Az ötpárti határozatban azért kérik a kifizetés jogszerűségének megállapítását, mert pert fontolgatnak az Európai Bizottság ellen a döntés miatt.
A Szabad Európához is eljutott javaslatot kereszténydemokrata, szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali képviselők jegyzik, és ha mindegyik frakció megszavazza, akkor az várhatóan simán átmegy az EP-n. Az állásfoglalás-tervezetről először szerdán délelőtt lesz vita a parlamentben, majd pedig csütörtökön el is fogadhatják azt.
Az Európai Bizottság tavaly decemberben döntött úgy, hogy elérhetővé teszi a felzárkóztatási támogatások egy részét, indoklásuk szerint a magyar kormány teljesítette az elvárt igazságszolgáltatási reformokat. A mostani tervezet viszont azt állítja, hogy még mindig nem független az igazságszolgáltatás Magyarországon.
Felszólítják a Tanácsot a 7. cikk szerinti eljárás folytatására, ami ugyan 2018-ban megindult, viszont azóta nem sok minden történt vele. Az eljárás folytatásához a tagállami szavazatok négyötödös többségére lenne szükség, és csak ezután, a következő körben kerülhetne a dosszié az Európai Tanács elé, ahol 26 tagállamnak egyhangú döntést kellene hoznia a magyar szavazati jog felfüggesztéséről a tanácsban, vagy más politikai szankciókról.
Ez egyébként a harmadik határozati javaslat, amely határozottan elmarasztalja az Európai Bizottság azon döntését, amely kedvezően értékelte a magyar igazságszolgáltatási reformokat, és azokon keresztül az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek teljesítését, megnyitva az utat az előtt, hogy
Magyarország 10,2 milliárd euró erejéig megkezdje a kohéziós politikai források lehívását.
Mindezt a képviselők szerint kielégítő ellenőrzési mechanizmusok vagy közbeszerzési eljárások nélkül, amelyek az uniós büdzsé védelmét szolgálnák.
A határozati javaslatban a parlament megkérdőjelezi, hogy a magyar kormány képes lesz-e hitelesen eleget tenni 2024-ben a soros elnökséggel összefüggő feladatainak, tekintettel az uniós jog és az EU-szerződés 2. cikkében rögzített értékek, valamint a lojális együttműködés elvének figyelmen kívül hagyására.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyar miniszterelnök július után az EU-tanács soros elnökeként ideiglenesen beülhet az Európai Tanács elnökének megüresedő székébe (Charles Michel, a jelenlegi elnök idő előtt távozik, mert elindul az EP-választáson), a képviselők arra kérik a tanácsot, hogy mielőbb találjanak elfogadható megoldást a kockázatok semlegesítésére, és emlékeztetnek rá, hogy megoldás híján a parlament megfelelő intézkedéseket hozhat.
A határozati javaslat csak politikai állásfoglalás, ami elfogadása esetén sem lenne jogilag kötelező erejű a tanácsra és az Európai Bizottságra nézve.
(Borítókép: Az Európai Parlament képviselői szavaznak az Európai Parlament plenáris ülésén a kelet-franciaországi Strasbourgban 2023. november 22-én. Fotó: Frederick Florin / AFP)