Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és a Meta vezérigazgatója adományokon keresztül lefizette a Harvard Egyetemet, azért, hogy az amerikai intézmény megvonja a támogatást a közösségimédia-birodalma szempontjából kellemetlen kutatásoktól – állítja az egyetem egykori munkatársa, Joan Donovan egy közérdekű jogi nyilatkozatban. A vádakat a Harvard Egyetem sem hagyta szó nélkül.
Joan Donovan szociológus 2018-ban kezdett a Harvard Egyetem közpolitikai karánál, a Kennedy Iskolánál dolgozni. A társadalomtudós fő kutatási területe a dezinformáció (szándékos félretájékoztatás) és a manipulációra építő politikai kampányok voltak a közösségi médiában. Az új munkahelyen töltött harmadik évben aztán történt valami, ami a karrierjére nézve meghatározónak bizonyult. A 44 éves nő egy olyan projektbe kezdett a massachusettsi intézményben, amely a Facebook és az Instagram anyavállalatától, a Metától kiszivárgott iratokat tette volna széles körben hozzáférhetővé.
A Zuckerberg cégeit leleplező kutatását végül gyanús körülmények között megszüntették
– számol be az El País.
2021 szeptemberében a Meta Platforms egyik alkalmazottja, bizonyos Frances Haugen otthagyta a céget. Azonban nem üres kézzel távozott. Magával vitt mintegy 21 ezer belsős dokumentumot, amelynek egy részét átadta a The Wall Street Journalnak, akik újságírói kommentárral közzétették az anyagok egy részét.
A nyilvánosságra került fájlokból kiderült, hogy
az Instagram alkalmazottai és vezetői tisztában voltak az általuk üzemeltetett platform mentális egészségre gyakorolt káros hatásaival (köztük öngyilkosságokkal).
Mégsem tettek semmit, hogy változtassanak az oldal működésén, vagy új belső szabályzatot hozzanak létre a fogyasztók védelméért.
Joan Donovan a CNN-nek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy ez pontosan ugyanolyan, mint amikor a dohányvállalatok eltitkolták, hogy a termékük tüdőrákot okoz. Emellett a szivárogtatás azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a cég tolerálta az oldalon terjedő, erőszakra felbujtó tartalmakat és álhíreket, nem tett lépéseket ezek kiküszöbölésére.
A kutatónak nem sokkal később sikerült megszereznie az összes iratot a szivárogtató Haugentől. Donovan terve az volt, hogy minden leleplező dokumentumot nyilvánosságra hoz egy kereshető és kommentálható adatbázisban. A weboldalnak és a kutatási projektnek a „Facebook Archive” nevet adta. A szociológusnő azonban hamarosan falakba ütközött. A tudós felettese, Douglas Elmendorf szervezett egy Zoom meetinget, hogy megvitassák a Metát érintő kutatási terveit. Azonban
a Dékán nem érkezett egyedül a megbeszélésre, vele volt a Meta Platforms egyik elnökségi tagja, akit nagyon feldühített, hogy Donovan birtokában van az összes, még a nem nyilvános aktának is.
A kutató állítása szerint az online találkozó után az egyetem vezetése elkezdte agresszívan és gyanakvóan követelni, hogy igazolja a nála lévő másolatok hitelességét. 2022-ben közölték vele, hogy megszüntetik a munkaszerződését és a kutatás finanszírozását. Mert, elmondásuk szerint nem találnak olyan belsős kollegát (Donovan a Harvard külsős kutatója volt), aki felügyelné a szociológusnő és csapatának munkáját.
Donovan tavaly decemberben a nyilvánosság előtt elítélte a Harvard Egyetemet. Véleménye szerint nem a szupervízió hiánya miatt kellett távoznia.
Elbocsátásával a Harvard Egyetem és a Kennedy Iskola meghajolt a Meta befolyása előtt.
Vádjait egy whistleblowing szervezet segítségével tette közzé.
A whistleblowerek, azaz sípfújók (kvázi vészharangot kongatók) olyan személyek, akik valamilyen visszaélést tapasztaltak egy szervezetnél, és ezt nyilvánosan megosztják. Sokakat azonban titoktartási szerződés köt, esetleg félnek, hogy a leleplezett cég/kormányügynökség a befolyását felhasználva valamilyen aránytalan ellenlépést tesz az elhallgattatásukra, ellehetetlenítésükre és szavahihetőségük aláásására. Ezért vannak a közérdekű bejelentők (whistleblowerek) számára jogvédő szervezetek, amelyek a Donovanhez hasonló embereknek segédkeznek nyilvános nyilatkozatokat írni, majd ezeket a bíróságon is megvédeni.
