Kisida Fumio japán miniszterelnök múlt heti beszédében azt mondta, hogy „határozottan szükségét” érzi a Phenjan és Tokió között jelenleg fennálló kapcsolatok tovább fejlesztésének, és személyesen szeretne találkozni Kimmel.

A phenjani központi hírügynökség (KCNA) Kim Jodzsongot idézve azt írja, hogy a két ország közeledését semmi sem akadályozza, amíg Japán nem kezd el olyan a hatáskörén túlmutató témákkal és „akadályokkal” foglalkozni, mint az emberrablások, amely téma a két ország egymáshoz fűződő kapcsolatát évtizedeken át megnehezítette, ellehetetlenítette.

A két ország közötti feszültség egyik oka, hogy Észak-Korea a hidegháború idején japán állampolgárokat rabolt el, és a japán kormány 17 olyan embert tart jelenleg is nyilván, akiket az észak-koreai rezsim hurcolt el még az 1970-es és 1980-as években, illetve további emberek eltűnésével is Phenjant hozták kapcsolatba. A fogvatartottak közül öten 2002-ben visszatérhettek Japánba. Tokió azt követeli, hogy a többiek is hazatérhessenek, de Észak-Korea szerint az elraboltak ügye már megoldódott.

Kim Jodzsong kijelentette, hogy el fog jönni a nap, amikor Japán vezetője látogatást tesz Phenjanban.

A két ország történelméből fakadó feszültség miatt hivatalosan nincs diplomáciai kapcsolat Tokió és Phenjan között. Japán egészen 1945-ig megszálló, gyarmatosító hatalom volt a Koreai-félszigeten.