A világ polarizálódik, többpólusúvá válik, lesznek erős kapcsolatok, lesznek gyengébb kapcsolatok, és az olyan országok, mint Szingapúr és Magyarország, hídszerepet játszhatnak – vélekedett George Yeo, Szingapúr korábbi külügyminisztere az Eurázsia magazinnak adott interjúban.
A havonta megjelenő magazin februári számának címlapinterjújában a korábbi szingapúri külügyminiszter kifejtette: Magyarországnak kis országként – akárcsak Szingapúrnak – küzdenie kell a blokkosodás ellen, amit egészségtelennek, diszfunkcionálisnak és bizonyos mértékig erkölcstelennek tart, „mert az emberek életével játszik”.
A blokkosodással összefüggő, egyes országokra nehezedő nyomással kapcsolatban beszélt a kínai és az amerikai külpolitikai hozzáállás különbségeiről is:
A kínaiak lazábban állnak hozzá, azt mondják, ha nem vagy ellenem, nincs gond, szabadon megválaszthatod a saját barátaidat. De az amerikaiak most egy olyan stratégiába kezdtek, hogy valahogy bekerítsék Kínát, és lelassítsák. Néhányan közülünk ezt szinte a megfékezésre, visszaszorítására tett kísérletnek tekintik. Azonban Délkelet-Ázsia egyetlen országa sem egyezett ebbe bele. A nyomás egy részének eleget kell tennünk, mert az USA nagyon erős ország, és büntetéseket szabhat ki ránk. Ugyanakkor az emberek nem örülnek ennek. És ha a nyomás túl erős, akkor ellenhatás is van.
George Yeo rámutatott, hogy a világ polarizálódik, többpólusúvá válik, de szerinte nem lesz új hidegháború vasfüggönnyel.
Lesznek erős kapcsolatok, lesznek gyengébb kapcsolatok. Az olyan országok, mint Szingapúr és Magyarország, hídszerepet játszhatnak. Megvannak az identitásaink, amelyek lehetővé teszik, hogy a tőlünk különböző népekkel szabadon érintkezzünk, mert tudjuk, hogy kik vagyunk. Ha erősek a gyökereink, akkor rugalmasak tudunk lenni. De ha gyenge az identitásunk, akkor állandóan aggódunk az egyensúly fenntartása miatt
– figyelmeztetett a korábbi külügyminiszter.
Arról is beszélt: az Egyesült Államok számára szerinte a legjobb pozíció az lenne, ha minden pólushoz közel lenne, és így sokkal kevesebb erőfeszítéssel játszhatna döntő szerepet, ahelyett hogy megpróbálna másokat lehúzni, de sajnos egyelőre Amerikának „nem tetszik a multipolaritás gondolata, mert ez azt jelenti, hogy elveszíti a dominanciáját”.
A teljes interjú elolvasható a februári Eurázsia magazinban. Tavaly decemberben jelent meg Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája című könyve (ebben a cikkben írtunk róla részletesen, illetve a politikai igazgató év végi nagyinterjút adott az Indexnek). Többek között George Yeo is ajánlót írt a hosszú távú stratégiai célokat és kitörési pontokat meghatározó kötethez:
Orbán Balázs Huszárvágás című könyve alapos betekintést nyújt az olvasónak a magyar jellembe, amely egyszerre dühítő és csodálatra méltó. Dühítő, mert a magyar a nagyobb erőkkel szemben mer más lenni. Iskolás koromban rácsodálkoztam arra, hogy miért a Magyar Posta bélyegei a legnagyobbak és a legszebbek. Visszatekintve bizonyára ez volt a magyarság különállásának szimbóluma a zord szovjet világban. Most az Európai Unióban és a NATO-ban Magyarország ismét elutasítja, hogy konformizmusra kényszerítsék. Ebben a dacban van egy csodálatra méltó tulajdonság is, mert a magyar nem a nagyobb közösségtől való elhatárolódásra törekszik, amit Európa közepén soha nem tehet meg, hanem egy olyan álláspontot akar érvényesíteni, amelyet a közösségben mások kezdetben talán nyíltan nem helyeselnek, de sokan csendben támogatnak. A huszárvágás sohasem mentes a kockázattól, ám olykor új utat nyithat a jövő felé, amelyen mások is elindulhatnak.
Szingapúr volt külügyminisztere azt is írta, hogy az Orbán Balázs könyvében bemutatott kapcsolódási stratégia, amely tükrözi Magyarország történelmét, „nem csupán arról szól, hogy megtalálja a biztonságot a nagyobb csoporton belül, hanem arról is, hogy új és jobb irányok felé terelje azt”.
(Borítókép: George Yeo Szingapúrban 2018. november 6-án. Fotó: Giulia Marchi / Bloomberg / Getty Images)