Ismét tüntettek Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök kormánya ellen Madridban, amiért a szociáldemokrata politikus amnesztiában részesítené a 2017-es katalán függetlenségi népszavazáson részt vevőket. A tüntetést szervező jobboldali-konzervatív Spanyol Néppárt szerint a törvényjavaslat sérti a spanyol alkotmányt, ezenkívül félelmük szerint lendületet adhat a 2017 óta folyamatosan gyengülő katalán függetlenségi mozgalomnak.
A rendőrség szerint 45, a demonstrációt meghirdető jobbközép-konzervatív Spanyol Néppárt (Partido Popular, PP) szerint 70 ezren gyűltek össze vasárnap délben Madridban, hogy így tüntessenek amiatt, hogy a Pedro Sánchez által vezetett szociáldemokrata kormány amnesztiában részesítené a 2017-es katalán függetlenségi népszavazás – madridi olvasat szerint zendülés – szervezésében részt vevőket.
Az amnesztiatörvény ugyanis jogilag felmentené azon katalánokat, akik valamilyen módon részt vettek a 2017-es eseményekben.
Vagyis az ügy miatt elítélt emberek büntetését eltörlik, míg a letartóztatásra vagy vádemelésre várók ügyeit felfüggesztik – így például a népszavazás után a letartóztatása elől Belgiumba költöző egykori katalán elnök, Carles Puigdemont is szabad ember lenne hazájában. Ez pedig a spanyol unionisták számára bal- és jobboldalon egyaránt elfogadhatatlan – sokan azzal érvelnek, hogy ezzel csorbulna a spanyol jogállamiság.
A tüntetőket a tavaly nyáron előrehozott választásokat megnyerő, ám kormányalakításra képtelen PP-elnök, Alberto Nunez Feijóo hívta egybe, aki a tömegnek azt ígérte,
demokratikus úton megmentjük az országot, és visszaállítjuk a [törvény előtti] egyenlőséget mindenki számára.
Beszédében emellett arról értekezett, hogy nincs jó vagy rossz terrorizmus, akik pedig a 2017-es katalán függetlenségi népszavazást – olvasata szerint a spanyol állammal szembeni zendülést – megszervezték, azok terrorista cselekményeket hajtottak végre.
Azonban még ennél is sarkosabban fogalmazott a szintén PP-s, regionális madridi kormány vezetője, Isabel Díaz Ayuso, aki szerint a Sánchez-kormány „kriminalizálja a normális életet és normalizálja a bűncselekményeket, mert utóbbival egyezséget köt”.
Ezzel Ayuso arra utalt, hogy Sánchez miniszterelnökségét a spanyol képviselőházban a 2017-es népszavazás idején katalán elnöki posztot betöltő Carles Puigdemont pártjának, a jobbközép-függetlenségpárti Juntsnak, illetve a jelenlegi katalán kormányt adó Katalán Republikánus Baloldalnak (ERC) a szavazataival választották meg, amiért cserébe Sáncheznek hatalmas politikai alkukba kellett beleegyeznie – a tüntetés során egyébként többször is felhangzott az egyszerre spanyol és uniós zászlókkal felvonuló tömegben a „Puigdemontot börtönbe!” skandalum.
Ez már nem az első alkalom, hogy Feijóoék tüntetni hívják a spanyolokat a belebegtetett amnesztiatörvény miatt,
ugyanis az unionista spanyol politikában az amnesztia eddig vörös vonalnak számított.
Ezzel ugyanis olvasatuk szerint az igazságszolgáltatás elől megmenekülnének azon függetlenségpárti katalán politikusok, akik a Madrid által nem szentesített – egyébként madridi karhatalommal levert – népszavazáson a spanyol állammal szemben felkeltek, majd az alapján 2017. október 27-én kikiáltották a Spanyol Királyságtól független Katalán Köztársaságot. Azonban a katalán parlament szűk többségével elfogadott határozatát más állam nem fogadja el, köztük Spanyolország sem.
A népszavazást követően a madridi szövetségi kormány és a barcelonai regionális kormány között a kapcsolatok történelmi mélységbe zuhantak, amik a válság idején kormányzó PP választási vereségével, valamint Pedro Sánchez és pártja, a szociáldemokrata PSOE hatalomra kerülésével kezdtek el javulni – Sánchez több ízben is tárgyalt a katalán elnökkel, Pere Aragonésszel, illetve korábban kegyelemben részesített több, a népszavazás megszervezésében részt vevő katalánt – köztük Aragonés pártjának, az ERC-nek a vezetőjét, Oriol Junquerast.
Az amnesztiatörvényt kritizálókNAK A jogállamisági aggályok mellett másik nagy érve, hogy az amnesztiával ismét lendületet kaphat a katalán függetlenségi mozgalom.
