David Pressman a Financial Timesnak adott interjújában azt mondta, hogy a magyar kormány nemzetközi ügyekhez való hozzáállása „képzeletbeli ellenségekre” és „elképzelt hungarofóbiára” épül.

A nagykövet szerint ez Orbán belpolitikai céljait szolgálta, és magyarázatot adott néhány politikai álláspontjára. „De végső soron ez csak képzelgés” – tette hozzá.

Az interjúban Pressman azért is bírálta a magyar miniszterelnököt, mert az „aktívan részt vett” az amerikai választási kampányban Donald Trump nyílt támogatásával és Joe Biden elnök lemondásra való felszólításával. Szerinte a szövetségesektől nem ilyen magatartást várnak el.

A magyar kormány döntése, hogy politizáljon a szövetségesekkel, köztük az Egyesült Államokkal fenntartott kétoldalú kapcsolataiban, „elszigeteltebbé és magányosabbá tette, mint amilyen hosszú ideje volt” – tette hozzá a nagykövet.

A jövő héten esedékes Brüsszeli találkozóval kapcsolatban, amelyen Kijev finanszírozásáról próbálnak majd megállapodni a tagállamok, Pressman azt mondta:

Ha megnézzük Magyarország külpolitikáját, legyen szó akár az Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos kérdések felvetéséről, akár az Ukrajna pénzügyi támogatására irányuló erőfeszítések akadályozásáról, akár a Vlagyimir Putyinnal való találkozókról, akár az orosz energiától való diverzifikációra irányuló erőfeszítések ellenállásáról, akár a Kreml magyarországi platformjainak bezárására irányuló folyamatos erőfeszítések ellenállásáról, mindezekben van valami közös. És ez az, ami miatt Magyarország egyre jobban elszigetelődik a NATO-n belüli partnereitől és az EU-n belüli partnereitől.

A nagykövet azt is megjegyezte, hogy „ezek a politikai döntések kétségkívül segítik Putyint, és károsak az arra irányuló gondos erőfeszítésekre, hogy a szövetség és partnereink együttesen álljanak ki az ő agressziójával szemben”.

A nagykövet hozzátette, hogy kormánypárti média rutinszerűen terjeszti a „Kreml-propagandát és dezinformációt”.

Pressman a The Guardiannak is interjút adott, amelyben arról beszélt: az Egyesült Államok csalódott, hogy Magyarország NATO-csatlakozásának ratifikálása ilyen sokáig tart. Mint mondta, „egy szövetség csak annyira erős, amennyire erősek az egymás felé tett és betartott kötelezettségvállalásaink”.

Fontosnak tartom, hogy a magyar kormány teljesítse a kötelezettségvállalását. A magyar kormány azt vállalta, hogy nem ő lesz az utolsó szövetséges lesz, aki ratifikálja Svédország csatlakozását. A szavunk betartása nyilvánvalóan fontos eleme a bizalomnak minden kapcsolatban

– fogalmazott a nagykövet.

David Pressman kifejtette, hogy a magyar kormány képzeletbeli külpolitikája elvonja a figyelmet a valódi kihívásokról, azzal, hogy „folyamatosan imperialistákról és gyarmatosítókról, Brüsszelről és Soros Györgyről beszélnek, és mindezekről az entitásokról, akik megpróbálnak beavatkozni a belpolitikájukba”.

Hozzátette, hogy ennek a képzelgésnek a része az is, hogy a magyar kormány más vezetést kíván egyes országoknak, és az, hogy ezeket a kormányváltásokat várja cselekvés helyett, azt jelenti, hogy nem foglalkozik a jelenlegi problémákkal.

Mint megírtuk, Törökország csütörtökön hivatalos közlönyben tette közzé Svédország NATO-tagságát jóváhagyó intézkedését, ezzel véglegesítve a ratifikációt, amely egy lépéssel közelebb hozza a korábban el nem kötelezett országot a katonai szövetséghez való csatlakozáshoz.

Így most már hivatalos, hogy Magyarország maradt az egyetlen olyan NATO-szövetséges, amely még nem ratifikálta Svédország csatlakozását, miközben Orbán Viktor miniszterelnök korábban többször is hangsúlyozta, hogy „nem mi leszünk az utolsók, akik jóváhagyják Svédország csatlakozását”.