A nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette, ami az elmúlt napokban Magyarországon történt. A legtöbb lap kizárólag a kegyelmi üggyel, illetve Novák Katalin és Varga Judit lemondásával foglalkozik, de vannak cikkek, amelyekben a botrány bemutatása helyett annak lehetséges belpolitikai következményeit vizsgálják.
Nem kizárólag a magyar sajtót foglalkoztatja az, ami az elmúlt napokban Magyarországon történt. Mint arról korábban beszámoltunk, február 2-án robbant a botrány, miszerint Novák Katalin köztársasági elnök még a pápalátogatás alkalmával kegyelemben részesítette a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesét, K. Endrét, akit a bíróság első és másodfokon is bűnösnek ítélt, amiért próbálta eltussolni felettesének pedofil bűncselekményét.
A botrány miatt először lemondott Novák Katalin köztársasági elnök, majd az elnöki kegyelmet akkor igazságügyi miniszterként ellenjegyző Varga Judit. Ugyanakkor az ügy ennyivel nem ért véget, mivel Varga Judit korábbi férje, Magyar Péter nyilvánosság elé állt, és kormánykritikák közepette lemondott az állami cégekben viselt tisztségeiről, majd azóta is naponta közöl új információkat közösségi oldalán.
Arról a legtöbb nemzetközi lap még aznap beszámolt, hogy a kegyelmi ügy miatt Novák Katalin és Varga Judit lemondott minden politikai posztjáról, s hol hosszabban, hol rövidebben idézik a két politikust, ugyanakkor a legtöbb lap több cikket nem szentelt a témának.
A lengyel Business Insider például csak annyit írt, hogy Novák Katalin lemondását hivatalosan február 26-án fogadhatja el a magyar parlament, ami után az Országgyűlésnek 30 napja van választani egy új államfőt.
Először a Politico közölt egy hosszabb cikket Novák Katalin lemondásának másnapján, amiben Stuart Lau írásában leginkább azt járja körül, hogy Novák és Varga távozásával mit veszíthet a Fidesz. A lap szerint Novák Katalin és Varga Judit is két, Orbán Viktorhoz lojális politikus volt. Ugyanakkor Lau szerint
a magyar miniszterelnök úgy kalkulálhatott, hogy lemondásuk a rövidtávú sokkhatás ellenére megállíthatja a hosszú távú károkat.
A cikk végén megjegyzik, ennek ellenére elképzelhető, hogy a botránynak még közel sincs vége – Varga Judit volt férjét, Magyar Pétert is említik, hogy lemondott minden korábbi posztjáról, mivel indoklása szerint „nem akar egy olyan rendszernek része lenni, ahol az igazi bűnösök női szoknyák mögé bújnak”.
Ezután a zürichi székhelyű, ám bécsi és berlini szerkesztőséggel is rendelkező NZZ szentelt az ügynek egy hosszabb cikket, ami szintén a lemondásokról és azok potenciális belpolitikai hatásairól szól. A Meret Baumann által jegyzett cikkben azt írja,
Orbán Viktor két sztárját veszíti el, a konzervatív családpolitika arcát, Novák Katalint, illetve Novákon kívül a párt másik prominens, fiatal női politikusát, Varga Juditot.
A német nyelvű lap hozzáteszi, a miniszterelnök a két távozóval abban reménykedhet, hogy a botránynak vége. Ugyanakkor megjegyzik, hogy még vannak megválaszolatlan kérdések, például miért döntöttek a kegyelem megadása mellett.
A brit sajtóban hosszabb írást először a konzervatív, brexiter Express közölt, amiben a téma belpolitikai vetületét szinte teljesen negligálva inkább az Európai Unió és az azt elhagyó Egyesült Királyság köré építik a témát.
David Maddox írásában ugyan érinti a botrányt, illetve ír a két politikus karrierjéről,
de leginkább arról értekezik, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen valószínűleg örülhet, hogy két „brexittel szövetséges” politikus visszalép az uniós politika színteréről.
Novák Katalint a családról alkotott nézete, Varga Juditot pedig a nemzetállamokra épülő EU-képe miatt nevezte brexitszövetségesnek.
Az amerikai sajtóban Novák és Varga lemondásának lehetséges politikai következményeiről az AP hírügynökség írt hosszabban, amiben több politikustól, a momentumos Donáth Annától, a DK-s Gyurcsány Ferenctől és a fideszes Kocsis Mátétól is idéztek.
Míg a Momentum régi-új elnökétől azt a nyilatkozatát szemlézik, miszerint „Orbán Viktor elbújt a két lemondott politikus szoknyája mögé”, addig a DK-elnök kapcsán az általuk felvetett közvetlen elnökválasztásról, és a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének azt elutasító válaszáról számol be.
Ezenkívül szakértőként Hegedűs Dánielt, a German Marshall Fund közép-európai elemzőjét kérdezte, aki elmondta, szerinte a Fidesz belső mérések alapján láthatta, hogy a helyzet egyre veszélyesebbé válhat számára.
