A jogrendet átalakító törvények ellen tavaly január óta egészen a Hamász októberi terrortámadásáig heti rendszerességgel tiltakoztak százezres tömegtüntetéseken Izraelben a változtatás ellenzői.
Az alkotmánybíróságként is működő testület egy hozzá benyújtott petíció nyomán hozott határozatot, ugyanis az izraeli törvények szerint bárki jogorvoslatot kérhet az új törvények vagy törvénymódosítások ellen a legfelsőbb bíróságon. A határozatot hat bíró támogatta öt ellenében.
Az alaptörvény márciusi módosítása megvédte volna Benjamin Netanjahu miniszterelnököt attól, hogy a főügyész vagy maga a legfelsőbb bíróság elrendelhesse távozását hivatalából,
de a változtatás csak a következő általános választások után megalakuló izraeli parlament idején léphet hatályba.
A bíróság indoklásában kifejtette, hogy az akadályoztatási vagy cselekvőképtelenné nyilvánítási törvénymódosítás „egyértelműen személyre szabott" volt, és ezért a kneszet (izraeli törvényhozó testületet) helytelenül használta hatáskörét, amikor elfogadta a törvénymódosítást.
A kormányzó koalíció a módosítással megpróbálta megakadályozni, hogy a főügyész kinyilvánítsa Benjamin Netanjahu miniszterelnök összeférhetetlenségét az ellene jelenleg is folyó bűnvádi eljárás miatt, és ezért lemondásra kötelezze, ha a vitatott, a jogrendet és a bíróságokat átalakító jogszabályokkal foglalkozik. A törvénymódosítás bírálói azzal érveltek, hogy az igazságszolgáltatás átalakítása hatással lehet a Netanjahu elleni perre, ami összeférhetetlenséget jelent hivatalával.