Az elmúlt 23 évben több ország elnöke is idő előtt távozott posztjáról Európában. Magyarország azonban ebben a listában is élmezőnybe tartozik, hiszen nálunk már a második köztársasági elnök mondott le ebben az évezredben.
Novák Katalin szombati lemondásával immár kettőre nőtt azon magyar köztársasági elnökök száma, akik idő előtt távoztak pozíciójukból ebben az évezredben. Az államfők lemondása ma is szokatlan, hiszen míg a parlamentáris demokráciákban a kormányfők személye gyakran változik, addig a köztiszteletben álló elnökök java része kitölti teljes ciklusát.
Hogy valaki megbukjon, ahhoz legalább olyan horderejű ügynek kell kirobbannia, mint amely most Novákot is elsöpörte. Egyébként Afrikában és a világ több kontinensén sem éppen életbiztosítás elnöknek lenni, így maradtunk Európában, és összegyűjtöttük, mely országokban történt államfőcsere ebben az évezredben, azaz 2001 óta.
A sort 2003-ban nyithatjuk, akkor mondott le elnöki posztjáról Eduard Sevardnadze, Georgia – akkori nevén még Grúzia – elnöke, miután egy heves tüntetéssorozat elsöpörte a hatalomból. Az elnök ellen azért indult tüntetés, mert csalásokra derült fény a nem sokkal azt megelőző parlamenti választásokon. A demonstrálók a parlamentbe is betörtek, ahonnan az elnököt ki kellett menteni. Sevardnadze végül ellenzéki nyomásra volt kénytelen lemondani.
Nagy visszhangot kapó ügy volt Horst Köhleré, a német államfő 2010 május végével, váratlanul adta vissza hivatalát, amelyet akkor már hat éve töltött be. A lemondás politikai bombaként robbant, és általános megdöbbenést okozott Berlinben. A távozást egy Afganisztánnal kapcsolatos, vitatott kijelentése idézte elő, Köhler ugyanis azt mondta, hogy a külföldi katonai missziók részben Németország gazdasági érdekei miatt történnek. Az elnök szerint csak félreértették, de végül így is lemondott.
Szintén 2010-ben mondott le Fatmir Sejdiu is, aki Koszovó első elnökeként sértette meg országa alkotmányát, hiszen egyszerre volt államfő és pártelnök is. Sejdiu országa egyik legmeghatározóbb politikusa volt, hiszen az ő regnálása alatt kiáltották ki Koszovó függetlenségét. Végül a pártelnökségét is elvesztette 2010-ben.
2012-ben aztán két európai állam is rövid időre államfő nélkül maradt. Előbb Christian Wulff, német elnök mondott le, aki rendkívül kellemetlen ügybe keveredett. Az államfő korábban letagadta, hogy még alsó-szászországi miniszterelnökként kapcsolatban állt egy vállalkozóval, és félmillió eurós kölcsönt kapott tőle. Amikor ezt a német Bild meg akarta írni, felhívta a főszerkesztőt, és megfenyegette. Mindezt ráadásul úgy, hogy üzenetrögzítőre mondta fel a fenyegetést. Wulff megpróbálta kimagyarázni az ügyet, de csak egyre mélyebb gödröt ásott maga alatt, így végül kénytelen volt bejelenteni, hogy lemond elnöki posztjáról.
Szintén 2012-ben, április elején pedig a magyar köztársasági elnök távozott hivatalából. Schmitt Pál a doktori dolgozata miatt kirobbant plágiumügy – pontosabban a végül a doktori címének elvételével végződő egyetemi vizsgálat – hatására állt az Országgyűlés elé, ahol aztán bejelentette lemondását. Utódja rövid időre Kövér László lett, majd a parlament Áder Jánost választotta meg köztársasági elnöknek.
2015-ig kellett várni az újabb lemondásra: Giorgio Napolitano olasz elnök azonban kissé kilóg a sorból. A veterán politikus ugyanis egészségi állapota és idős kora miatt távozott a pozíciójából. A hírt akkor már régóta sejteni lehetett, hiszen hetekkel korábban az olasz lapok is kész tényként közölték Napolitano távozását. Az olasz államfő akkor 89 éves volt, 2006 óta töltötte be tisztségét. Tavaly szeptemberben hunyt el.
2020-ban egy újabb koszovói elnök távozott idő előtt hivatalából: Hashim Thaci körül fogyott el a levegő, miután a hágai Nemzetközi Bíróság vádat emelt ellene. A hazájában nemzeti hősként ünnepelt politikus 2016-től vezette elnökként Koszovót, majd 2020 novemberében lemondott. Pere tavaly kezdődött meg: a vád szerint társaival együtt 102 gyilkosságért lehet felelős. Thaci tagadta bűnösségét, a tárgyalásnak pedig még most sincs vége.
(Borítókép: Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. március 10-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)