Február 20-án és 21-én hallgatják meg a WikiLeaks-alapító Julian Assange jogi csapatát a londoni felsőbíróságon, ahol védői azt szeretnék elérni, hogy az Egyesült Királyság ne adja ki az Egyesült Államokban többek között kémkedéssel vádolt Assange-ot. A 2000-res évek végén hirtelen nagy karriert befutó és népszerűvé váló Assange mellett sokan állnak, ugyanakkor azóta rendkívül megosztó karakter lett.
Február 20-án kezdődik a londoni felsőbíróságon (High Court) a Wikileaks-alapító Julian Assange jogi csapatának a kétnapos meghallgatása, ahol a bíráknak arról kell dönteniük, hogy az Egyesült Királyság kiadja-e az Egyesült Államok számára az Amerikában kémkedéssel és számítógépes visszaéléssel vádolt Assange-ot.
Védői amellett érvelnek, hogy Assange egészségügyi állapota miatt a kiadása egy halálos ítélet lenne számára, ezért szeretnék a korábbi belügyminiszter 2022-es kiadási engedélyét eltörölni.
Az Egyesült Államok már régóta szeretné elérni, hogy a titkos dokumentumok közlését vállaló WikiLeaks-alapítót kiadják, hogy utána bíróság elé állíthassák, amiért 2006 és 2012 között több rendkívül fontos, titkos dokumentumot hozott nyilvánosságra, ami amellett, hogy az ország külpolitikai tevékenységét negatív színben tüntette fel, több titkos akció, katona és informátor épségét is veszélyeztette.
Összesen 17 vádpontban emeltek ellene vádat, amiért összesen akár 175 év börtönbüntetést is kaphatna. De mik az érvek Assange kiadása mellett és ellen?
Az egyébként ausztrál származású Assange még 2006-ban alapította a Wikileakset, aminek célja az volt, hogy olyan dokumentumokat hozzon nyilvánosságra, amelyek különböző kormányok hatalommal való visszaélését bizonyítják.
Elmondása szerint a nonprofit szervezet létrehozásához az egyik legnagyobb motivációt a világ egyik leginkább ismert whistleblowere, Daniel Ellsberg adta. Ellsberg még 1971-ben adott át újságíróknak egy, a vietnámi háborúról készült belső Pentagon-tanulmányt, ami hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai társadalom közvéleménye háborúellenessé váljon. Hiszen többek között ebből derült ki, hogy az amerikai hadsereg nemcsak Vietnámban, hanem Laoszban és Kambodzsában is támadott célpontokat, ráadásul a háború kapcsán négy adminisztráció is félrevezette az amerikai közvéleményt.
Assange célja részben az ehhez hasonló horderejű történeteket bizonyító belső, titkos vagy szigorúan titkos dokumentumok nyilvánosságra hozatala volt egy jól kereshető adatbázisban, ahova belső forrásoktól vártak dokumentumokat.
A megalakulásukról szóló közleményük szerint elsődleges érdekük Ázsia, a volt szovjet blokk, a szubszaharai Afrika és a Közel-Kelet elnyomó rezsimjeinek a lebuktatása, de ezenkívül számítanak azon nyugati állampolgároknak a segítségére is, akik országaik kormányának vagy cégeinek etikátlan magatartását és eljárásait próbálják felfedni.
A leghíresebb leleplezéseik végül az utóbbival kapcsolatban valósultak meg. Ugyan hoztak nyilvánosságra belső levelezéseket és dokumentumokot többek között a török, a szíriai vagy a szaúdi kormányról,
de a legnagyobb hatású leleplezéseik az Egyesült Államokból származnak.
A Chelsea Manning (született nevén Bradley Manning) közlegény által átadott közel 750 ezer titkos vagy szenzitív dokumentumból derült ki például, hogy az amerikai hadsereg egy helikopteres alakulata Bagdadban több civilt, köztük a Reuters tudósítóját is meggyilkolta. De a Wikileaks bizonyította be először azt is, hogy a guantanamói fogolytáborban kínozzák és kínvallatásnak vetik alá a terrorizmussal vádolt foglyokat az amerikai őrök.
Az amerikai belpolitikára is volt hatásuk: a 2008-as elnökválasztás előtt a Republikánus Párt alelnökjelöltjének, Sarah Palinnek levelezését hozták nyilvánosságra, miután a Yahoo-fiókját feltörte egy hacker, míg 2016-ban Hillary Clinton demokrata elnökjelölt levelezését közölték.
Assange támogatói szerint az a munka, amit a WikiLeaks élén végzett, a köz érdekét szolgálta, neve pedig összeforrt az átláthatósággal és a szólásszabadsággal. Amellett érvelnek, hogy az igazság bemutatása nem bűncselekmény, az általa indított oldalon közölt dokumentumok pedig közérdekűek, amik felülírják az egyén – jelen esetben a különböző államok – érdekeit.
Ha pedig kiadnák az Egyesült Államoknak, ahol elítélnék, azzal lényegében a szólásszabadságot és az újságírást veszélyeztetnék.
Emellett szintén érv a kiadatással szemben, hogy az Egyesült Államokban nem lenne biztonságban: szerinte a börtönőrök keményen bánnának vele, amiért tevékenységével hozzájárulhatott amerikai katonák halálához, mivel azok a nyilvánosságra hozott dokumentumok kapcsán célponttá váltak.
Assange-nak elvitathatatlan érdemei vannak annak kapcsán, hogy háborús bűncselekményeket, kormányok és nagyvállalatok etikátlan működését és korrupciós cselekményeket tárt fel az oldalán közölt dokumentumokkal.
