Antony Blinken egyhetes körúton van a térségben, ez pedig már a negyedik körutazása, mióta kitört a háború Izrael és a Hamász között, ami azt mutatja, hogy van bőven megoldásra váró probléma a térségben.
Először Törökországban járt az amerikai diplomácia irányítója. Erre azért volt szükség, mert Ankara az izraeli ellentámadást követően egyértelműen a palesztin oldalra állt, és Erdogan elnök novemberi körútján még azért nem volt hajlandó fogadni Antony Blinkent, mert szerint az USA látványosan „túltolja” Izrael támogatását. Blinken mostani törökországi látogatásán igyekezett megszerezni Ankara támogatását a Gázai övezet esetében, különösen a háború utáni, de még kialakulatlan tervekhez, amelyek magukban foglalhatják az újjáépítési erőfeszítésekhez való anyagi vagy természetbeni hozzájárulást, valamint egy olyan javasolt többnemzetiségű rendfenntartó erőben való részvételt, amely a területen vagy annak szomszédságában működhetne.
E mellett a Biden-kormány azt szeretné elérni, hogy Törökország és a térség más erői gyakoroljanak nyomást főként Iránra és az általa pénzelt fegyveres csoportokra, hogy megakadályozzák egy regionális konfliktus kialakulását. Ezek az aggodalmak különösen az elmúlt napokban a Vörös-tengeren, Libanonban, Irakban és Iránban történt incidensek miatt erősödtek fel.
Végül az Erdogan-találkozó után kiadott amerikai külügyi közlemény szerint Blinken azt mondta a török elnöknek: Washington is a humanitárius segély mennyiségének növelését szeretné, a civil áldozatok számának csökkentését, tartós békét a térségben és az önálló palesztin állam ügyének előmozdítását.
Ezután Jordániában tárgyalt az amerikai diplomácia vezetője, vasárnap és hétfőn Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia következett. Blinken ma érkezik Izraelbe, ahol ellátogat Ciszjordániába is, végül Egyiptomban fejezi be a körutat.
Iszmáil Háníje, a Gázai övezetet eddig uraló palesztin iszlamista szervezet vezetője egy videóüzenetben felszólította Blinkent: erőfeszítéseit összpontosítsa arra, hogy Izrael „hagyjon fel az agresszióval, hagyja el a palesztin területeket”, és állítsa le az övezet elleni offenzíváját.
Reméljük, hogy Blinken úr le tudta vonni az utóbbi három hónap tanulságait, és érzi az Egyesült Államok hibáinak súlyát, azt, hogy vakon támogatja Izraelt.
„Az izraeli tömegmészárlás során kiontott vér és a rettenetes rombolás nem vezet sem biztonsághoz, sem stabilitáshoz, ha a palesztin nép nem nyeri el szabadságát és nem alapíthat független államot Jeruzsálemmel, mint fővárossal” – jelentette ki a katari emigrációban élő Hamász-vezér.
Az amerikai külügyminiszter a körút során adott egyik interjúban azt mondta,
biztosítanunk kell, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább. Az egyik legaggasztóbb hely ebből a szempontból az Izrael és Libanon közötti határ, és mindent meg akarunk tenni annak érdekében, hogy a helyzet ne eszkalálódjon.
Ezt az a tűpontosan végrehajtott merénylet válthatja ki, amellyel – vélhetően Izrael – likvidálta a Hamász második számú vezetőjét Bejrútban.
Jordánia után következett Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, illetve Katarba repült Blinken, ahol megint a fejére olvasták a bejrúti merényletet. A katari kormányfő, Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni az amerikai külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy negatív hatással volt Doha közvetítői szerepére az, hogy Izrael január elején Bejrút egyik déli elővárosában dróntámadásban megölte Száleh Arúrit, a Hamász második legmagasabb rangú vezetőjét. Szerinte ez a lépés nehézségeket jelent a túszok kiszabadítása érdekében folytatott tárgyalásokon. Al Száni egyenesen azt mondta, hogy a Hamász magas rangú tagja elleni támadás komolyan megnehezíti a katari közvetítést az egyeztetéseken.
Antony Blinken tehát kedden érkezik Izraelbe, ahol minden szinten fogadják majd. Szó lesz a gázai műveletről éppúgy, mint a jelentős számú, nincstelen, földönfutóvá tett palesztinok százezreiről és a háború lezárását követő újjáépítésről is. Időközben kiszivárgott több elképzelés is az izraeli vezetés részéről, amelyek jól mutatják a kérdés kapcsán kialakult nézeteltéréseket a kormányon belül. Az Index kérésére a különböző tervezeteket Tomolya János terrorizmus-szakértő foglalta össze.
