Joe Bidenre egyre nagyobb nyomás nehezedik azt követően, hogy három amerikai katona meghalt, több tucat pedig megsebesült egy jordániai támaszpontot ért dróncsapásban. Katonai tisztségviselők szerint Iránhoz köthető fegyveres milíciák követték el a támadást.
Joe Biden amerikai elnöknek döntenie kell: közvetlenül szembeszáll Iránnal, és ezzel egy széleskörű regionális konfliktus kockáztat, vagy elkerüli az eszkalációt, és a támogatott milíciákkal veszi fel a küzdelmet. A Bloomberg az amerikai álláspontot ismerő személyre hivatkozva arról ír, hogy
a történtek erősebb választ fognak kikényszeríteni, mint bármi, amit az Egyesült Államok eddig tett az Izrael és a Hamász között dúló háború kitörése óta.
A támadás gazdasági hatásai már tapasztalhatóak a világkereskedelemben. A Brent-olaj ára 1,5 százalékkal nőtt. Az olaj ára a múlt héten több mint 6 százalékkal emelkedett a feszültségek elmélyülésével párhuzamosan. Irán tagadta, hogy közvetlen köze lenne a támadáshoz (ugyanakkor az iráni kormányzat régóta támogat olyan milíciákat, amelyek rendszeresen csapásokat hajtanak végre az amerikaiak ellen).
A nyílt konfliktus helyett felmerül a titkos akció lehetősége. Az Egyesült Államok úgy csapna le Iránra, hogy nem vállalja fel a támadást, de ugyanakkor egyértelmű üzenetet küld.
A Biden-kormányzat iráni tisztviselőket is célba vehetne, ahogyan Donald Trump korábbi elnök tette, amikor 2020-ban Bagdadban elrendelte Kászem Szolejmáni tábornok likvidálását.
Egy biztos, az amerikai bázis elleni támadás olyan döntés elé állítja Bident, amely elnöksége egyik meghatározó, komoly következményekkel bíró döntése lesz. Az amerikai elnök meg akarja büntetni a támadás elkövetőit, és el akarja riasztani Iránt a térségbeli akcióitól. Ezzel azonban az Egyesült Államok közvetlen konfrontációba kerülhet a teheráni vezetéssel, amely a Hamász terrortámadása óta már felbátorodott a régióban, csapásokat mérve Irakban és Pakisztánban.