A Donovant támogató nonprofit szervezet, a Whistleblower Aid vezérigazgatója, Libby Liu is éles kritikát fogalmazott meg a Metával kapcsolatban:
„A múltban láthattuk, hogy a nagy dohányipari, energetikai és gyógyszeripari cégeknek hogyan sikerült befolyásolniuk, aláásniuk és hamis kutatásokkal helyettesíteniük a valódi kutatásokat, annak érdekében, hogy megvédjék hazugságaikat, profitjukat és elkerüljék az elszámoltathatóságot. Most a Meta, egy nagy hatalmú szövetséges (Harvard) cinkosságával, ugyanezt teszi”
– foglalta össze álláspontját a kutató harcáról az ügyvédnő.
Tény, hogy Joan Donovan távozása gyanúsan egybeesett azzal, amikor a Harvard Egyetem történelmének legnagyobb összegű adományában részesült.
A bőkezű filantróp nem más volt, mint a Chan Zuckerberg Initiative, vagyis Mark Zuckerberg feleségének alapítványa.
Az 500 millió dolláros hozzájárulás több részletben, 15 éven keresztül kerül kifizetésre a Massachusetts államban működő iskolának. Donovan szerint az ő esetén is látszik, hogy a világelitbe tartozó Harvard Egyetem adományozói egyre nyilvánvalóbban szólnak bele a támogatásukból élő intézményekben zajló tudományos munkába.
„A Facebook 15 év megbecsültséget és befolyást vásárolt a világ legnevesebb egyetemében”
– foglalta össze véleményét az adományról a szociológus.
A Meta nem kívánt megszólalni az ügyben, a Chen Zuckerberg Initiative pedig Donovan esetétől függetlennek nevezte az adományozást.
A Meta Harvard Egyetem feletti befolyására további bizonyítékul szolgálhat az a tény is, hogy a cég és az egyetem vezetése ezer szálon kötődnek egymáshoz. Mark Zuckerberg és felesége is ide járt. A Facebook alapító végül otthagyta a felsőoktatási intézményt, hogy a techcégére fókuszálhasson, a kedvese viszont a mai napig szorosan kötődik az egykori iskolájához, még az öregdiák programban is részt vesz.
További gyanúra ad okot az is, hogy a közpolitikai kar dékánja, Douglas Elmendorf (Donovan korábbi főnöke, aki állítása szerint ellehetetlenítette a kutatást) személyes barátságot ápol a Meta több vezetőjével is. A dékán a közeli barátja a Meta korábbi operációs igazgatójának, Sheryl Sandbergnek.
Zuckerberg embere - a jogi nyilatkozathoz csatolt képek tanúsága szerint - még az esküvőjére is meghívta a Kennedy Iskola vezetőjét.
Egyelőre azonban nem tudni biztosan, hogy Meta személyes kapcsolatokon keresztül nyomást gyakorolhatott-e a dékánra.
A Harvard Egyetem határozottan visszautasította a pénzügyi, vagy egyéb befolyásolásról szóló vádakat. Azzal védekeznek, hogy a Metával kapcsolatos projekt azért nem tudott megfelelően megvalósulni, mert nem volt szabad professzor, aki elvállata volna a felügyeletét. A szóvivő kiemelte, hogy
Donovan csak külsős kutató volt, kifejezetten erre a kutatásra szóló szerződéssel, így a publikálás előtt szüksége lett volna belsős szupervízióra.
Az egyetem arra is felhívja a figyelmet, hogy annak ellenére, hogy nem találtak kutatási felügyelőt,
Donovant nem rúgták ki.
Miután 2022-ben jelezték neki, hogy hamarosan megszűntetik az együttműködést még egy több mint egyéves türelmi periódust kapott, (a Harvard állítása szerint azért, hátha valaki elvállalja a levegőben lógó kutatás felügyeletét). Végül nem vállalta el senki, a szerződése lejárt. A szóvivő hozzátette, Donovan tervei részben ugyan, de megvalósulhattak, ugyanis a Harvard létrehozta a Facebook Archive weboldalt, ahol a médiacég kétes belső ügyeiről kiszivárgott dokumentumok kereshetők.
