Nagyon félrement a német kormánykoalíció némileg kapkodva megtervezett bevételnövelési terve. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő német gazdáknál betelt a pohár, és az elvenni tervezett kedvezmények visszaadását követelték a kormánytól. Mivel mindez lassan ment, egyhetes forgalomlassító demonstrációkba kezdtek szerte Németországban. A lehetséges fejleményeket elemeztük Bauer Bencével, az MCC Magyar–Német Intézet igazgatójával a Kibeszélőben.
A beszélgetést azzal kezdtük, hogy felidéztük az egyhetes tiltakozás zárónapját, amikor is hétfőn gyakorlatilag megbénították a gazdák Berlint. A rendőrség szerint a megmozdulás előtt több mint tízezer résztvevő regisztrált, azonban szemtanúk arról beszéltek, hogy a tervezett 5500-nál jóval több traktor és nehézgép bénította meg a német főváros közlekedését.
Szó volt arról is, hogy az előző héten már többfelé arról szóltak a hírek, hogy kicsit a koronavírus-járvány időszakára emlékeztető pánikvásárlások kopaszították meg az élelmiszerláncok polcait.
Végigvettük, hogy a tavaly novemberi német alkotmánybírósági döntés eredményeként hogyan támadt a 2024-es költségvetésen egy 17 milliárd eurós lyuk, amit aztán a kormány az év végén ötletelve igyekezett különféle adók kivetésével befoltozni. Azonban a mezőgazdasági termelők esetében ezt egy picit túltolták, és a gazdák – különösen a kis- és középvállalkozások – úgy érezték, hogy ezzel számukra betelt a pohár. Az összeg, amelyet pluszban ki kellene fizetniük, az egy nagy agrárcég számára semmit nem jelent, a kicsiknek azonban számít.
A mostani országos demonstráció méretére jellemző, hogy gyakorlatilag Németország egyesítése óta ilyen átfogó és kiterjedt tiltakozó akciót egyetlen érdekvédelmi szervezet sem tudott tető alá hozni.
Bauer Bence idézte a kormánykoalíció soraiban is megfogalmazott megállapítást a kormányzat tehetetlenségével kapcsolatban. Felidéztük azt is, hogy már a 2021-es koalícióalakításkor is furán működtek a dolgok, hiszen a mostani két kisebb koalíciós partner – a Zöldek és az FDP – döntötte el, hogy az SPD-vel és nem a korábban kormányzó CDU-val alakít kormányt. Ez pedig a szakértő szerint már akkor magában hordozta a belső nézeteltérések lehetőségét.
Kissé visszakanyarodtunk az időben, és átbeszéltük azt is, hogy miként került a német gazdaság lejtmenetbe, illetve milyen problémákkal szembesült hivatalba lépését követően az Olaf Scholz által vezetett berlini koalíció.
A 2021-es induláskor szó sem volt még ukrajnai háborúról, nem is sejtette senki, hogy Európa rekordmagas energiaárakkal szembesül, ami aztán nemcsak a lakosságra, hanem a termelőegységekre is negatívan hat. A beköszöntő válság eredményeként pedig a német gazdaság recesszióba kerül, ami óvatos becslések szerint sem ér véget 2024 nyaránál hamarabb.
Szó esett az idei németországi tartományi választásokról is. Bauer Bence idézte a legfrissebb közvélemény-kutatásokat és az elmúlt időszak választásainak eredményeit, amelyek azt mutatják, hogy elsősorban a keleti területeken kifejezetten megerősödött a szélsőjobbos retorikával operáló AfD támogatottsága. Félő, hogy az idei tartományi megméretéseken már jelentős politikai erővé nőhetik ki magukat. Ezzel pedig a náci múlt megismétlődésének legkisebb jelét is kínosan szankcionáló németeknek valamit kezdeniük kell. Vajon be lehet tiltani egy pártot Németországban? – hangzott el a kérdés.
Igen, erre már két esetben is volt példa a II. világháborút követően
– válaszolta a Magyar–Német Intézet igazgatója, de hozzátette, hogy ez nem feltétlenül esik egybe a megszokott demokratikus megoldásokkal.
A beszélgetésben még szó volt arról is, hogy
(Borítókép: Gazdatüntetés Berlinben 2024. január 15-én. Fotó: Sebastian Gollnow / picture alliance / Getty Images Hungary)