Február 1-jén rendkívüli EU-csúcsot tartanak, miután a legutolsó, decemberi találkozón Orbán Viktor magyar kormányfő vétója miatt nem sikerült megállapodni a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret (MFF) felülvizsgálatában, ami többek között új, 50 milliárd euró támogatást adna Ukrajnának. A csúcsra feszült időszakban kerül sor, mivel sokan tartanak attól, hogy a magyar miniszterelnök megint akadályozni fogja a közös döntéshozást. De vajon így lesz-e?
Délelőtt tízkor kezdődik a rendkívüli EU-csúcs, ahol a Charles Michel vezette Európai Tanácsban az uniós tagállamok állam- és kormányfői az Európai Unió többéves pénzügyi keretének (MFF) felülvizsgálatáról fognak tárgyalni.
Az MFF kapcsán már tavaly is nagy viták zajlottak. Az Európai Bizottság a költségvetést először közel 100 milliárd eurós tételben módosította volna, amiből 66 milliárd eurót tagállami pluszbefizetésekkel oldott volna meg, azonban ezt több ország is ellenezte. Míg Németországot és az ún. fukarországokat (Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország) a befizetendő összeg nagysága, addig Magyarországot az Ukrajnának szánt támogatás és annak összetétele (33 milliárd euró saját forrásból, 17 milliárd pedig hitelből) zavarta.
Végül a decemberi csúcson 26 tagállamnak sikerült kompromisszumra jutnia, a 66 milliárdnyi pluszbefizetés mértékét 21 milliárd euróra csökkentették, ami már a 26 tagállam számára elfogadható volt.
Ugyanakkor a költségvetés felülvizsgálatában végül mégsem sikerült megállapodni, mivel a 27 tagállam közül egy vétót emelt, méghozzá Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
A magyar kormányfő ugyanis míg az Ukrajnával és Moldovával az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését végül a tanácsteremből való kivonulásával nem utasította el, addig a többéves költségvetés felülvizsgálatát már igen, amiért abból 50 milliárd euróval a jelenleg honvédő háborút vívó Ukrajnát támogatnák.
A magyar kormány két különböző érvet hozott fel az MFF elutasítására:
Orbán akkori vétójával többen nem értettek egyet. Olaf Scholz német kancellár a csúcs utáni sajtótájékoztatón diplomatikusan arról beszélt, mivel a 26 tagállam gyorsan meg tudott egyezni az MFF felülvizsgálatában, ezért bizakodó a tekintetben, hogy a következő csúcson végleges megállapodás is születhet – ezúttal már Orbán Viktorral egyetértésben.
Ugyanakkor ennél jóval keményebben fogalmazott Emmanuel Macron francia elnök, aki azt kifogásolta, hogy Orbán a 64,6 milliárd eurós csomag egy tétele miatt az egészet elutasította, emiatt arra szólította fel a magyar miniszterelnököt, hogy viselkedjen európai módon, és ne ejtse túszul a tárgyalásokat politikai feltételekkel.
A mostani rendkívüli csúcson pedig továbbra is az a kérdés, hogy az MFF felülvizsgálata kapcsán végre sikerülhet-e a tagállamoknak megegyezniük valamilyen módon, vagy Orbán egyedüliként továbbra is vétózni fogja a költségvetés módosítását.
A csúcs előkészítésében – ahol szinte kizárólag az MFF lesz a téma – ezért a háttérben nagyon sok munka folyt a szereplők között, hogy ezúttal teljes egyetértés legyen a tagállamok között, és a magyar kormány több olyan tervet is megszellőztetett, amit már a magyar kormányfő is hajlandó lenne támogatni.
A magyar kormány felvetette, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat az uniós költségvetés helyett egy külső alapból finanszíroznák – ezt Orbán Viktor többek között Robert Fico szlovák kormányfővel tartott sajtótájékoztatóján is megismételte –, de később a miniszterelnök arról beszélt, hogy az Ukrajnának 2027-ig folyósított támogatásokról nem egyszer, hanem évente kellene szavazni, ráadásul egyhangúan.
Ugyanakkor ezek a javaslatok sajtóhírek szerint nem nyerték el a többi 26 tagállam tetszését.
Míg előbbivel az a problémájuk, hogy annak felállítása időigényes lenne – például több nemzeti parlamentnek is szavaznia kellene róla –, addig utóbbi kapcsán attól tartanak, azzal Orbán számára minden évben lehetőséget adnának a vétóval való zsarolásra. Ráadásul utóbbi jogilag is kérdéses, mivel míg az MFF elfogadásához és felülvizsgálatához egyhangú döntés kell, addig a normál költségvetési eljárás kapcsán már csak minőségi többség.