Többek között a WikiLeaks hozta nyilvánosságra 2009-ben, hogy Iránban egy kibertámadás következtében történt egy súlyos nukleáris baleset, amit egy, állítólag az Egyesült Államok és Izrael által kifejlesztett vírus okozott.
Assange vezetésével kiderült, hogy a Trafigura nevű cég 2006-ban Elefántcsontpart szeméttelepeire mérgező hulladékokat szállított, aminek következtében ezrek betegedtek meg, és ez hozzájárult az első elefántcsontparti polgárháború kirobbanásához. A WikiLeaks az esetről készített egészségügyi jelentéseket és esettanulmányokat hozta nyilvánosságra.
Ugyanakkor Assange személyisége, világnézete és újságírói tapasztalatának hiánya következtében gyakran sodort veszélybe másokat.
A teljes transzparenciában hívő Assange a már korábban említett, Chelsea Manning által megszerzett dokumentumok egy részét először változtatás nélkül, a benne említett nevek, konkrét helyszínek kitakarása nélkül közölte. Miközben épp több nyugati újság dolgozott rajta, hogy azokat úgy prezentálja, hogy publikálásukkal ne sodorjon veszélybe diplomatákat, fedésben lévő ügynököket, vagy akár az afganisztáni vagy iraki háború során az amerikai és NATO-csapatokkal együttműködő helyieket.
A Guardian állítása szerint amikor a WikiLeaks alapítója a brit lap újságíróival erről vitatkozott, Assange csak annyit reagált,
Ők informátorok. Ha meghalnak, akkor tudják, hogy az jár nekik. Megérdemlik.
Ezenívkül azzal is vádolják, hogy a dokumentumok egy részét törvénytelen módon szerezte meg. Egyrészt Manningnek segíthetett abban, hogyan mentse le a dokumentumokat és juttassa el hozzá, amivel így összeesküvést követhetett el, másrészt pedig voltak olyan dokumentumok, amiket hackelés során szerezhettek meg – állítja a vád.
Ugyan kiadatási ügyéhez nem tartozik hozzá, de a teljes történet kapcsán fontos megemlíteni a korábbi kollégái és a sajtóhírek szerint is elég nehéz természetét. Svédországban 2010-ben nemi erőszakkal és más szexuális bűncselekményekkel vádolták meg, amit Assange végig tagadott. Az ügyet először 2015-ben ejtették, mert a bűncselekmény elévült. Azonban 2019-ben újranyitották, hogy aztán pár hónappal később ismét ejtsék, amiért a vád szerint az eltelt idő következtében számos bizonyíték – többek között az ellene szóló vallomások – veszített erejéből.
Assange svéd, illetve amerikai letartóztatása elől 2012-ben Ecuador londoni nagykövetségén kért politikai menedékjogot, amit meg is kapott, és beköltözött a jogilag Ecuadorhoz tartozó területre. Beköltözése után 2015-ig a londoni rendőrség a nap 24 órájában a nagykövetség előtt őrködött, hogy abban az esetben, ha Assange elhagyná az épületet, letartóztathassák.
Ecuadori menedéke végül 2019-ig tartott – ahol egyébként amerikai és ecuadori titkosszolgálat is megfigyelte –, amikor Ecuador végül visszavonta politikai menedékjogát, majd pedig a londoni rendőrök a nagykövetség épületébe belépve letartóztatták, amiért korábban nem jelent meg a bíróságon. Azóta is egy londoni börtönben ül.
Politikai menedékjogának visszavonásához hozzájárulhatott, hogy a nagykövetség munkatársaival rendkívüli mértékben megromlott a viszonya – 2018-ban Assange még be is perelte az országot, amiért szerinte az emberi jogait sérti a nagykövetség új házirendje, ami többek között azt írta volna elő, hogy Assange viselje jobban gondját a macskájának, ezenkívül előre egyeztesse vendégeit a nagykövetség munkatársaival, miközben a nagykövetség szerint gyakran agresszívan viselkedett és hangoskodott, akadályozva ezzel az ott dolgozók munkáját.
Ezzel egy időben egyre több negatív sajtóhír jelent meg világnézetéről.
2012-ben egy ideig műsora is volt a Kreml propagandáját sugárzó Russia Todayen, ahol nyugatellenes nyilatkozatokat tett, míg a 2016-os amerikai elnökválasztáson az orosz titkosszolgálatokkal együttműködve hozta nyilvánosságra a Hillary Clinton és a Demokrata Párt e-mailjeit, hogy ezzel segíthesse Donald Trump kampányát.
Assange az elmúlt évtizedben többször is szkeptikusan fogalmazott a nyugati államok demokráciájáról, miközben autoriter rendszerek ügyeit honlapjával már nem vizsgálta olyan intenzíven.
Annak ellenére, hogy sokak megvetik Assange-ot nehéz természete, nyugatellenes nézetei és gyakran gondatlan, másokat veszélybe sodró módszerei miatt,
kiadatási ügye nem kizárólag róla szól.
Az Egyesült Államokban ugyanis a kémtörvény alapján akarják elítélni, amiért a vád szerint Assange arra ösztönözte a forrásokat, hogy a jogi biztosítékokat megkerülve adják át neki a bizalmas és védett információkat, hogy azokat nyíltan terjeszthesse, ráadásul mindezt illegálisan tette meg.
Már pedig ha Assange-ot mindebben bűnösnek találnák, az megnehezítené a tényfeltáró és oknyomozó újságírók munkáját, hiszen ők is sokszor védett információkat szereznek be forrásaiktól, hogy aztán azt nyilvánosságra hozva mutassák be, ha valaki visszaél a hatalmával.
(Borítókép: Julian Assange gesztikulál, miközben az ecuadori nagykövetség erkélyéről beszél a médiának 2017. május 19-én Londonban, Angliában. Fotó: Jack Taylor / Getty Images)