A legfrissebb felmérés szerint a britek 70 százaléka szerint káros hatást gyakorolt a brit gazdaságra Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból, Boris Johnson volt brit miniszterelnök viszont továbbra is méltatja a brexitet.
Boris Johnson az X-en tett bejegyzésében úgy fogalmaz: négy évvel a brexit után azt ünnephetik a britek, hogy az ország visszanyerte a demokratikus hatalmát, saját maga hozza meg törvényeit és szabályait. Az exminiszterelnök szerint a brexit által biztosított szabadságjogok révén javították a jóléti normákat, csökkentették az egészségügyi termékekre kivetett adókat, nagyobb rugalmasságot teremtettek az élvonalbeli iparágak számára a pénzügyi szolgáltatásoktól a biotudományig, valamint számos globális szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek.
Meg kell őriznünk a tettrekészséget és bátorságot ahhoz, hogy eltérjünk az alacsony növekedést és magas szintű szabályozást igénylő európai modelltől. Mindenáron el kell kerülnünk, hogy az Észak-Írország és Írország közötti határral kapcsolatos mesterséges aggályokat arra használják fel, hogy az egész Egyesült Királyságot az uniós szabályokhoz igazítsák.
– írta Johnson.
Ezzel szemben az Ipsos közvélemény-kutató csoport az Evening Standard című londoni napilap megbízásából 1003 ember bevonásával elvégzett, a brit EU-tagság megszűnésének negyedik évfordulóján közzétett reprezentatív vizsgálatában kimutatta, hogy a brit választók 57 százaléka általánosságban, a gazdasági hatásokon túl is kudarcnak minősíti a brexitet, és mindössze 13 százalék nevezte sikeresnek a brexit folyamatát.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután a brit EU-tagságról 2016 nyarán megtartott népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.
Az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával Nagy-Britannia az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
Az Ipsos szerdán ismertetett évfordulós felmérése szerint különösen a fiatal, 35 év alatti korosztály tartja sikertelennek a brexitet: ebben a korcsoportban a válaszadók 70 százaléka minősítette kudarcnak a brit EU-tagság megszűnése óta lezajlott folyamatokat.
Az átlagon belül, minden korosztályt egybevetve a londoniak 67 százaléka, országosan az egyetemi végzettségűek 73 százaléka nyilvánított negatív véleményt a brexitről.
Az utóbbi időszakban más reprezentatív felmérések is azt jelezték, hogy a britek jelentős többsége most már kedvezőtlenül ítéli meg a brexit hatásait.
A UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és az Egyesült Királyság gazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott londoni elemzőház és a Public First nevű közpolitikai kutatócsoport nemrégiben ismertetett közös vizsgálata szerint a britek 52 százaléka úgy tartja, hogy a brexit rosszul vagy nagyon rosszul végződött, és
mindössze 9 százalék mondta azt, hogy az ország jól vagy nagyon jól járt a kilépéssel.
A 4005 felnőtt brit állampolgár bevonásával elvégzett felmérésben a válaszadók 60 százaléka közvetlenül a brexitet okolta az elmúlt évek kiugró inflációjáért, az ezt kísérő megélhetési válságért, és általában a brit gazdaság teljesítményének hanyatlásáért.
Azok közül, akik szerint a brexitnek rossz vagy nagyon rossz vége lett, 74 százalék jósolta azt, hogy a brit EU-tagság megszűnésének soha nem is lesznek kedvező eredményei.
(Borítókép: brexitellenes tüntetők Londonban 2019. február 13-án. Fotó: Jack Taylor / Getty Images Hungary)