Ugyanis a közvélemény-kutatások szerint 2017 óta csökkent a független Katalóniát támogatók száma, mivel ahogy a spanyol, úgy a katalán belpolitikát is más ügyek határozták meg – 2020-ban a koronavírus-járvány, majd az arra adott kormányzati reakciók, utána pedig a járvány gazdasági hatásai, majd az infláció.
Ez pedig a téma tematizálásával változhat, ráadásul amennyiben a Képviselőház után a Szenátus is elfogadja a törvényjavaslatot, akkor visszatérhet a letartóztatása elől Belgiumba menekült Carles Puigdemont, a függetlenségpártiak egyik legnagyobb vezére.
Ráadásul az egykori katalán elnököt Spanyolországban nem kedvelik – korábban még Sánchez is azt ígérte, Madridban majd bíróság elé állítják – és nemcsak a függetlenségpárti nézetei miatt.
a madridi ügyészség ugyanis jelenleg azután nyomoz, hogy Puigdemonték függetlenségi tervét segíthették-e külső szereplők – elsősorban orosz, német és olasz állampolgárok.
Puigdemont ugyanis a függetlenség kikiáltása előtt találkozhatott orosz diplomatákkal, és a vizsgált személyek célja az lehetett, hogy Katalónia függetlenségének kikiáltásával destabilizálhatják nemcsak az országot, hanem az egész Európai Uniót. A nyomozást nemrég fél évvel meghosszabbították.
Mint arról korábban beszámoltunk, a tavaly nyári parlamenti választások után a királycsináló szerepbe a katalán függetlenségpárti politikusok kerültek, mivel sem a PP vezette jobb-, sem pedig a PSOE vezette baloldali tömb nem tudott többséget felmutatni a spanyol Képviselőházban.
A katalánok pedig elég nagy számlát nyújtottak be támogatásaikért cserébe.
Sánchezéknek a 14 katalán képviselő szavazatáért bele kellett menniük, hogy többek között a katalán és a baszk nyelvet nemcsak spanyol, hanem uniós szinten is hivatalos nyelvvé tennék, így például az Európai Parlamentben is felszólalhatnának ezeken, ugyanakkor a legnagyobb csekk az amnesztiatörvény volt.
Ezenkívül azt is kérték, hogy a madridi és a barcelonai kormányok ismét kezdjenek tárgyalásba, hogy normalizálják a kapcsolatokat, illetve álljon fel egy Pegasus-vizsgálóbizottság, miért hallgattak le katalán és baszk függetlenségpárti politikusokat.
Ezekbe végül Sánchezék belementek, amiért a jobboldali pártok azzal vádolták meg a PSOE-t, hogy félrevezette a szavazókat a választásokon, hiszen szerintük ha az emberek tudták volna, hogy a regnáló miniszterelnök amnesztiát nyújtana a katalánoknak, akkor másképp döntöttek volna a szavazófülkékben.
Ráadásul sajtóhírek szerint Feijóoék az amnesztia kérdését uniós szintre vinnék
– a párt a héten mindhárom uniós intézmény (az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament) elnökeit megkeresi, mivel szerintük az uniós joggal ütközhet a törvény.
Ugyanakkor Sánchezék másképp látják az eseményeket: szerintük az amnesztiatörvény tervezete mind az uniós, mind a spanyol jognak megfelel, ráadásul szerintük azzal sikerülhet lezárni a már lassan hét éve húzódó konfliktust Barcelona és Madrid között. A spanyol miniszterelnök amellett érvel, hogy az amnesztiával lehetne megkezdeni a kapcsolatok normalizálását, és új alapokra helyezni a két kormány közötti viszonyt.
Azonban hiába hozhAT politikai szinten a két kormány között kiegyezést az amnesztia, a miniszterelnök helyzetét rendkívül megnehezíti, hogy a spanyol választók többsége ellenzi az amnesztiát.
Egy szeptemberi kutatás szerint a spanyolok 70 százaléka az amnesztia ellen van, de még a miniszterelnökre szavazók 59 százaléka szerint is rossz döntés, ez pedig akár politikai karrierjébe is kerülhet az eddig is gyakran politikailag rizikós lépéseket hozó kormányfőnek.
A törvényjavaslatról kedden vitáznak a spanyol képviselők, amiről még aznap szavaznak is, ezután pedig a spanyol törvényhozás felsőházába, a Szenátusba kerül majd az ügy.
(Borítókép: Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök felszólal a parlament plenáris ülésén 2020. június 3-án Madridban, Spanyolországban. Fotó: Dani Duch / Pool / Getty Images)