Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hadserege hadihajókról indított Tomahawk rakétákat és vadászgépeket vetett be a csapásokban Jemenben – közölte több amerikai tisztségviselő az Associated Pressnek. A katonai célpontok között logisztikai csomópontok, légvédelmi rendszerek és fegyverraktárak vannak.
A Fehér Ház által kiadott nyilatkozat szerint Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Németország, Hollandia, Kanada, Dánia, Új-Zéland, a Koreai Köztársaság, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormánya vett részt a csapásokban, és
nem haboznak megóvni az életeket és megvédeni a kereskedelem szabad áramlását a világ egyik legkritikusabb vízi útvonalán.
Rishi Sunak brit miniszterelnök is közleményt adott ki a katonai akcióról, amelyben „korlátozott, szükséges és arányos önvédelmi akciónak” minősítette azt. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma közleményben tudatta, hogy „különös gondot fordítottak a polgári lakosságot fenyegető kockázatok minimalizálására”, és hogy „a korai jelek szerint a húsziknak a kereskedelmi hajózást fenyegető képességei megtorpantak”.
Néhány demokrata már most reagált a katonai csapásokra, mondván, hogy az elnöknek előbb a kongresszushoz kellene fordulnia, mielőtt akcióba lépne. Ro Khanna kaliforniai képviselő szerint: „Az elnöknek a kongresszushoz kell fordulnia, mielőtt csapást mérne a jemeni húszikra és belekeverednénk egy újabb közel-keleti konfliktusba.” Az amerikai szenátus republikánus vezetője, Mitch McConnel viszont támogatta az akciót, bár szerinte „már késő” volt.
Richard Marles védelmi miniszter szerint Ausztrália személyi támogatást nyújtott az USA és az Egyesült Királyság számára a csapásokhoz.
Biden nyilatkozatában így fogalmazott:
Ezek a csapások közvetlen válaszok a Vörös-tengeren a nemzetközi tengeri hajók elleni példátlan húszi támadásokra – beleértve a történelemben először hajók elleni ballisztikus rakéták használatát.
Biden azt is elmondta, hogy hajlandó lenne további támadásokat engedélyezni Jemen ellen, ha a húszik hajózás elleni támadásai nem szűnnek meg. „Nem fogok habozni, hogy szükség esetén további intézkedéseket vezényeljek népünk és a nemzetközi kereskedelem szabad áramlásának védelme érdekében” – mondta.
Jemenből érkező reakciók szerint a pénteki csapások célpontjai egy légibázis, repülőterek és egy katonai tábor voltak. A hivatalos húszi média szerint a húszi külügyminiszter-helyettes, Husszein al-Ezzi azt mondta:
Hazánkat masszív, agresszív támadásnak vetették alá amerikai és brit hajók, tengeralattjárók és harci repülőgépek. Amerikának és Nagy-Britanniának fel kell készülnie arra, hogy súlyos árat kell fizetnie, és viselnie kell ennek az égbekiáltó agressziónak minden szörnyű következményét.
A jemeni húszik szóvivője pénteken azt mondta, hogy nem indokolt az amerikai–brit támadás Jemen ellen – jelentette a Reuters hírügynökség.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Nasszer Kanáni nyilatkozatot adott ki: „Határozottan elítéljük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által ma reggel Jemen több városa ellen végrehajtott katonai támadásokat. Ezt Jemen szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű megsértésének, valamint a nemzetközi törvények, szabályok és jogok megsértésének tekintjük.”
A libanoni Hezbollah nagy hatalmú fegyveres csoport is reagált pénteken a légicsapásokra és elítélte azokat. „Az amerikai agresszió ismét megerősíti, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben partner a cionista ellenség által Gázában és a régióban elkövetett tragédiákban és mészárlásokban.”
Ahogy arról már az Indexen többször is beszámoltunk, már eddig is minden eddiginél nagyobb összecsapás történt a Vörös-tengeren a húszi lázadók és az Egyesült Államok, valamint az Egyesült Királyság haditengerészete közt, de a húszi drónokat sikeresen megsemmisítették.
Több tucat háborúellenes aktivista gyűlt össze a New Yorki Times Square-en és a Fehér Ház előtt, hogy tiltakozzanak a jemeni húszi katonai célpontok elleni amerikai és brit támadások ellen, mondván, hogy ez a konfliktus eszkalálásával és a gázai háború kiterjesztésével fenyeget.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légi és tengeri csapásokat indított a Vörös-tengeren hajókat ért húszi támadásokra válaszul, amit a húszik, a palesztinok és a Hamász támogatásaként értelmeztek Gáza izraeli ostroma alatt. A New Yorki tüntetők több híd és alagút bejáratát elállták, akadályozva ezzel a forgalmat Manhattan szigetére. A rendőrök több tucat demonstrálót tartóztattak le.
