Borisz Nagyezsdin aláírásokat gyűjt, hogy indulhasson Putyin ellen az idei elnökválasztáson, amelyet március 17-én tartanak Oroszországban. Nagyezsdin nyíltan vállalja, hogy az orosz „speciális katonai művelet” egy hiba, és ha megválasztják, akkor leállítja az ukrajnai támadásokat.
Borisz Nagyezsdinnek január 31-ig kell leadnia százezer aláírást a jelöltséghez, amiről a stábja azt mondja, hogy már megszerezték őket – sőt bőven 150 000 fölött járnak. Nem csoda, hiszen napokig didergő sorok kígyóztak országszerte a mínusz 30-40 fokban, hogy a jelölt petícióját aláírják. Az egyetlen hátránya ennek az lehet, hogy az aláírásuk mellett a személyes adataikat is meg kellett adniuk, amelyek így a Kreml látókörébe kerülnek.
Emellett önkéntesek gyűjtik a kivándorló oroszok aláírását Londontól Perzsiáig. Ebből is látszik, hogy bőven vannak olyan oroszok, akik nem értenek egyet Ukrajna megtámadásával. Nagyezsdin legnagyobb ígérete mindenképpen az, hogy
megválasztása esetén elnöksége első napján beszünteti a háborút Ukrajna ellen.
Azt ő maga is elismerte, hogy valószínűleg nem fog nyerni, de szeretné elérni a lehető legjobb eredményt.
„Putyin sok hibát követett el, nem csak a különleges katonai művelettel – mondja az elnökjelölt a BBC-nek adott interjújában. – Gyakorlatilag lerombolta a modern orosz állam kulcsfontosságú intézményeit, és a múltban tartja az országot. Az én feladatom az lesz, hogy ezeket az intézményeket helyreállítsam.” Elég erős szavak ezek egy olyan országban, ahol a rezsim és az elnök bírálói rendszerint börtönbe kerülnek, vagy holtan végzik – mint például Borisz Nyemcov ellenzéki vezető, akinek Nagyezsdin dolgozott.
Ehhez képest Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő azt nyilatkozta, hogy Nagyezsdint a rendszer bennfentesének tekintik, úgyhogy „ha teljesíti a feltételeket, akkor indulhat a választásokon”. Ez nagyjából azzal egyenlő, hogy nem tartják ellenfélnek. Nem úgy, mint a szintén háborúellenes Jekatyerina Duncovát, akinek decemberben elutasították az indulását.
A másik forgatókönyv, hogy ha Putyin egy háborúellenes jelölttel szemben nyerné meg a választásokat, akkor az egyértelmű felhatalmazás lenne a Kreml számára a néptől, hogy a háborút továbbra is folytatni kell. Ennek hatására sokan még a Kreml emberének is tartját Nagyezsdint.
Elmondta továbbá az elnökjelölt, hogy a háború elején csak az emberek 15-20 százaléka volt mellette, de mára már Oroszország nagy része békét akar.
Teljesen biztos vagyok benne, hogy Putyin nem fogja még hat évig uralni Oroszországot, mert egyre többen értik meg, hogy a militarizmus, a tekintélyelvűség és az elszigeteltség nyomvonalán rángatja Oroszországot
– mondta végül.
Tervei között szerepel még, hogy nemcsak a háborút szünteti meg, de kiszabadítja az összes politikai foglyot is – természetesen Navalnijjal az élen –, és azon nyomban megkezdi a béketárgyalásokat.