Arcjom Butorin szerint az új katonai doktrínában külön fejezetben foglalják össze a szövetségesekkel, ideértve a nemzetközi szervezetek keretében kötött és ratifikált nemzetközi megállapodásokból fakadó rendelkezéseket. 

„A katonai doktrínában átfogó jelleggel összesítjük ezeket, viszonyunkat ahhoz, hogy miként tekintünk szövetségesi kapcsolatainkra stratégiai partnereinkkel” – tette hozzá.

Bármely velünk szövetséges állam elleni támadást a Belarusz Köztársaság elleni támadásnak fogunk minősíteni

– ismertette a vezérkari illetékes.

Arcjom Butorin közölte, hogy rögzítik majd az alapjait annak is, hogy Belarusz miként viszonyul a biztonsági kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek – így az ENSZ vagy a több szovjet utódállamot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) – égisze alatt végzett békefenntartó tevékenységhez – adta hírül az MTI. 

A balti államok már veszélyeztetve érzik magukat

Mint írtuk, Litvánia, Lettország és Észtország a Belarusszal és Oroszországgal közös határa megerősítését és bunkerek százainak megépítését tervezi az esetleges támadások ellen – közölték pénteken a három balti állam védelmi miniszterei. Az erről szóló megállapodást pénteken Rigában írták alá a felek. 

„Oroszország ukrajnai háborúja alátámasztotta, hogy a szükséges felszerelés, lőszer és személyi állomány mellett védelmi létesítmények is kellenek ahhoz, hogy Észtország biztonságban legyen” – hangoztatta Hanno Pevkur észt védelmi miniszter.

Tájékoztatása szerint a cél „az elrettentés és szükség esetén a katonai fenyegetések elleni védekezés”. A három balti állam különösen veszélyeztetve látja magát az esetleges orosz támadásokkal szemben, mert földrajzi elhelyezkedésük miatt a NATO csak nehezen tudná megvédeni a területüket.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, vasárnapi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.