A Fehér Ház közelében tüntetők palesztin zászlókat lengettek, és „Szabad Palesztina” és „Hagyd abba Jemen bombázását” feliratú transzparenseket vittek magukkal. A jemeni támadások a gázai háború októberi kitörése óta az eddigi egyik legdrámaibb demonstrációját jelentik, bár az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közös nyilatkozatában kijelentette, hogy nem áll szándékában a feszültség fokozása.
Franciaország elítélte a húszik Vörös-tengeri kereskedelmi hajókra mért csapásait, és felszólította őket, hogy azonnal hagyják abba azokat, a Jemenben a húszik katonai célpontjai elleni amerikai-brit támadásokat követően.
„Ezekkel a fegyveres akciókkal a húszik viselik a rendkívül súlyos felelősséget a térségbeli eszkalációért” – áll a francia külügyminisztérium közleményében a Reuters szerint.
A nemzetközi jog semmibevételének nevezte és elítélte az orosz külügyminisztérium szóvivője a Jemenre mért amerikai légicsapásokat. Marija Zaharova a Telegram-csatornáján pénteken azt írta
A Jemen elleni amerikai légicsapások újabb példáját jelentik annak, ahogy az angolszászok kiforgatják az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a nemzetközi jogot, hogy kiélezzék a helyzetet a térségben saját destruktív céljaik érdekében.
Oroszország állandó ENSZ-képviselete a Telegram-csatornáján közölte, hogy a világszervezet Biztonsági Tanácsa pénteken két ülést tart közel-keleti kérdésekben: egyet a Gázai övezetben kialakult helyzet, másikat pedig – orosz kezdeményezésre – a Jemen elleni amerikai és brit csapások ügyében.
Elmondta továbbá: „Osztozunk regionális partnereink, különösen Szaúd-Arábia aggályaiban, és fokozott nemzetközi erőfeszítésekre szólítunk fel a további eszkaláció megelőzése érdekében.”
A Kreml pénteki retorikája azt mutatja, hogy Putyin valószínűleg megpróbálja a növekvő közel-keleti konfliktust arra használni, hogy kitörjön az ukrajnai invázió miatti nemzetközi elszigeteltségéből. A Kreml a gázai-izraeli háború kitörését követően igyekezett tovább építeni a kapcsolatokat a Szaúd-arábiai Mohamed bin Szalmánnal és az Egyesült Arab Emírségek-beli Mohamed bin Zajeddel, még Putyin is leutazott a múlt hónapban a térségbe, hogy megvitassa a konfliktust, valamint az olajárat és a gazdasági kapcsolatokat.
„Semmivel nem lehet igazolni az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok Jemen elleni támadását, a húszik pedig folytatják a Vörös-tengeren áthaladó, Izrael felé tartó hajók elleni támadásokat” – jelentette ki pénteken Mohammed Abdusszalám, az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók szóvivője.
A húszik azt közölték, hogy csapások érték a fővárost, Szanaát, továbbá az északnyugati Szaada, illetve a Vörös-tenger mentén lévő Hodeida tartományt. Mohammed Ali al-Húszi, a húszi legfelsőbb politikai tanács egyik tagja barbárnak minősítette a műveletet, melyben Jahja Szarí, a lázadók másik szóvivője szerint legalább öten meghaltak, hatan megsebesültek.
Videóüzenetében Szarí azt közölte, hogy öt, húszi ellenőrzés alatt álló körzetet összesen 73 légicsapás ért.
Abdulmalik al-Húszi, a felkelők vezetője válaszlépéseket helyezett kilátásba, hangsúlyozva, hogy
egyetlen amerikai agresszió sem marad megtorlatlanul.
Kiemelte: az Egyesült Államok vezette, a Vörös-tengeren aktív katonai misszió támadására adandó húszi válasza a felkelők „minden eddiginél nagyobb” művelete lesz. Egyúttal felszólította a nagyobb városokban, köztük a fővárosban, Szanaában élőket, vonuljanak utcára pénteken.
Helyszíni beszámolók szerint máris százak gyűltek össze a húszik egyik fellegvárának tartott Szaadában, az emberek a többi között azt skandálták, hogy „halál Amerikára” és „halál Izraelre”.
