A Kibeszélőben annak jártunk utána, hogy az újabb közel-keleti krízis, amely a Vörös-tengeren bontakozott ki, mennyiben érinti a régió ugrásra kész fegyveres csoportjait, és Irán harcias csapkodása tényleg lángba boríthatja-e a térséget, bedöntve akár a nemzetközi kereskedelmet is. Beszélgetőtársaim voltak: Tomolya János terrorizmus-szakértő és Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.
Rögtön az elején tisztáztuk, hogy mennyire forró a helyzet a Vörös-tenger környékén. Tomolya János utalt arra, hogy amit látunk, az nem más, mint Irán kiterjesztett hatalma, ezúttal az általa támogatott és felfegyverzett húszi lázadók révén. Így nem Irán közvetlenül, hanem a húszi fegyveresek állnak szemben a másik oldallal, azaz az ideiglenes nyugati katonai szövetséggel, amely igyekszik egyfelől biztosítani a kereskedelmi hajóforgalmat a térségben, másfelől pedig megakadályozni a húszik rakétatámadásait.
Érintettük azt is, hogy a jemeni polgárháborút elindító húszi mozgalom a kétezres évek elején gyakorlatilag kitermelte a jemeni Hezbollahot. Ez pedig azt jelenti, hogy alapból Izrael- és Nyugat-ellenesek, valamint Irán befolyása alatt állnak. Ha pedig hozzávesszük, hogy a lassan tíz éve tartó jemeni polgárháborúba néhány éve beszállt a szomszédos Szaúd-Arábia, akkor érthető, hogy itt is az iráni–szaúdi vallási dominanciáért is folyt a küzdelem. Viszont 2022-ben a szaúdiak már szerettek volna kimászni a polgárháborúból, ezért sok, komoly engedményre is hajlandók lettek volna.
Már majdnem tető alá hozták Izrael elismerését is, amelyet azonban Irán mindenáron meg akart akadályozni, és ehhez kapóra jött a Hamász, valamint az október 7-i támadás a zsidó állam ellen – mondta a terrorizmus-szakértő.
Pletser Tamás szerint a világon ez az egyik legfontosabb útvonal, ahol a globális kereskedelem 12 százaléka megy keresztül. Az ázsiai, az európai és az amerikai keleti part közötti konténerkereskedelem jelentős része megy ezen a térségen át. Ma már a korábbi napi 50-60 szállítójárműnek csak a töredéke jár erre.
Az Erste olaj- és gázipari elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a Sanghaj–Rotterdam útvonalon közlekedő teherszállítók jelentős részének el kell kerülniük a Vörös-tengert, ezért a szállítási költségek is megugrottak, hiszen a korábbi időtartam 10-12 nappal több, így plusz pénzt kell fizetni a személyzetnek, több üzemanyagot fogy, és váratlanul megugrottak a biztosítási költségek is.
Kiveséztük azt is, hogy a Covid-járvány időszakával összevetve jelenleg hol tart a tengeri konténerszállítás, mennyivel ugrott meg az elmúlt három hónapban. Az elemző szerint szerencse, hogy jelenleg azért a tengeri szállítás még viszonylag rugalmas, és nem mutat olyan jeleket, mint három éve a koronavírus-járvány tetőpontján.
Újabb energiaválságot sem okozhatnak a térségben randalírozó fegyveresek: Pletser Tamás azt is elmagyarázta, miért nem érinti a mostani lokális válság a földgáz- és kőolajszállításokat. Az óriási tankerek ugyanis nem a Vörös-tenger felé veszik az irányt, mert nem tudnak átmenni a Szuezi-csatornán, hanem eleve megkerülik Afrikát. Ugyanez nem igaz például a Katarból cseppfolyós gázt szállító járművekre, amelyek eddig előszeretettel használták a vörös-tengeri útvonalat.
A terrorizmus-szakértő beszélt arról is, hogy nem valószínű a konfliktus kiszélesedése Irántól keletre, tehát Pakisztánnal, mert az elmúlt napok rajtaütései inkább a beludzs kisebbség elszakadásért küzdő, illetve autonómiát követelő radikális csoportjai ellen irányultak.
Más a helyzet az úgynevezett Ellenállás tengelyével, amelynek tagjai – a síita Hezbollah Dél-Libanonban, Irán által felfegyverzett szíriai és iraki radikális síita csoportok, a Hamász és a jemeni húszik – azok az iráni proxyszervezetek, amelyek megvívják Teherán csatáit az ősellenség amerikaiakkal és Izraellel. Ennek a kérdésnek a vallási vetülete pedig még az is, hogy ki irányítja az iszlám világot: a síita Irán vagy a szunnita-vahabita Szaúd-Arábia.
Végigvettük azt is, hogy a nemzetközi elemzők milyen esélyt adnak a Hamász–Izrael-konfliktus kimenetelének. Pletser Tamás a londoni think-tankek véleményét idézve elmondta, decemberben még 50 százalék fölötti esélye volt annak, hogy összeütközik Irán és Izrael. Irán egyértelműen erősödik geopolitikai szempontból, és mindenképpen profitál az orosz kapcsolatokból is.
Ugyanakkor a Goldman Sachs elemzői úgy vélik, a konfliktus hatása gyenge lesz Európára, a májusi inflációs növekedést mindössze 0,1 százalékra teszik, és hónapokban mérik az ellenségeskedések befejezését. Ennek pedig az lehet az oka, hogy a nemzetközi erők megbénítják a húszik katonai erejét.
A deglobalizáció felé mutat az is, hogy a legfontosabb szállítási útvonalak veszélybe kerültek, módosultak, elég ha a Vörös-tenger mellett a Perzsa-öböl kijáratának iráni ellenőrzésére gondolunk. Vagy a Panama-csatornára, amely éppen kiszáradni készül, és az ukrajnai háború miatt két éve gyakorlatilag leállt az élelmiszer-kereskedelem a Fekete-tengeren is.
A beszélgetés során még szó volt arról, hogy
(Borítókép: Pletser Tamás és Tomolya János. Fotó: Papajcsik Péter / Index)