Magyarország nem járul hozzá újabb uniós pénzek fegyverszállításokra való költéséhez – reagált az Indexnek Paczolay Máté külügyi szóvivő a Spiegel azon értesülésére, hogy egy múlt heti találkozón Magyarország bejelentette: nem ellenzi egy újabb ötmilliárd eurós forrás létrehozását Ukrajna számára.
„Értjük a nyomásgyakorlást, értjük az álhírek terjesztését. Minden hiába, az álláspontunk világos” – nyilatkozta az Indexnek Paczolay Máté. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője idézte Szijjártó Péter hétfői nyilatkozatát, miszerint
Magyarország nem járul hozzá újabb uniós pénzek fegyverszállításokra való költéséhez, és nem is vagyunk hajlandóak pénzügyi terheket viselni azért, mert mások fegyvereket akarnak küldeni Ukrajnába.
A külügyi szóvivő a Spiegelben megjelent információkra reagált, miszerint egy héttel az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója előtt van remény arra, hogy megállapodás születhet az Ukrajnának nyújtandó további pénzügyi támogatásról. A Spiegel szerint Magyarország múlt hét szerdán, a vezető diplomaták zárt körű találkozóján bejelentette: nem ellenzi egy újabb ötmilliárd eurós forrás létrehozását 2024-re.
A német lap szerint a találkozón a magyar küldött kijelentette: az Orbán-kormány nem fizetne be az Ukrajna Segélyezési Alapba, de Orbán Viktor kormánya nem akarja aktívan blokkolni a szervezetet.
Ahogy azt az Index korábban megírta, a magyar kormányfő a decemberi uniós csúcstalálkozón megvétózta az Ukrajnának 2027-ig nyújtandó 50 milliárd eurós támogatásról szóló megállapodást. A Spiegel szerint nemcsak a magyar álláspont jelent problémát, hanem arról is vita van, hogy az alapból miként kellene finanszírozni az Ukrajnának szánt katonai segélyeket.
A német kormány azt szeretné elérni, hogy az Ukrajnának nyújtott kétoldalú támogatásokat számolják el az uniós hozzájárulás részeként.
Ha ez nem így történik akkor az Olaf Scholz német kancellár nevével fémjelzett kormányzat nem járul hozzá az új alap létrehozásához.
A franciák szerint az új alapot elsősorban védelmi eszközök közös beszerzésére kellene felhasználni. A legtöbb uniós tagország azonban a korábbi modellt favorizálja, miszerint az államok kompenzációt kaphatnak az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekért.
(Borítókép: Orbán Viktor egyeztetést folytat Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével az EU-csúcs előtt Brüsszelben 2023. december 14-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)