Egyes jegesmedvék az éhhalállal néznek szembe az északi-sarkvidéki tengeri jég olvadásával, mivel nem képesek étrendjüket a szárazföldi élethez igazítani – állapították meg tudósok.
Az ikonikus sarkvidéki fajok általában gyűrűsfókákkal táplálkoznak, amelyeket a nyílt tengeri jégtáblákon fognak. Ám ahogy a globális felmelegedés miatt eltűnik a jég, sok medve egyre több időt tölt a parton, madártojásokat, bogyókat és füvet fogyasztva – írta meg a BBC News.
A szárazföldön azonban az állatok gyorsan lefogynak, ami növeli az elpusztulás kockázatát. A medvék száma az 1980-as évekig jelentősen csökkent a vadászatuk miatt, majd egy – a jegesmedvék védelmét szabályozó jogi lépés következtében – a számuk emelkedett.
Most azonban a hőmérséklet növekedése jelenti a legnagyobb fenyegetést, mivel a melegebb hónapokban az Északi-sarkvidék számos része egyre inkább jégmentes. Nyugat-Manitobában tanulmány is készült, amelyből kiderült, hogy a jégmentes időszak 1979 és 2015 között három héttel nőtt.
Hogy megértsék, hogyan küzdenek a fennmaradásért az állatok a jég eltűnésével, a kutatók három éven át követték 20 jegesmedve tevékenységét a nyári hónapokban.
A vérminták vétele és a medvék mérlegelése mellett az állatokra GPS-szel felszerelt videokamerás nyakörvet szereltek. Ez lehetővé tette a tudósok számára, hogy rögzítsék az állatok mozgását, tevékenységét és azt, hogy mit ettek.
A jégmentes nyári hónapokban a medvék különböző stratégiákat alkalmaztak a túlélés érdekében, egyesek alapvetően pihentek és energiát takarítottak meg.
A többség megpróbált növényzetet vagy bogyókat keresni, vagy úszva próbált élelmet találni, azonban mindkét módszer kudarcot vallott. A vizsgálatban részt vevő 20 medve közül 19 veszített testtömegéből, átlagosan napi egy kilogrammot veszítettek, de egyes esetekben akár a 11 százalékot is elérte a súlyveszteség.
Függetlenül attól, hogy melyik stratégiát próbálták alkalmazni, egyik megközelítésnek sem volt valódi előnye abban a tekintetben, hogy meg tudták volna hosszabbítani azt az időszakot, amíg a szárazföldön túlélhettek
– mondta a kutatás vezető szerzője, dr. Anthony Pagano, az alaszkai US Geological Survey munkatársa a BBC Newsnak, hozzátéve, hogy egy felnőtt nőstény állat egy döglött bálnát talált a vízben, ám néhány harapás után inkább bójaként használta, hogy megpihenjen.
Ebből azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy a jegesmedvék nem tudnak egyszerre úszni és táplálkozni.