Az első két előválasztás, az iowai és a New Hampshire-i után a soron következő nevadai előtt vettük végig, hogyan is áll az elnökjelöltségi versenyben Donald Trump. A lehetőségeket és a buktatókat Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársával elemeztük a Kibeszélőben.
A beszélgetést onnan indítottuk, hogy a két győztes első előválasztás után Trumpnak vajon tényleg sima lesz-e az útja a republikánus elnökjelöltségig. A szakértő szerint az egyértelmű, hogy ezúttal a volt elnök nem bízta a véletlenre, hogy behúzza-e az elnökjelöltségi verseny első állomását, ellentétben a korábbi választásokkal, amelyeken megmérette magát.
Az előválasztás következő állomása Nevada lesz február elején, azonban már előzetesen tudni lehet, hogy az ottani delegáltak támogatását Trump fogja megszerezni, mert egyedül indul a kaukuszon.
A bonyolult amerikai előválasztási rendszer magyarázatát kértük Csizmazia Gábortól, hogy a magyartól jóval bonyolultabb rendszerben el tudjunk igazodni. Ehhez tisztáztuk, hogy
Ez utóbbin egyszerre több mint 15 államban voksolnak majd a republikánus elnökjelöltekről, tehát aki ott viszi a többséget, az nagyon valószínű, hogy a nyári republikánus konvención megkapja a végleges felhatalmazást, és immár hivatalos republikánus elnökjelöltként szállhat szembe a demokrata jelölttel, aki valószínűleg a jelenlegi elnök, Joe Biden lesz.
Arról is szót ejtünk,
Azt tudjuk, hogy a volt republikánus elnök ellen jelenleg négy büntetőeljárás folyik, ezekben már vádat is emeltek. A szakértő szerint azonban
Trumpot a vádemelések sem fogják megállítani az elnökjelöltségért robogó vonaton, mert valószínűleg nem mind lesz sikeres.
A vádemelések közül kettő azonnal elhal, ha mondjuk Trumpot elnökké választják, mert hivatalban lévő elnök ellen nem lehet eljárást indítani. Az állami szinten megindított eljárásokat azonban le kell folytatni – csak a szövetségieket nem.
Megvitattuk azt is, hogy mennyiben politikai indíttatásúak a Trump elleni eljárások. Csizmazia Gábor utalt arra, hogy Trumpnak és csapatának lehet némi igaza, hiszen mindig olyan időpontban kezdődtek az eljárások. A republikánusok mindig azt a kérdést tették fel, hogy miért éppen akkor emeltek vádat, hiszen minden információ birtokában volt az ügyészségnek ahhoz, hogy akár egy-másfél évvel korábban is megtegyék a vádemelést.
Valószínűleg első körben komoly változások jönnek a „mély állam″ szintjén, vagyis abban a közigazgatási szférában, amely kiszolgálja a mindenkori elnököt és csapatát, azonban velük Donald Trumpnak sokszor meggyűlt a baja, mert egyszerűen elszabotálták fontos döntések végrehajtását.
Az új Trump elnökség az eddiginél még nyíltabb gazdasági konfrontációra törekedhet majd Kínával. Európa viszonylatát érinti az is, hogy az ukrajnai háborúnak valamiképpen véget vet, ha nem, akkor pedig a kínai vonal annyira leköti az USA-t, hogy Európának ebben a helyzetben nagyobb pénzügyi és biztonságpolitikai felelősséget kellene vállalnia.
A magyar–amerikai kapcsolatok a Trump-adminisztráció alatt is jók voltak, és 2020 után is fennmaradt a párbeszéd. Kérdés, hogyan tudnánk ezzel élni 2025-ben.
A beszélgetés során szó volt még arról is, hogy
(Borítókép: Csizmazia Gábor. Fotó: Németh Kata / Index)