Görögország is csatlakozott a Budapesttől dél felé tartó, nagy sebességű vonat projektjéhez. Ezzel másfél ezer kilométeresre hosszabbodik az első szakaszban a magyar fővárost a szerbbel összekötő vasút.
„Történelmi győzelemnek” nevezte a Tanjug hírügynökség szerint a szerb közlekedési miniszter, hogy Alekszandar Vucsics elnök és Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő megállapodását követően Görögországig nyúlik majd a 10-es európai folyosó.
A magyar kormány még nemrég is úgy remélte, hogy ennek első szelvénye – Budapest és Belgrád között – már jövőre elkészül. A szerbek kissé reálisabban 2026-ot valószínűsítették átadási határidőként.
A szerb–görög megállapodás aláírása előtt a szerb miniszter, Goran Vesics elkalauzolta görög kollégáját, Hrisztosz Sztájkúrászt az épülő szakaszon – jelentette a Blic. A Sokolon, a Sólymon utaztak valamivel több mint fél óra alatt a Belgrádtól 76 kilométerre levő Újvidékig, ahonnan további 108 kilométer megtétele után lehet majd eljutni a magyar határ közelében levő Szabadkáig.
Ez a szakasz a jövő év márciusáig készül el – mondta Vesics, aki újabb határidő-módosítást jelentett be.
Belgrádból Budapestre 2027-ben lehet majd vonattal eljutni kevesebb mint négy óra alatt
– ezt közölte görög vendégével.
A vonal magyar szakaszának felújítása minden idők legdrágább magyar vasúti beruházása. Az eredetileg 400 milliárdra tervezett költségvetés már a projekt indításakor 750 milliárdra szökött fel, és szinte biztosra vehető, hogy a végleges ár ennél még magasabb lesz annak ellenére, hogy a felújítást sík szakaszon végzik.
Ráadásul a felújítás költségeinek zömét, 85 százalékát kínai hitelből kell majd kigazdálkodni.
Belgrádban eközben a déli meghosszabbítást ünneplik, amely – mint nem győzik hangoztatni – alapvetően megváltoztatja a lakosság életét. Megkönnyíti közlekedésüket, és meggyorsítja az áruszállítást Szerbia és a görög Szaloniki, illetve Pireusz kikötői között.
Szerbiának Jugoszlávia többszörös szétesése óta köztudottan nincs tengeri kijárata.
A Belgrád és Niš közötti első szakasz építésére májusban írják ki a pályázatot. A 230 kilométeres vonal megépítése a nehezebb domborzati körülmények között 2,7 milliárd euróba, napi árfolyamon 1050 milliárd forintba kerül majd, amiből 610 millió eurót az uniós adófizetők finanszíroznak.
Görögország előtt Belgrád Szkopjéval is megállapodott a vasútvonal folytatásának felújításáról Niš és Észak-Macedónia között. Ez lesz az építkezés második szakasza, a harmadik pedig az Észak-Macedóniát Görögországgal összekötő vonal. A két szakasz kivitelezési pályázatát legkésőbb az év végéig hirdetik meg.
A 10-es európai folyosó elkészültét megkönnyíti, hogy Athén és Szaloniki között már korábban korszerűsítették a síneket, így ezen a szakaszon a vonatok már most is 150 kilométeres sebességgel közlekedhetnek. Görögországban tulajdonképpen csak a Szaloniki és a macedón határ közötti hetven kilométeres szakasz vár modernizálásra.
A felújítások és építkezések befejezése után Budapestet és Athént egy 1512 kilométeres gyorsvasút fogja összekötni.
Vonaton alig 13 óra alatt lehet majd a magyar fővárosból a görögbe jutni.
Miután az építkezési pályázatokat még nem hirdették meg, nem tudni, mikor készül el a Belgrád–Athén gyorsvasút teljes szakasza.
(Borítókép: A pályatükröt készítik elő a második vágánynak Dömsöd és Kunszentmiklós-Tass között a megújuló Budapest–Belgrád vasútvonal Budapest–Kelebia szakaszán zajló felújítások közben 2022. október 19-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)