Már jóval száz fölött a halálos áldozatok száma, és több mint 200 ember megsebesült az iráni Forradalmi Gárda néhai vezetőjének sírjánál történt robbantásokban az ország délkeleti részén fekvő Kermán város temetőjében.
A két robbanás a 2020 januárjában amerikai dróntámadásban meghalt Kászem Szulejmáni vezérőrnagy halálának évfordulóján megrendezett szertartáson történt – közölte az iráni állami televízió.
Az iráni állami média eleinte arról beszélt, még nem világos, hogy gázpalackok robbantak-e fel vagy terrortámadást történt a megemlékezésen.
Az állami televízió híradásai alapján az ünnepségen irániak százai gyűltek össze, hogy emlékezzenek Szulejmáni halálának negyedik évfordulójára.
Ugyanakkor az aljazeera.com arab hírcsatorna helyszíni forrásokat idézve a terrorakciót valószínűsíti. Eddig állítólag több mint száz ember halt meg a robbantásban a gyászünnepség résztvevői közül. Mintegy 220 embert kellett kórházba vinni, sokan akkor sérültek meg, amikor a robbanást követő káoszban mindenki menekülni próbált a helyszínről.
A Tasnim hírügynökség arról számolt be, hogy állítólag két, bőröndbe rejtett pokolgépet hoztak működésbe, távirányítással.
Nem sokkal a robbantások után már megszólaltak az iráni vezetés tagjai. Az igazságügyért felelős Gholam Hossein Mohseni-Ejei, közleményében azt állította, hogy
a beszivágó ügynökök mind meglakolnak majd bűnös tettükért."
Egyben utasította az iráni igazságszolgáltatást, hogy minden erejükkel azon legyenek, hogy kézrekerítsék a támadókat.
Az iráni belügyminiszter pedig, aki egyben az Iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka, azt mondta, "idegen hatalmak pszichológiai hadviselést folytatnk Irán ellen", és kérte honfitársait, ne dőljenek be a spekulációknak és az álhíreknek.
Ahmad Vahídi az állami televíziónak azt is elmondta, hogy az első bomba délután 3 óra körül robbant fel, a másik pedig mintegy 20 perccel később. Szerinte a második robbanásban haltak és sebesültek meg a legtöbben. Az iráni belügyminiszter a robbantások ügyében "gyors és erőteljes" reagálást ígért. Egyébként a terroristáknál bevett módszer, hogy gyakran késleltetett robbanást alkalmaznak, hogy a helyszínre érkező mentőket vegyék célba, még több áldozatot okozva ezzel.
Eddig egyetlen csoport sem vállalta magára az iráni állami média által "terrorista" merényletnek nevezett támadást. A teheráni vezetés csütörtökre nemzeti gyásznapot rendelt el.
Szulejmáni volt az Iráni Forradalmi Gárda, elit alakulatának, az al-Kudsznak a vezetője, amely gyakorlatilag a teokratikus államban a hadsereg és a rendőrség mellett "betartatja" a vallási előírásokat, előkeríti azokat, akik bírálni merészelik, vagy esetleg nyilvánosan kritizálják a rendszert.
A gárdán belüli kemény magnak tartott al-Kudsz vezetőjével 2020. január 3-án Bagdadban Donald Trump parancsára amerikai drón végzett. Az amerikaiak szerint ő volt az az ember, aki a perzsa állam regionális stratégiáját kidolgozta. A tábornok halála után Irán - válaszul - rakétatámadásokat intézett olyan iraki támaszpontok ellen, ahol amerikai katonák állomásoztak a nemzetközi dzsihádellenes szövetség keretében.
Szulejmánit végül Kermán városának temetőjében helyezték örök nyugalomra. Sírjánál 2020 óta minden januárban több százan emlékeztek a katonai vezetőre. Négy éve az I ráni Forradalmi Gárda egykori vezetőjének temetésén tömegverekedés tört ki, és legalább 56 ember meghalt, több mint 200 pedig megsérült, miközben több ezren tolongtak a menetben.
A mostani megemlékezést azonban vélhetőleg egy politikai indíttatású terrorakcióra használták fel ismeretlenek. E z volt egyébként az eddigi legsúlyosabb terrorista merénylet az Iszlám Köztársaság 45 éves történetében.
Mindez lehet üzenet az iráni vezetésnek is, amely egyre jobban benne van az Izrael ellenes, külföldről indított proxy támadásokban. Elég ha a Teherán által pénzelt és felépített dél-libanoni Hezbollahra gondolunk, amely - Irán felszólítására - bármikor kész átfogó támadást indítani Észak-Izrael ellen.
Ugyancsak Teherán kezét vélik felfedezni elemzők az utóbbi tíz évben felfegyverzett jemeni síita kisebbség, a húszik, akciói mögött. Ezzel a fegyveres, iránbarát proxy csoporttal állította meg Irán a nyersolajat szállító hajóforgalmat a Vörös-tenger kijáratánál. A húszi fegyveresek sorra támadták meg a tankereket, kereskedelmi hajókat fogtak el, míg a szállítási lánc elakadásának felszámolása érdekében végül az amerikaiak speciális egységeket vetettek be, mert félő volt, hogy teljes egészében leáll a kereskedelmi hajózás a térségben, ami az áruk és a nyersanyag árának drasztikus drágulásához vezetne a világpiacon.
(Borítókép: Stringer / Anadolu / Getty Images)