Kétpárti delegáció érkezett az Egyesült Államokból Budapestre vasárnap, hogy a két ország mellett a NATO-ról tárgyaljanak, ugyanakkor a magyar kormány és a Fidesz egyik tagja sem fogadta őket. A két demokratából és egy republikánusból álló delegáció arra szólította fel a magyar parlamentet, minél hamarabb fogadják el Svédország NATO-csatlakozását.
Február 18-án érkezett az Egyesült Államokból egy kétpárti delegáció, hogy a NATO kapcsán az Egyesült Államok és Magyarország közötti stratégiai kérdésekről beszéljenek. Ugyanakkor a demokrata Jeanne Shaheenból, párttársából, Chris Murphyből és a republikánus Thom Tillsből álló delegáció csalódott lehet, mivel
a három szenátort sem a kormány, sem a Fidesz egyik tagja sem fogadta – pedig ők találkozót kértek a kormánytól.
A delegáció tagjai vasárnap sajtótájékoztatót tartottak, ahol az rtl.hu tudósítása szerint e csalódottságuknak hangot is adtak.
Jeanne Shaheen elmondta, hogy 2017-es hivatalos útján még fogadták a kormány tagjai, viszont most nem, pedig szerinte lett volna miről beszélnie a két országnak.
Szerettünk volna olyan témákról beszélni, amelyek mind az Egyesült Államokat, mind Európát, mind pedig Magyarországot érintik. Ilyenek lett volna az emberi jogok, a szabad és tiszta választások kérdése. A két ország közötti kereskedelemről is beszéltünk volna
– fogalmazott a demokrata szenátor, aki hozzátette, Magyarországon az Egyesült Államok a második legnagyobb befektető, „így jó lett volna beszélni a közös gazdasági érdekeinkről”.
Párttársa, Chris Murphy a találkozó elmaradásával kapcsolatban úgy fogalmazott, így még egy NATO-szövetséges sem tett vele.
A kétpárti delegáció mindhárom tagja kiemelte, hogy Svédország nagy hozzájárulás lenne a NATO-nak, hiszen Finnországgal kiegészülve így tudnák biztosítani a balti térséget. Shaheen kiemelte, hogy egyedül Magyarország nem ratifikálta Svédország csatlakozását, ugyanakkor optimista, mivel Orbán Viktor az évértékelőjében kijelentette, hogy a parlament a tavaszi ülésszakban meg fogja szavazni a svédek NATO-tagságát.
Hozzátette, a svéd külügy- és hadügyminiszter kapcsolatban áll a magyar kormányfővel és a kormánnyal.
A republikánus Tills szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja fenyegetés Magyarországnak, fenyegetés Európában és fenyegetés a demokratikus világrendnek. Szerinte bátor lépés a finn és a svéd NATO-csatlakozás, majd kiemelte:
Minden NATO-tagnak meg kellene értenie, hogy Putyin ellenségeskedésére a válasz a NATO megerősítése.
Ennél keményebben fogalmazott a demokrata Chris Murphy, aki a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban arra kérte Magyarországot, „hogy tegyék, amit megígértek”, azaz ratifikálják a svédek csatlakozását. Szerinte nincs ok a késlekedésre, és nem is érti, milyen haszon jár Magyarországnak azért, hogy utolsóként fogadják el a svédek csatlakozását. Majd gondolatát arra vezette ki, hogy a háború gyors lezárása Ukrajna támogatásán keresztül érhető el.
Ideje lenne felismerni, hogy a legjobb módja az ukrajnai háború gyors lezárásának, ha támogatjuk Ukrajnát. Bárcsak Putyin hajlandó lenne tárgyalni, de nem
– fogalmazott Murphy, aki hozzátette: a török kormány hajlandó volt vele tárgyalni, míg a magyar kormány nem. Ilyet még nem tapasztalt, mondta.
Shaheen emellett bejelentette, hogy Washingtonba visszaérve
egy közös határozati javaslatot fognak benyújtani, amiben a svéd NATO-csatlakozás késlekedés nélküli ratifikálását fogják sürgetni.
Ennek egy verzióját az AP hírügynökség megszerezte, amelyben többek között az áll, hogy Magyarország a svéd csatlakozás elfogadásának a késleltetésével „az európai béke és stabilitás szempontjából kulcsfontosságú pillanatban veszélyezteti a transzatlanti biztonságot”.
Az AP szerint emellett bírálják Orbán Viktort, amiért egyre barátibb kapcsolatot ápol Oroszországgal és Kínával, és az Oroszországgal szemben hozott uniós szankcióknak „ellenállt, és felhígította” azokat.
Ezenkívül amiatt is kritikát fogalmaztak meg, mert a koronavírus-járványt, a migrációt és az Ukrajna elleni háborút arra használta fel a kormány, hogy veszélyhelyzetet hirdessen, és így a parlament megkerülésével, rendeletekkel kormányozzon.
Még február 16-án jelentette be az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, hogy kétpárti delegáció érkezik vasárnap Magyarországra, hogy a NATO-t és Magyarországot érintő stratégiai kérdésekkel foglalkozzanak.
Pénteken Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Georgiában tett látogatása során a szenátusi delegáció érkezését úgy kommentálta:
Nem érdemes nyomásgyakorlással próbálkozniuk a hazánkba látogató amerikai szenátoroknak, hiszen Magyarország szuverén ország, az Országgyűlés így nem különböző kongresszusi delegációk látogatása alapján hoz döntéseket
– fogalmazott a tárcavezető, aki ezenkívül kiemelte, hogy nagy örömmel üdvözlik őket Magyarországon, mert így „saját szemükkel láthatják, hogy mindaz, amit olvashatnak a liberális amerikai médiumokban Magyarországról, az szemenszedett hazugság. És így saját szemükkel is meggyőződhetnek arról, hogy Magyarországon a magyar–amerikai együttműködésnek, annak javításának mi semmilyen módon nem vagyunk az akadályai”.
Ugyanakkor Szijjártó hozzátette, ha azzal a céllal jönnek, hogy „megmondják nekünk, hogy hogy lenne érdemes élni, meg milyen döntéseket lenne érdemes hozni, akkor ezt nem javaslom nekik, mert ez mindenképpen egy – ahogy szokták azt mondani – incomplete mission lenne, úgyhogy ezt nem érdemes”.