A szakértő szerint idetartozik például Bezalel Joel Szmotrics elképzelése, aki 2022 óta a Netanjahu-kabinet pénzügyminisztere. Szmotrics a Nemzeti Vallási Párt-Vallási Cionizmus szélsőjobboldali politikai tömörülés vezetője, a Netanjahu vezette Likud politikai szövetségese. Mivel maga is telepes a Nyugati Parton, számára logikus, hogy a katonailag megtisztított Gázában is zsidó telepek jöjjenek létre. E mellett már 2023. november 14-én Gáza önkéntes elhagyására szólította fel a palesztinokat, hozzátéve, hogy megítélése szerint a véleményét az izraeli lakosság 70 százaléka támogatja, persze az említett statisztikához referenciát már nem tudott adni.
Szerinte a gázai palesztin enklávé nem életképes. Hasonló véleményen van Itamar Ben Gvir, a kormány nemzetbiztonsági minisztere is, aki szintén telepes Ciszjordániában és az ún. Zsidó Erő nevű szélsőjobboldali, rasszista, arabellenes párt vezetője is egyben.
Közben kiderült, a tel-avivi kormány előrehaladott tárgyalásokat folytatott afrikai és arab államokkal, hogy pénzügyi ellentételezés fejében fogadjanak be palesztin menekülteket. Az izraeli hírszerzési minisztertől érkezett tervezetek egyike pedig azt javasolta, hogy Gáza polgári lakosságát helyezzék át a Sínai-félsziget északi részén található sátorvárosokba, majd állandó városokat és egy meghatározatlan humanitárius folyosót építsenek ki. Izraelen belül biztonsági zónát hoznának létre, hogy megakadályozzák a kitelepített palesztinok visszaszivárgását. A jelentés nem tér ki arra, hogy mi lesz Gázával, ha lakosságát áthelyezték, de Gamliel szerint ez az alternatíva a legelőnyösebb Izrael biztonsága szempontjából – sorolta a tervezeteket Tomolya János.
Az izraeli védelmi miniszter, Joáv Galant koncepciója négy fontos alkotóelemből áll:
Az Egyesült Államok visszautasította és felelőtlennek nevezte az izraeli kormány néhány tagjának felvetését a palesztinok áttelepítéséről a Gázai övezeten kívüli területre. A washingtoni külügyminisztérium szóvivőjének közleménye szerint Izrael pénzügyminiszterének és nemzetbiztonsági miniszterének kijelentései uszító hatásúak, ezért
az Egyesült Államok az ilyen nyilatkozatok azonnali leállítását követeli.
A közlemény szerint Izrael kormánya többször megerősítette, hogy az efféle vélemények nem részei az izraeli kabinet hivatalos politikájának.
Matthew Miller szavai szerint az amerikai adminisztráció álláspontja világos, eszerint Gázának palesztin területnek kell maradnia, amelyet sem a Hamász, sem más terrorszervezet nem irányíthat, így nem jelenthetnek fenyegetést Izraelre.
Ugyanakkor az amerikai kormányzat az ún. kétállami megoldást támogatja, amelynek megvalósítását a Palesztin Hatóság politikai, katonai megerősítésében látja. Tekintettel a jelenlegi Abbasz-féle palesztin vezetés népszerűtlenségére, valószínűleg egy átmeneti, technokrata kormány állna fel a háború után. A kormányba bevonnának olyan palesztin politikusokat, akik karizmatikusak, fiatalabbak, valamennyire népszerűek is és nem ellenzik az Izraellel való valamilyen szintű együttműködést.
Ilyen személy lehet az Egyesült Arab Emirátusokban száműzetésben élő Muhammed Dahlan, a Fatah korábbi gázai vezetője, és/vagy Szalám Fajjád közgazdász, aki már korábban 2007 és 2011 között viszonylag sikeres miniszterelnökként dolgozott a Nyugati Parton.
(Borítókép: Antony Blinken amerikai külügyminiszter (balra) és Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnök és külügyminiszter (jobbra) közös sajtótájékoztatót tart a katari Dohában tartott találkozójuk után 2024. január 7-én. Fotó: Chuck Kennedy / US Department of State / Handout / Anadolu / Getty Images)