Görögország készen áll arra, hogy műkincseket kínáljon fel az Egyesült Királyságnak, hogy visszakapja a két évszázada Angliába került, és azóta a British Museumban kiállított, felbecsülhetetlen értékű Parthenón-szobrokat.
Elszállításuk vagy eltulajdonításuk mind a mai napig vita tárgya, az athéni kormány azonban kész szemet hunyni a történtek felett, és minden áldozatra hajlandó, hogy visszaszerezze az i. e. 5. században alkotott mesés márványszobrokat.
A nagyra becsült londoni intézmény görög termei nem maradnak üresen – ígérte a görög kulturális miniszter a Guardiannek adott interjújában. Athén kész megválni néhány féltve őrzött kincsétől, hogy „betömje az űrt” a British Museumban annak érdekében, hogy a Parthenón-márványokat újra egyesítsék az Akropoliszon – mondta Lina Mendoni.
A megbeszélések mindeddig nem terjedtek ki „konkrét műtárgyakra” – válaszolta a végzettsége szerint klasszikus régész miniszter arra a kérdésre, hogy London támasztott-e határozott igényt egyes műkincsekre.
Azt azonban előrebocsátotta: a British Museum kártalanításában hajlandók olyan messzire elmenni, hogy a klasszikus művészet olyan értékeit kínálják fel cserébe, amelyek szintén tömegeket vonzanának a létesítménybe.
Ezek kitöltenék az űrt, fenntartanák és folyamatosan megújítanák a nemzetközi látogatók érdeklődését a British Museum görög galériái iránt
– érzékeltette Mendoni, bár hozzátette: „minden megállapodásnak és minden részletének összhangban kell állnia a kulturális örökség görög szabályozásával”.
A görög kincsek visszaszármaztatásának ötlete már a Kiriákosz Micotákisz vezette jobbközép Új Demokrácia hatalomra kerülése, azaz 2019 után felvetődött. Elterjedtek a találgatások, hogy Athén akár az „őstörténet Mona Lisájának” tartott Agamemnón arany halotti maszkját is felkínálhatja az Elgin-márványokért cserébe. A névadó Thomas Bruce, Elgin 7. grófja volt, akinek az utasítására a Parthenón márványszobrait Londonba vitték egykor.
Visszajuttatásuk Európa leghosszabb kulturális vitáját váltotta ki. A jelek szerint a British Museum elnöke minden elődjénél elszántabb az ügy megoldásában.
George Osborne az első intézményi vezető, aki elismerte, hogy vitát váltottak ki a kiállított műtárgyak, amelyeket a múzeum 1816-ban vásárolt meg a csődbe került Lord Elgintől, Nagy-Britannia oszmán birodalmi nagykövetétől.
A volt pénzügyminiszter az idén többször is utalt a kompromisszumos megoldásra. Októberben például a brit parlament kulturális bizottságában olyan csere lehetőségét vetette fel, amiről a görög kulturális miniszter is beszélt.
A kölcsönszerződéssel kapcsolatos tárgyalások annak ellenére is zavartalanul folytatódnak, hogy Rishi Sunak miniszterelnök a diplomáciában szokatlan módon novemberben nem volt hajlandó fogadni görög kollégáját, Micotákiszt, miután kiderült, hogy a Parthenón kincsei is szóba kerülnének.
Helyettesét ajánlotta fel tárgyalópartnernek, azt viszont a görög kormányfő tartotta rangon alulinak.
A British Museum gyűjteményében egy 160 méter hosszú, az Athéné istennő előtt tisztelgő körmenetet ábrázoló Parthenón-fríz, továbbá 15 faragott tábla és 17 egyedi oromfigura található.
A világörökség részét képező Parthenón-emlékmű egyetemes jelentőségével integritást követel meg azon a helyen, ahol létrehozták – érvelt Mendoni, azt azonban cáfolta, hogy felmerült a British Museum fióktelepének létrehozása az Akropolisz Múzeumban.
Egy júliusi közvélemény-kutatás szerint a britek 64 százaléka támogatja a Parthenón-márványok visszaszármaztatását.
Egyes értelmezések szerint Károly király is Görögország érdekeit képviselte, amikor nyilatkozatában támogatásáról biztosította, hogy az Elgin-márványok kerüljenek vissza édesapja szülőhazájába.
(Borítókép: Látogató a British Museumban 2012-ben. Fotó: Graham Barclay / BWP Media / Getty Images)