2024. február 14-én tartják az indonéz választások első fordulóját. Az országban zajló folyamatok azért lehetnek érdekesek, mert ez lesz az első választás egy nagy demokráciában, ahol a választókat folyamatosan bombázzák a mesterséges intelligencia segítségével készített politikai tartalmakkal. Az ország korábbi véreskezű diktátora nemrégiben látszólag visszatért a sírból. De kik azok, akik a hatalomért képesek bevetni ilyen eszközöket, és ha a diktátor nem is, szellemisége visszatérhet-e?
Indonézia korábbi kegyetlen diktátora, Szuhartó szavazásra buzdítja az állampolgárokat egy, az interneten terjedő videóban.
Természetesen ez nem egy valódi, hanem egy MI-technológia segítségével manipulált felvétel.
A délkelet-ázsiai ország korábbi katonai diktátora ugyanis 2008 óta halott. E videó is része a kortárs demokrácia egyik legnagyobb kihívását jelentő, mesterséges intelligenciával történő politikai félretájékoztatásnak.
Gyorsan kiderült, hogy ki állhat a bizarr videó hátterében. Az egyik kormánypárti elnökjelölt, Prabowo Szubianto, aki ráadásul Indonézia jelenlegi honvédelmi minisztere. A tárcavezető kampánycsapata a korábbi diktátor, Szuhartó arcképével és hangjával akar politikai tőkét szerezni a Prabowónak.
A kampányeszköz azonban visszafelé sült el. A 273 millió lelket számláló országban, nincs konszenzus a korábbi diktátor megítéléséről, de sokakban még élénken élnek a Szuhartó fémjelezte rendszer atrocitásainak emlékei. A szóban forgó jelöltminiszter (Prabowo) kampánycsapata egyébként vállalta a felelősséget a videóért, bocsánatot nem kértek, de megindokolták az eredeti céljukat, amely szerintük az volt, hogy emlékeztessék az indonézeket arra, hogy „mi történik akkor, amikor nem mennek el szavazni” – írja a CNN.
Miután Indonézia 1956-ban teljesen függetlenedett a korábbi gyarmattartójától, Hollandiától, a délkelet-ázsiai ország elkezdett egyre melegebb viszonyt ápolni a szocialista eszmékkel és a Szovjetunióval. Ennek az lett az eredménye, hogy egy diktátor (Szuhartó) 1966-ban – az Egyesült Államok támogatásával – megpuccsolta a demokratikusan választott elnököt. Az új vezető, Szuhartó, 1998-ig véres kézzel irányította a délkelet-ázsiai országot. Nem csupán a kommunistákkal, de minden rendszerkritikus elemmel keményen leszámolt, és megszilárdította a központi hatalmat. Miután lemondott, a demokratikus intézményeket lassan elkezdték visszaépíteni Indonéziában.
A most a síron túlról beszélő Szuhartó megítélése még nem teljesen egyértelmű Indonéziában. A közbeszédben általában inkább hanyagolják a 30 évig hatalmon lévő elnököt, mert az ellentmondásos karaktere nem jó eszköz a politikai kampányok egyszerű üzeneteihez. Sokan hálásak neki azért, hogy iparosította az országot és fellendítette a gazdaságot. Azonban a diktatórikus eszközök, politikai gyilkosságok és a rekordméretű korrupció, amelyek az „új rendnek” nevezett kormányzási ciklusát övezték, az ország jelentős részében inkább traumatikus emlékeket ébresztenek. Azonban úgy látszik, az elnökjelölt szeretné beemelni a jelenleg csak egy szélsőséges kisebbség által tisztelt korábbi államfőt a fősodratú politikába, mégpedig hősként.
Ennek érdekében az elnökaspiráns csapata a legújabb (szinte 100 százalékig megtévesztő videó- és hangmanipulálásra alkalmas) mesterségesintelligencia-technológiához nyúlt, és abban a térben – az interneten – próbálkozott az új politikai felfogás kijelölésével, ahol a legtöbb olyan szavazót elérhetik, akik valószínűleg még nem is éltek a korábbi diktatúrában.