Az első nagyobb írások kedden jelentek meg. Ekkor közölt cikket immáron Magyar Péter említésével is a brit liberális The Guardian; az egykori cseh miniszterelnök, Andrej Babis érdekeltségébe tartozó cseh Idnes; a legolvasottabb szlovák hírportál, a baloldali-liberális SME; illetve több német nyelvű lap, köztük a frankfurti liberális-konzervatív FAZ; az egyetlen állami pénzből működő német közmédia, a Deutsche Welle; illetve a bécsi liberális Der Standard.
A The Guardianen Lili Bayer jegyezte írása a kegyelmi ügy rövid bemutatása után leginkább annak potenciális belpolitikai vetületére helyezi a hangsúlyt, külön kiemelve Magyart és a Partizánnak adott interjúját, abból is a Rogán Antallal kapcsolatos kijelentéseit.
Lili Bayer cikkében több szakértőt, egy név nélküli kormánytisztviselőt és egy ellenzéki képviselőt is megszólaltat, akik segítségével leginkább azt vizsgálja, a botrány hatással lehet-e a júniusi EP-, illetve önkormányzati választásokra.
Cikke szerint ugyan Magyar péter színre lépése jelentős, azonban Orbán Viktor még mindig erős pozícióban van.
A szakértők szerint „az ügy bemutatja a rendszer ellentmondásait, és okozhat kellemetlenséget a Fidesz számára”, viszont a név nélküli kormánytisztviselő szerint Novák Katalin lemondásával Orbán Viktor jól kezelte a botrányt.
Az Idnes név nélküli cikkében leginkább az AP, illetve más portálok előző napi tudósítására hagyatkozik, és amellett, hogy említi a kegyelmi botrány főbb pontjait, leginkább arról ír, hogy a Demokratikus Koalíció legnagyobb ellenzéki pártként a közvetlen elnökválasztást követeli.
Ezenkívül hozzáteszi, Varga Judit és Novák Katalin elvesztése nehéz helyzetbe hozhatja a Fideszt az EP-választás után, az Európai Unión belül.
A legolvasottabb szlovák portál, a SME a Daniel Hotka és Michaela Terenzani által jegyzett cikkben leginkább arról ír, Novák Katalin lemondása nem volt elegendő, hogy a kedélyeket lenyugtassa Magyarországon, és a Political Capital elemzése alapján megjegyzik,
2010 óta nem volt még olyan politikai botrány, aminek ilyen rövid idő alatt ekkora politikai hatása lett volna.
A cikk említi, hogy K. Endre kegyelme a Fideszt kellemetlen helyzetbe hozta, amiről még mindig nem tudni, pontosan miért kapta meg az elítélt. Az írásban kifejtik, hogy többen Balog Zoltánt tartják felelősnek a kegyelemért, és lemondását követelik, és a Balogra nehezedő nyomás nem csökkent annak ellenére, hogy a református egyház kiállt mellette.
A Hotka–Terenzani kettős által írt cikkben ezenkívül kitérnek Magyar Péter helyzetére, akiről azt írják, a Fidesz belső köréhez tartozott, de nyilvánosan szakított az Orbán-rezsimmel, amikor Rogán lemondását követelte. A Partizánnak adott interjúját részletezik, de ugyanakkor azt megjegyzik, jelenleg nem tudni, mi motiválhatja, és hogy lehetnek-e lehetséges követői a rendszeren belül.
A SME után a Deutsche Wellén megjelent Keno Verseck cikke a leginkább részletes, ahol az elmúlt egy hét eseményeit időrendben összefoglalva leírják a kegyelmi ügy nyomán kirobbant tiltakozásokat, lemondásokat, illetve a még megválaszolatlan kérdéseket.
Verseck röviden kitér Magyar Péterre, akiről leírja, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után több állami pozícióban is volt, és kijelentéseivel Orbán Viktort nem támadta.
Magyar nyilvánosan elhangzott kijelentéseiről úgy látja, azok nem tartalmaznak új, eddig ismeretlen elemeket, egyetlen újdonsága, hogy ezt valaki nyilvánosan mondja el.
Emiatt az újságíró arra számít, Magyar Péter kijelentései nem valószínű, hogy megrázzák a rendszert, szerinte Orbán Viktor személyi változtatásokkal pacifikálja a helyzetet.
Az FAZ bécsi újságírója, Stephan Lowenstein cikkében csak röviden mutatja be a kegyelmi ügy részleteit, írásában leginkább Varga Judit korábbi férjének nyilatkozataival foglalkozik, említve benne a Partizánnak adott interjúját és a Facebook-posztjait, amik leginkább Rogán Antalt célozták. Magyarról azt írja, Vargán keresztül nemcsak a politikai világba nyerhetett betekintést, hanem alacsonyabb szinten ő is a rendszer részese volt.
A liberális Der Standard cikkében kizárólag a kegyelmi üggyel foglalkozik, illetve annak felelőseivel– egy külön közcímet szentelve Balog Zoltánnak, akiről helyi lapok alapján arról ír, hogy lobbizott Novák Katalinnál a kegyelemért, és korábban miniszter volt az Orbán-kormányban.
A cikk végén csak megemlíti, hogy Novák mellett Varga is távozott a közéletből, illetve hogy Varga férje azóta a Partizánon adott interjújában és a közösségi oldalán támadja a kormányt.
(Borítókép: Orbán Viktor a Kormányinfón 2023. december 21-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)