubák körében népszerű szentjánoskenyér erjesztésével készül. Rendkívül csípős az illata. Lefőzve levesek és pörköltek ízfokozója. Gyenge minőségű szén a színe.
Az erjesztett szójababpaszta, a doenjang gazdag, zamatos, umamiízének köszönhetően a koreai konyha alapeleme. Az umami az édes, a sós, a savanyú és a keserű mellett az ötödik alapíz, és az erjesztett élelmiszerek mellett például a paradicsomban is észlelhető/érzékelhető. A kitérő ellenére ne térjünk el a tárgytól: a doenjang kíméletlen illata – finoman fogalmazva – csak az intenzív ammóniával vethető össze. Mások úgy mondanák: áporodott húgyszag.
A lúgozott norvég csemege, a lutefisk receptje magyarul is megtalálható. A lényege, hogy a szárított tőkehalat napokig lúgos folyadékban oldják, majd pépesre sütik/főzik. Az illatának a megállapítását mindenkinek a saját fantáziájára bízzák.
A büdös tofu Kínában népszerű utcai étel. A hozzá való, különlegesen lágy tofualapot zöldségek és halszósz keverékében erjesztik, majd gyakran rántva fogyasztják. A fogás jelzője nem véletlen: az illata egyértelműen rohadt, viszont a büdös tofu jól elkészítve légiesen könnyű és meglepően gyengéd étek. A kőbányai kínai piacon is kapható.
Egyesek kimondottan az érett, csípős íze és illata miatt kedvelik a duriant, a délkelet-ázsiai gyümölcsöt, amit turmixba is kevernek. Mások menekülnek a szagától, amit a 19. századi természettudós, Alfred Russel Wallace így írt le körültekintően: „a sajtkrém, a hagymás szósz, a sherry és egyéb, össze nem illő ételek elegye”. „Teljesen rothadt, pépes hagyma” – fogalmazta meg nyersen saját véleményét a durian szagáról Andrew Zimmern, a Bizarre Foods műsorvezetője.
(Borítókép: Shutterstock)