Elemzők szerint az indonéz választási kampányban elsöprő jelentőségű a jelöltek online jelenléte. Egyrészt mert az országban az egyik legmagasabb az internetezők aránya a világon, másrészt a választók több mint fele, 114 millió ember 40 év alatti. A Szuhartó választási üzenetéhez hasonló deep fake – azaz a mesterséges intelligencia segítségével manipulált videók – kiemelt szerepet játszhatnak a politikai verseny szempontjából.
A választás első fordulóját február 14-én tartják, és az ország 205 millió, választásra jogosult polgára járulhat majd az urnákhoz. A választáson nem vehetnek részt a katonák és a rendőrök. Rajtuk kívül viszont minden, 17. életévét betöltött indonéz állampolgár voksolhat. A választók kezébe legalább 4 különböző választócédulát fognak nyomni, ugyanis ebben az időpontban dönthetnek az elnökről, a parlament alsó- és felsőházának képviselőiről, továbbá a tartományi és az önkormányzati tisztviselőkről is.
Az eredményekre feltehetőleg sokat kell majd várni, a szavazatszámlálás Indonéziában több mint egy hónapig is eltarthat.
Ez egyrészt azért van, mert hosszas procedúra összeszámolni és hitelesíteni a 17 ezer, szigeten leadott szavazatot. Másrészt pedig azért, mert a szavazatszámlálás bonyolult mivolta miatt az eredményt előszeretettel támadják meg a versenyben alulmaradó politikai pártok és elnökjelöltek.
Egyébként a szigetország 10 év után először biztosan új vezetőt választ majd, ugyanis a jelenlegi elnök Joko Widodo – politikai becenevén Jokowi – már kitöltötte az alkotmányban biztosított kétszer ötéves államfői ciklusát. Egyes elemzők azonban nem várnak politikai fordulatot a délkelet-ázsiai országban. Egy, az Al-Jazeerának nyilatkozó szakértő szerint mindhárom elnökjelölt nagyon közel áll a regnáló elnök politikájához, sőt az egyik induló alelnökjelöltje Jokowi fia.
Tekintettel a három jelölt viszonylag szegényes politikai programjára, valamint arra a tényre, hogy mindannyian nagyrészt a folytonosságra tettek ígéretet, és kormányzók vagy kabinettagok voltak az utóbbi időszakban, nem lesz különösebben jelentős eltérés Jokowi (a jelenlegi elnök) programjától
– nyilatkozta egy geopolitikai elemző, Judith Jacob a katari finanszírozású lapnak.
Ezt a képet azonban árnyalja, hogy Indonéziában 18 olyan politikai párt működik, amelyek országos szinten jelentős támogatást tudhatnak magukénak. Habár az ország hatalmi berendezkedése ugyan elnöki rendszer, ahol az autoriter elemeket a mai napig sem sikerült teljeskörűen felszámolni, de különböző tartományi szinten mégis jelentős változások jöhetnek.
Mivel egy olyan politikai berendezkedésről beszélünk, ahol az elnök kezében összpontosul a hatalom lényegi része, ezért az idei választás legfontosabb kérdése, hogy ki lesz a több ezer szigetből álló ország következő államfője. A 2024-es indonéz elnökválasztáson három elnök- és ugyanennyi alelnökjelölt fog ringbe szállni.
A legesélyesebb jelölt, az MI-botránya miatt már korábban említett Prabowo Szubianto. Azonban korántsem ez a legdurvább történet, amibe valaha belekeveredett a 72 éves védelmi miniszter. Prabowóról azt rebesgetik, hogy még az 1990-es években, katonaként (a Szuhartó-diktatúra időszakában) közrejátszott több mint 20 demokratikus aktivista elrablásában és akár meggyilkolásában is, ugyanis az eltűnt ellenzékiek közül tizenketten sohasem kerültek elő.
