A kéretlen levelek már régóta szűrhetők, az üzleti vagy egyéb ajánlatokat gyakran spamként kezeli a rendszer. A kéretlen telefonhívásokat azonban sokkal nehezebb meghiúsítani. A horvát állam tett egy kísérletet.
Az értékesítési ügynökök és a legkülönfélébb cégek képviselői nap mint nap zaklatják a lakosságot – akárcsak nálunk –, néha a legalkalmatlanabb pillanatban. Ajánlatokkal bombázzák a potenciális ügyfeleket akkor is, amikor a szolgáltatásra senki sem tart igényt.
A működő adatvédelmi rendszer nem akadályozza meg az ajánlattevőket abban, hogy eljussanak az – általában kétes forrásból származó – telefonszámokat tartalmazó kiterjedt adatbázisok segítségével az ügyfelekhez. Ezek az adatbázisok gyakran még a felhasználók lakcímét is tartalmazzák.
Vissza is élnek vele, és kérés nélkül tárcsázzák sorra a névjegyzék számait.
A hívott felek egy része ilyenkor udvariasan percekig hallgatja a szajkózott sablonszöveget, mások felháborodottan kérik számon: hogyan jutott a hívó a telefonos adataikhoz. Néhány telefonos operátor ilyenkor összezavarodik, talán megszeppen, és azonnal bontja a vonalat.
Horvátországban a kéretlen telefonhívások kiszűrésére a médiahatóság létrehozott egy Ne hívj! elnevezésű portált. Az ezen a felületen regisztrált telefonszámokat kereskedelmi céllal tilos hívni.
Elvileg.
A rendszer képtelen megakadályozni a visszaéléseket, és persze a Nigériából vagy Burkina Fasóból érkező csábító ajánlatokat vagy a legagyafúrtabb fizetési felszólításokat sem képes kiszűrni.
Miután több, zaklatásnak minősülő hívások sorozata után regisztráltam telefonszámomat a Ne hívj! felületen, a hívások abbamaradtak, de csak átmenetileg – mesélte élményeit a horvát Index egyik fiatal olvasója.
Aztán újra felhívta egy hölgy egy „visszautasíthatatlan” üzleti ajánlattal. Tájékoztatta, hogy számát regisztrálta a telefonos zaklatást megelőző portálon – amit egyébként a hívó is ismert, de azt állította, hogy az általa tárcsázott szám nem szerepelt benne.
A bizonyíték, a regisztráció elküldése után a hívott ügyféltől bocsánatot kértek, és soha többé nem volt kéretlen hívása.
Mintha elérhetőségét végképp törölték volna minden telefonkönyvből.
A horvát médiahatóság, a HAKOM szerint az ajánlattevők akár egy nyilvános telefonkönyvből is hozzáférhetnek a keresett adatokhoz, a hírközlési törvény azonban tiltja azoknak a magánszemélyeknek a tárcsázását, akik kifejezett előzetes hozzájárulással nem adtak engedélyt tárcsázásukhoz.
A törvényes szabályozás önmagában nem előzte meg a visszaéléseket. Ezért vezették be az új felületet, amelyen a regisztrált felhasználók kifejezetten tiltják, hogy kéretlen telefonhívásokkal rabolják az idejüket. Csupán három adatot tartalmaz: egy telefonszámot, név nélkül; a szám állapotát, vagyis azt: hívható-e vagy sem, és egy érvényességi időbélyegzőt.
Ha a regisztrált számot a tiltás ellenére üzleti céllal tárcsázzák, a hívott fél bejelentést tehet, a hatóság pedig szankcionálhatja a visszaélést.
A tudósításból nem derül ki a szankció léptéke és mértéke, biztató viszont, hogy a felületen regisztrált felhasználót, aki igazolta igényét, soha többé nem zaklatták kéretlen hívással.
Korábban az ügynökök, a kereskedelmi utazók háztól házig járva, kilincselve tették meg ajánlataikat, a digitális korszak beköszöntével azonban ezt online teszik, egy fülessel a fejükön.
A kéretlen telefonhívásokat a GDPR, az uniós adatvédelmi rendelet durva megsértésének nevezte egy szakértő, aki szerint a személyes adatok ilyen fajta kezelésének nincs semmilyen jogalapja.
Duje Prkut szerint a cégek általában nem nyilvános telefonkönyvekből szerzik be a potenciális ügyfelek számát, hanem a feketepiacon.
Kéretlen hívás esetén célszerű nyomban elkérni a hívó cég hivatalos elnevezését és adószámát, ami általában azonnal a hívás bontását eredményezi, a hívott felet pedig nagy valószínűséggel soha többé nem fogják zaklatni.
(Borítókép: Matthias Balk / picture alliance / Getty Images)