A kutató viszont azt állítja, hogy az egyetem azért nem talált kutatási felügyelőt a projekthez, mert nem akarták feldühíteni a fenntartókat (köztük a Zuckerberg házaspárt), így kvázi hagyták magától meghalni a kutatást egy adminisztratív lépésre hivatkozva. A Facebook Archive kapcsán pedig annak adott hangot, hogy a weboldal szándékosan használhatatlan és átláthatatlan, nem olyan, mint amilyet ő szeretett volna.
Ráadásul mivel eltávolították az intézményből, ő már nem vehet részt a projektben és nem publikálhatja azt másik egyetemen.
Donovan mélységesen csalódott a Facebook Archive végleges formájában. A szociológusnak az volt az elképzelése, hogy létrehoz egy olyan platformot, amely lehetővé teszi a nemzetközi együttműködést a dokumentumok értelmezésében, mivel világszerte számos kormány próbálja megérteni a Meta negatív hatását a tizenévesekre és a fiatalabb felhasználókra. Kiemelte, hogy a Meta tudta, hogy problémák vannak az Instagrammal, és nem tettek semmit ellene.
Az El Paísnak adott interjújában Donovan azt is kifejti, hogy ami vele történt az a Facebook és érdekeltségeinek PR hadjáratának részét képezi.
Ennek a stratégiának az a célja, hogy a social media nemzetközi szabályozását akadályozzák.
Szerinte, a Meta az adományokkal ráveszi az egyetemeket, hogy pozitív képet sugározzanak a tudományos folyóiratokban a cégről. Így a PR nem közvetlenül az újságíróknak nyújt mindenféle ellenszolgáltatást, hanem megpróbál áltudományos alapköveket kialakítani, amivel később a valóságot keretező médiamunkások már nem fognak tudni szembe menni, hiszen a konszenzus - mi szerint a közösségi média nem szorul szabályozásra – a legmagasabb értelmiségi körökből jött.
A technológiai óriásvállalat kutatásbefolyásolása nem példanélküli. A múltban az olajvállalatok is támogattak egyetemeket és kutatókat, azért, hogy olyan tudományos műveket produkáljanak, amelyek azt bizonyítják, hogy a globális felmelegedést nem az emberi tevékenység, nem az ő tevékenységeik okozzák. Így próbálták már a legfelsőbb szinten, a tudományban kiiktatni az ellenvélemények megbízhatóságát.
Nem ez volt az első eset, hogy a Facebook alapítót az a kritika érte, hogy vállalati érdekekből adományozott közintézményeknek, vagy éppen magánegyetemeknek. Joan Donovan korábbi munkahelye, a Harvard nem tartozik a pénzügyileg kiszolgáltatott egyetemek közé. Az intézmény nevelte ki a kortárs amerikai üzleti elit egy jelentős részét, így támogatók valószínűleg akkor is fognak akadni, ha leszámolnának a Meta befolyásával.
Ami viszont riasztóbb, hogy az olyan kisebb egyetemek, például a Hawaii Állami Egyetem milyen mértékben kiszolgáltatottak a technológiai óriásvállalatnak.
2018 és 2021 között a Honoluluban működő iskola 60 millió dollárt kapott a Chen Zuckerberg Initiativetől, amely a teljes költségvetésének 13 százalékát tette ki.
A jótékony tevékenység szépséghibája az volt, hogy Zuckerberg ekkoriban éppen jogi vitában állt az intézmény fenntartójával (vagyis Hawaii állammal) egy földterület miatt. De százmiliókban mérhető támogatásokat kapott a Kaliforniai Állami Egyetem, a Berkley College és a Stanford Egyetem is. A Facebook-alapító keze minden egyes elit felsőoktatási intézménybe elér.
Sőt, sok Egyetemen a Meta munkatársai mélységesen bevonódnak az adományok elköltésébe is.
A Berkley College (Zuckerbergék által finanszírozott) mesterséges intelligencia kutató programjában konkrétan a cég által kinevezett bizottság dönti el, hogy a hallgatók milyen témákban kutathatnak – állítja a technológiai óriásvállalatok egyik őrkutyájaként funkcionáló Tech Transparency Project.
(Borítókép: Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és vezérigazgatója beszédet mond a Harvard 366. diplomaosztó ünnepségén a Massachusetts állambeli Cambridge-ben 2017. május 25-én. Fotó: Paul Marotta / Getty Images)