A jelenlegi védelmi miniszterre nem sikerült rábizonyítani az esetet, azonban a katonai karrierje 1998-ban véget ért, mivel ezenkívül még több különböző emberi jogsértéssel is meggyanúsították, amelyekből végül szintén nem lett semmi. A vádak egyetlen következménye az volt, hogy az Egyesült Államokból kitiltották egy életre, amit viszont feloldottak, miután 2020-ban Jokowi elnök kinevezte miniszterré.
A védelmi miniszter alelnökjelöltje a legérdekesebb név az összes jelölt közül. Gibran Rakabuming Raka nem kevésbé megosztó figura, mint politikai partnere.
A jobboldali koalíció támogatását élvező Gibran, a jelenlegi elnök, Jokowi fia. A fiatal politikus nem is indulhatott volna az elnökválasztáson, ha az apja nem gyakorol nyomást az indonéz alkotmánybíróságra.
Indonéziában ugyanis létezik egy törvény, ami megtiltja a 40 év alatti állampolgároknak, hogy elnöknek vagy alelnöknek jelöltethessék magukat, Gibran pedig még csak 36 éves. A szülői közbeavatkozás hatására viszont már jelöltetheti magát, ugyanis a törvényt kiegészítették azzal, hogy nem kell figyelembe venni a korhatárt, ha az elnökaspiráns már korábban viselt valamilyen választott tisztséget. Mivel Gibran jelenleg a Jáva szigetén található Szurakarta polgármestere, ezért végül indulhatott a választáson.
A tábornok és a volt elnök fiának duóját a jobboldali Fejlett Indonézia nevű pártszövetség támogatja, ami magában foglalja a volt diktátor (Szuhartó) politikai közösségét, a Funkcionális Csoportok Pártját is.
Habár az apja és pártja hivatalosan nem támogatja őket, azonban egyértelműen Prabowo és Gibran jelképezik a jelenlegi tekintélyelvű rendszer továbbélését. A kormányzó, aki leszámol a riválisaival
A szélsőjobboldali koalíció legnagyobb kihívói a muszlim pártok közös jelöltjei. Az indonéz társadalomba ugyanis mélyen beágyazódott az iszlám vallás, így az általuk támogatott jelöltek mindig erős szavazóbázisra számíthatnak.
Az iszlám politikai szövetség elnökjelöltje egy pártpolitikától független személy, Aniesz Baszwedan, aki a főváros, Dzsakarta kormányzója volt.
Őt elsősorban azzal támadják az ellenfelei, hogy 2017-ben demagóg eszközökkel jutott a kormányzói tisztséghez. Például a nyilvános eseményein a muszlimok szent könyvéből, a Koránból idézett. Kihívója nagyon nem nézte jó szemmel, hogy Aniesz felhasználta a vallást saját politikai legitimitásának hangsúlyozására. A kritika eredménye ráadásul az lett, hogy a riválisát egy bíróság 2 év börtönbüntetésre ítélte istenkáromlásért, ami nagymértékben rombolta Baszwedan megítélését a nem vallásos körökben.
Alelnökjelöltje a muszlim politikai szerveződések egyik legnépszerűbb tagja, Muhaimin Iszkandar. Ő az ország legnagyobb muszlim politikai közösségének, a Nemzeti Ébredés Pártjának elnöke, emellett az indonéz parlament alsóházának alelnöke is. A két muszlim jelölt elsődleges ígérete az, hogy felgyorsítják az Indonéziában lassú ütemben zajló városiasodást. Az első 5 éves ciklusukban 40 új nagyváros kialakítását ígérték támogatóiknak, akiknek arányát 20–25 százalék közé mérik a közvélemény-kutatások.
Mint említettük, a jelenlegi elnök, Jokowi és a kormánypárt, az Indonéz Küzdelem Demokratikus Pártja (röviden PDI-P) hivatalosan nem vállalja fel a politikai közösséget fiával és a védelmi miniszterrel. Azért, hogy ezt hangsúlyozzák, a populista tendenciákat mutató párt is indít két jelöltet.
