A The Washington Postnak névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselők beszéltek arról, hogy milyen stratégiai tervet követhet az Egyesült Államok idén az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A tisztviselők azt mondták, hogy az amerikai kormányzat egy hosszú távú stratégiai terven dolgozik (dacára annak, hogy jelenleg az Ukrajnának szánt támogatások még elakadtak a kongresszusban). Leszögezték azt is, hogy az amerikaiak álláspontja szerint nem lehet arra számítani, hogy az ukránok jelentős területeket foglalnak vissza 2024-ben.
A mostani tervben nem is a területszerzésen lesz a hangsúly, hanem azon, hogy segítsenek Ukrajnának visszaverni az orosz támadásokat, és hosszú távon megerősítsék az ország katonai erejét és gazdaságát. A nyugatiak által kitűzött cél tehát most az, hogy a mostani területeknél (Ukrajna egyötödénél) ne kerüljön több terület orosz kézre, és hogy az ukránok folytassák azokat a műveleteket, amelyek az utóbbi időkben sikeresnek bizonyultak – például a nagy hatótávolságú csapásokat, a fekete-tengeri orosz hadiflotta visszaszorítását, valamint a Krímben állomásozó orosz erők lekötését az állandó rakétatámadásokkal és különféle szabotázsakciókkal.
A The Washington Post megjegyezte, hogy mindez drasztikus eltérést jelent a tavalyi nyugati tervekhez képest. Akkor ugyanis az amerikaiak és az európaiak is arra fektették a hangsúlyt, hogy az Ukrajnának adott új eszközökkel jelentős területeket lehet visszafoglalni rövid idő alatt Kelet- és Dél-Ukrajnában. A tavaszra tervezett, de végül nyáron indult ellenoffenzíva végül elakadt az orosz erődítésekben.
Épp ezért az amerikaiak most azt szeretnék, ha Ukrajna idén tartani tudná a frontvonalait, 2024 végére megerősödne, és – ahogy az egyik tisztviselő mondta – „fenntarthatóbb útra” tudná helyezni az országot (katonai és gazdasági értelemben).
Az Egyesült Államok mellett még további országok (a The Washington Post úgy fogalmazott, hogy „megközelítőleg háromtucatnyi” másik ország) dolgoznak ugyanezen, és a lap szerint minden ország rögzíteni fogja egy-egy dokumentumban azt, hogy milyen módon kötelezi el magát Ukrajna mellett a következő egy évtizedben.
Mint írták, a britek elsőként már meg is tették ezt a kötelezettségvállalást az előző héten, és a következők várhatóan a franciák lesznek, ugyanis Emmanuel Macron francia elnök hamarosan Kijevbe látogat. A lap mindemellett úgy véli:
az, hogy a Nyugat sikeresen tudja-e támogatni Ukrajnát, szinte teljes egészében az Egyesült Államokon múlik,
mivel nagyságrendileg az amerikaiak a legnagyobb támogatók, és ők koordinálják azt a nemzetközi folyamatot, amiben a többi állam is részt vesz. A Fehér Ház egyébként várhatóan tavasszal fogja kiadni a saját 10 éves tervét Ukrajna támogatásával kapcsolatban: a dokumentumon az amerikai külügy már dolgozik, de még szükség lenne arra a 61 milliárd dollárra, amelyet Joe Biden amerikai elnök kért a kongresszustól Ukrajna támogatására.
A tisztviselők szerint a kormányzat abban bízik, hogy a hosszú távú kötelezettségvállalással egyszer és mindenkorra bebiztosítják azt, hogy Ukrajnát megfelelően támogatni tudják az oroszokkal szemben – még abban az esetben is, ha a 2024-es elnökválasztás után már nem Joe Biden, hanem Donald Trump lesz a Fehér Ház élén.
A fentiekkel szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyébként azt mondta néhány napja egy videóüzenetében, hogy a 2024-es évre vonatkozó tervek „nem csak a védekezésről” szólnak, és az a céljuk, hogy megőrizzék a kezdeményezést a háborúban.
Ezzel szemben a The Washington Postnak azt mondták az amerikai tisztviselők, hogy Zelenszkij a zárt körű beszélgetéseken valójában elismerte: nem tudja, hogy milyen mértékben tűzhet ki ambiciózus célokat az idei évre, különösen annak fényében, hogy bizonytalan az amerikai támogatások helyzete.
Ugyanezzel kapcsolatban egy ukrán törvényhozó, Roman Kosztenko azt mondta a lapnak:
Azt kérdezgetik tőlünk, hogy mi a tervünk, de ehhez tudnunk kéne azt, hogy mekkora erőforrásaink lesznek. Most minden abba az irányba mutat, hogy kevesebb lesz, mint tavaly, amikor megpróbálkoztunk az ellentámadással, és kudarcot vallottunk. Ha valóban kevesebb lesz, akkor egyértelmű, hogy mi lesz a terv: a védekezés.
Szerhij Rahmanyin, egy másik ukrán honatya ennél óvatosabban fogalmazott, mivel azt mondta: nincsenek kizárva a támadó hadműveletek sem, de „nagyon nehéz lenne elképzelni egy komoly, átfogó stratégiai offenzívát 2024-ben”, különösen a külföldi támogatások jelenlegi helyzetét nézve (beleértve ebbe az Egyesült Államok mellett Európát is).
A The Washington Postnak nyilatkozó tisztviselők végül azt is elmondták, arra számítanak, hogy a háború előbb-utóbb a tárgyalóasztal mellett ér véget, de szerintük az kizárt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök komolyan vehető tárgyalásokba bocsátkozna ebben az évben (mivel szerintük az orosz elnök abban reménykedik, hogy Donald Trump győz a 2024-es elnökválasztáson, és ennek következtében Kijev nehezebb helyzetbe kerül).
A háború fejleményeit szombaton is percről percre követjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Ukrán katonák tanklövedékeket pakolnak harckocsijukba pillanatokkal az előtt, hogy a frontvonalhoz mennének Bahmut irányába, ahol továbbra is folynak az orosz–ukrán összecsapások az ukrajnai Donyecki területen 2024. január 23-án. Fotó: Ignacio Marin / Anadolu / Getty Images)