Mindeközben Joe Biden amerikai elnök üdvözölte a brit királyi légierő (RAF) és az amerikai erők által a húszi lázadók katonai létesítményei ellen az éjszaka folyamán végrehajtott csapásokat, melyekkel szerinte az Egyesült Államok és partnerei „világos üzenetet küldtek”, hogy nem fogják eltűrni a húszik támadásait és a szabad hajózás veszélyeztetését.
A lázadók e támadásokat Izrael Gázai övezet ellen vívott háborújával és a palesztinok iránti szolidaritással indokolják.
Richard Marles ausztrál védelmi miniszter pénteken azt közölte, Canberra kiszolgáló személyzettel támogatta a brit-amerikai akciót. „Ausztrália továbbra is támogat minden, a szabályokon alapuló világrendet erősítő műveletet” – nyomatékosította sajtótájékoztatóján a tárcavezető.
Az akció ellen Irán máris tiltakozott, figyelmeztetve, hogy a nemzetközi művelet „szítja a régiós feszültséget”, megsérti Jemen szuverenitását és a nemzetközi jogba ütközik.
Szaúd-Arábia közölte, „aggódva követi” a helyzet alakulását és a Vörös-tenger térsége biztonságát, valamint a hajózási szabadság fontosságát hangoztatta, az utóbbit nemzetközi elvárásnak nevezve.
Az iraki miniszterelnök tanácsadója, Fádi es-Simmari – akit az INA iraki hírügynökség idézett – arra figyelmeztetett, hogy a csapásokkal „a Nyugat kiszélesítheti az Izrael és a Hamász közötti konfliktust”.
Németország külügyminisztériuma pénteken közölte, hogy a jemeni húszi katonai célpontok elleni éjszakai amerikai-brit csapások célja a további támadások megakadályozása volt – jelenti a Reuters. „Célunk továbbra is a feszültségek de-eszkalációja és a stabilitás helyreállítása a Vörös-tengeren” – írta a minisztérium az X-en közzétett bejegyzésében.
Hollandia teljes politikai támogatását élvezték a jemeni húszi célpontok elleni amerikai-brit légicsapások. Mark Rutte miniszterelnök pedig azt mondta X-en, hogy a húszi támadások „egyértelműen megsértik a nemzetközi jogot, és veszélyt jelentenek a tengeri személyzetre és a kereskedelmi forgalomra”. Az amerikai-brit akció „az önvédelem jogán alapul, célja a szabad átkelés védelme, és a de-eszkalációra összpontosít” – mondta Rutte, hozzátéve, hogy Hollandia „nagy múltú tengeri országként jelentős jelentőséget tulajdonít a szabad átkelés jogának, és támogatja ezt a célzott műveletet”.
Dánia védelmi minisztere, Troels Lund Poulsen péntek reggel kijelentette, hogy az ország kormánya „támogatja az amerikaiak által vezetett akciót, amely tegnap este zajlott le Jemenben. A szabad hajózás döntő fontosságú, ezért a kormány javaslatot tesz egy fregattnak a térségbe küldésére” – tette hozzá.
Olaszország elutasította a jemeni húszi célpontok elleni éjszakai amerikai-brit csapásokat – közölte pénteken egy kormányzati forrás – írja a Reuters. A magát az ügy érzékenysége miatt megnevezni nem kívánó forrás kifejtette, hogy Róma inkább „nyugtató” politikát folytatna a Vörös-tengeren. A forrás azt is elmondta, hogy a kormánynak parlamenti támogatásra lett volna szüksége ahhoz, hogy bármilyen katonai akcióban részt vegyen, ami lehetetlenné teszi a gyors jóváhagyást.
Jordánia szerint a palesztinok elleni izraeli „háborús bűnök” okolhatók a Vörös-tengeren fellépő erőszak fokozódásáért. Jordánia szerint a palesztinok elleni izraeli „háborús bűnök” okolhatók a Vörös-tengeren megnövekedett regionális feszültségért és erőszakért, amely szerinte szélesebb körű háború kirobbantásával fenyeget a Közel-Keleten – írja a Reuters.
Nagy-Britannia a Vörös-tengert „vértengerré” próbálja változtatni – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök. Erdogan pénteki beszédében kijelentette, hogy a jemeni húszik elleni brit csapások nem arányosak. A Reuters jelentése szerint Törökország elnöke azt mondta, hogy a jemeni húszik „sikeresen védekeznek és reagálnak az Egyesült Államok támadására”.
(Borítókép: Az Egyesült Államok vezette koalíció egyik repülőgépe száll fel, hogy légicsapásokat mérjen jemeni katonai célpontok ellen az Irán által támogatott húszi milíciára a Vörös-tengeren 2024. január 12-én. Fotó: Us Central Command Via X / Reuters)