Elnöknek Jáva sziget korábbi kormányzóját, Ganjar Pranowót szánják, egy 55 éves, jobboldali politikust, aki kiáll amellett, hogy az iszlámnak nem szabad beleszólást engedni a szigetország politikai döntéshozatalába. Alelnökjelöltje egy korábbi népszerű miniszter, Mohammad Mahfud Mahmodin. A közvélemény-kutatások szerint a második helyről alig pár százalékpont fog dönteni, így akár az is előállhat, hogy Jokowi pártja, saját fia ellenében nyerjen vagy veszítsen elnökválasztást.
Fontos kiemelni, hogy országos esélyekkel induló elnökjelöltet csak és kizárólag a kormánypártok tudtak indítani. Mindhárom jelöltállításra képes politikai tömörülés a nyolc pártból álló kormánykoalíció egy-egy szereplője, ezért lényeges változásra az országban nem lehet számítani, maximum a különböző kormányzati érdekcsoportok erőviszonyaiban fog bekövetkezni változás.
A választások előtt az ország közbeszédének fókuszában több probléma is áll. Indonéziában komoly lakhatási válság van kibontakozóban. Miközben a bérleti díjak emelkednek, és az ingatlanok egyre drágábbak. Az átlag indonéz csupán 203 dollárnak (jelenlegi árfolyamon 73 ezer forintnak) megfelelő összeget keres havonta. Már akinek egyáltalán jut ennyi, mivel
a dolgozóképes, fiatal lakosság 5 százaléka nem jut munkához.
A fiatalokat emellett élénken foglalkoztatja, hogy a Jokowi-korszakban az országban erősödött a korrupció, ezért mostanában gyakoriak a diáktüntetések. Olaj volt a tűzre, hogy egy oknyomozó újságíró kitett a YouTube-ra egy dokumentumfilmet, amelyben különböző tervezett választási csalással vádolja a jelenlegi elnököt és több tartományi tisztviselőt.
A vádak szerint állami forrásokból szavazatokat fognak vásárolni és/vagy nyomást gyakorolni a szavazatszámlálókra, hogy Prabowót (Jokowi fiával induló jelöltet) hozzák ki győztesnek a választásokon. Egyesek szerint ha Prabowo bezsebeli az elnökséget, akkor még az 1998-as tüntetéseknél is komolyabb tiltakozási hullám alakulhat ki az országban.
Ezek voltak azok a diáktüntetések, amelyek végül megbuktatták a korábbi diktatúrát és megalapozták a demokráciát.
Az extábornok elnökségére minden esély megvan, ugyanis a legtöbb közvélemény-kutatás azt méri, hogy ő és az elnök fia már az első fordulóban meg fogja szerezni az elnöki és alelnöki székekhez szükséges szavazattöbbséget. Egyébként az indonéz választási rendszerben a szavazatok 50 százalékát kell megszerezni ahhoz, hogy valakit már az első fordulóban elnökké válasszanak. Amennyiben egyik páros sem szerezné meg a többséget, akkor a választás következő fordulójában a legnépszerűbb kettő ismét megmérkőzhet. A következő fordulót idén októberben tartják.
A győztesnek nemcsak az elégedetlen fiatalokkal, de az Új-Guinea szigetén aktív szeparatistákkal, a Szabad Pápua Mozgalommal is szembe kell majd néznie. Ez a szervezet nemrégiben komoly diplomáciai kalamajkába keverte a délkelet-ázsiai országot, miután elrabolt egy új-zélandi pilótát, hogy ezzel gyakoroljon nyomást a dzsakartai kormányra.
(Borítókép: Prabowo Szubianto elnökjelölt és Indonézia védelmi minisztere köszönti a támogatókat Gibran Rakabuming Raka alelnökjelölttel és Joko Widodo elnök fiával, Indonézia elnökének fiával egy kampánygyűlésen Indonéziában, Jakartában 2024. február 10-én. Fotó: Dimas Ardian / Bloomberg / Getty Images Hungary)