Azaz annak ellenére, hogy a tagállamok elsősorban a kompromisszumban érdekeltek, nem valószínű, hogy a magyar felvetések mögött lenne támogatottság, főleg, hogy az utóbbi időben több tagállam is megszellőztette, milyen retorziók érhetnék a magyar kormányt egy esetleges vétó után.
Attól, hogy több tagállam is különböző ötleteket szivárogtat ki a sajtónak, azok nem biztos, hogy tervvé is válnak, de jól mutatja, hogy Magyarországgal szemben a tagállamok többségénél elfogyott a türelem és a bizalom.
A sajtónak több, név nélkül nyilatkozó diplomata, illetve az EP-képviselők többsége is úgy látja, a magyar kormány mindössze azért vétózik, hogy ezzel próbálja megszerezni a Magyarország számára járó, ám jelenleg különböző jogállamisági és korrupciós aggályok miatt felfüggesztett uniós forrásokat.
Ráadásul a magyar kormányt nem kizárólag azért kritizálják, mert ellenzi Ukrajna támogatását a közös költségvetésből, hanem mert a vétójával más ügyeket is érint.
Az MFF felülvizsgálata kapcsán például átcsoportosítanának pénzeket a határvédelemre és az illegális migráció visszaszorítására, az Európa versenyképességének javítását célzó STEP-eszközre, illetve a helyreállítási alap kapcsán felvett közös hitel megemelkedett kamatainak a törlesztésére. A migráció kapcsán az átcsoportosítást például Olaszország mellett Ciprus vagy Szlovákia is támogatja, addig a STEP-et elsősorban Németország és Franciaország, míg a közös hitel törlesztését az Európai Bizottság és az ún. fukarországok harcolták ki.
A csúcs hivatalosan csütörtökön 10-kor kezdődik, de a tagállamok állam- és kormányfői már szerda este Brüsszelbe érkeztek, ahol először az Európai Bizottság épületében tartottak megemlékezést a december 27-én elhunyt korábbi EB-elnökről, Jacques Delorsról, majd pedig közösen vacsoráztak az utca túloldalán lévő Európai Tanács épületében.
Ugyanakkor utóbbit Orbán Viktor kihagyta, így az informális eseményen nem kezdhették meg a tárgyalásokat a magyar kormányfővel.
Helyette Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, majd Emmanuel Macron francia elnökkel tartott négyszemközti megbeszélést – Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közleménye szerint a csúcstalálkozó előkészítéséről esett szó a vezetők között.
Valószínű, hogy már itt is a költségvetés revíziója volt a téma, hiszen a magyar kormányfőn kívül mindenki támogatja annak a módosítását – Charles Michel Európai Tanács-elnök is arról írt a csúcs meghívólevelében, hogy decemberben a 26 tagállam vezetője „határozottan támogatta” a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata kapcsán kidolgozott keretdokumentumot, ami megalapozza, „hogy mind a 27-en véglegesítsük a megállapodást”.
A tagállamok diplomatái pedig még szerdán is a csúcsra készülve tárgyaltak annak zárónyilatkozatáról, és hogy milyen megoldással lehetne a magyar kormányt is rávenni annak támogatására. A Financial Times által megszerzett legfrissebb – de nem biztos, hogy végleges – változat alapján a tagállamok abban állapodnának meg, hogy
minden évben vitát tartanának az Ukrajnának szánt támogatásokról, ugyanakkor Orbán kérése ellenére azt nem kötnék egyhangú szavazáshoz.
Ennek – ugyanis mint fentebb írtuk – politikai oka (potenciális vétó) mellett jogi akadálya is van, mivel a normál költségvetési eljárásban nem kell egyhangú döntés, ahhoz a minőségi többség is elegendő a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsában (röviden: tanács), amikor minden évben döntenek arról, hogy a tanács milyen álláspontot képviseljen a jövő évi költségvetés tárgyalása során a többi uniós intézménnyel, az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel szemben.
Így jelenleg három lehetséges kimenetel elképzelhető a csütörtöki EU-csúcson:
(Borítókép: Orbán Viktor (b) és Havasi Bertalan (j) érkezik az EU csúcstalálkozóra, Brüsszelbe, 2023. december 14-én. Fotó: John Thys / AFP)